Az elektronikus kapcsolattartás szabályainak kiterjesztésére tekintettel az It Jump Kft. szervezésében 2016. évben több előadásra került sor. Ezeken az előadásokon én természetesen csak a jogi szabályozás ismertetésére szorítkoztam. Az előadásokon többnyire felszámolásokkal foglalkozó szakemberek és ügyvédek vettek részt. Szinte mindegyik előadáson felmerült, hogy a felszámolási eljárások specialitására tekintettel a módosított szabályok alkalmazandók-e a kifogásolási eljárásokra.
Az előadásokról készült írásos anyagban (olvasható az It Jump Kft. honlapján, szerkesztett változata megjelent a Gazdaság és Jog 2016/11-12. számában) ezzel kapcsolatban az alábbiakat írtam:
"Vitás lehet, s a gyakorlat szóródására kell számítani például a 2016. július 1. után benyújtott kifogások esetében, amelyek önálló ügyszám alatt folynak. Álláspontom szerint ezek a belső eljárások is osztják a fő eljárás "jogi sorsát", s nem lehet ezek esetében sem elektronikus kapcsolattartást megkövetelni. Miután ezzel ellentétes álláspont is indokolható, a gyakorlat szóródására lehet számítani. Miután a törvény szankciót csak ahhoz fűz, ha az elektronikus beadvány helyett papír alapon küldi a fél a beadványát, a fordított helyzet nincs szankcionálva, csak azzal jár, hogy a későbbiekben elektronikus lesz a példánk szerinti kifogásolási eljárás. Ez azonban nem hathat ki az alapeljárás további papír alapú eljárására. Mindenesetre az erre kötelezetteknek fel kell készülni az elektronikus kapcsolattartásra, ezért célszerű minél előbb ennek a modern technikának az alkalmazására áttérni."
Az előre jelzésem pontos volt. A módosítások hatályba lépése után a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának felszámolással foglalkozó bírái egybehangzóan úgy foglaltak állást, hogy 2016. július 1-je után a kifogásokat csak elektronikus úton fogadják be az elektronikus eljárásra kötelezettektől, függetlenül attól, hogy az alapügy mikor érkezett a bíróságra. Más bíróságok viszont arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a 2016. július 1-je előtt érkezett felszámolási ügyekben a kifogás benyújtható papír alapon is.
Most került birtokomba a Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 45.435/2016/3. sz. végzése, amely ebben a kérdésben foglalt állást. Az elbírált ügyben az elsőfokú bíróság a jogi képviselő által benyújtott beadványt kifogásnak tekintette és az érdemi vizsgálat nélkül elutasította, Végzését azzal indokolta, hogy a Pp. 394/C. § (2) bek. c) pontja alapján a jogi képviselő csak elektronikus úton nyújthatta be a kifogást. A kifogás a BÜSZ 24. § (1) bek. szerint kezdő iratnak minősül, s hiába indult 2016. július 1-je előtt a felszámolási eljárás, az önálló eljárásnak minősülő kifogás esetén a jogi képviselő nem nyújthatta volna be papír alapon a beadványát.
A hitelező fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla a végzést hatályon kívül helyezte, s új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. A témánkkal kapcsolatban kifejtette, hogy "a kifogásolási eljárás nem tekinthető olyan elkülönült, teljesen önálló, új bírósági (nemperes) eljárásnak, melynek megindítására a Polgári perrendtartás a 2016. július 1-jét követő időszakban (ideértve a július 1-jén érkezett eljárást megindító kérelmeket is) a jogi képviselővel eljáró fél részére csak elektronikus úton biztosít lehetőséget.
A Cstv. 51. §-ában szabályozott kifogás jogintézménye célját és tartalmát tekintve a felszámolási eljáráson belül igénybe vehető jogvédelmi eszköz. A kifogás előterjesztésével a kifogásoló fél nem a felszámolástól, mint alapeljárástól teljesen független eljárást indít, hiszen felszámolás folyamatban léte, felszámoló kijelölése, annak felszámolás során megvalósított intézkedése vagy mulasztása nélkül a felszámolóval szemben kifogás előterjesztésére sem kerülhet sor. A Pp. 397/I. § (2) bek. e) pontja, a Pp. 397/J. § c) pontja, továbbá a Cstv. 6. § (5) bekezdése értelmében a Pp. 394/C. §-ának rendelkezése csak azokra az újonnan indult, önálló peres és nemperes eljárásokra vonatkozik, melyek megindítására irányuló keresetlevelet vagy kérelmet a jogi képviselővel rendelkező fél 2016. július 1-jén vagy azt követően terjesztett a bíróság elé. A fenti időpont előtt indult eljárásokra ezek a rendelkezések nem alkalmazhatóak. A 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 24. § (1) bekezdése (Büsz.) külön ügycsoportként jelöli meg a vitatott hitelezői igényeket és kifogásokat, e vonatkozásban az ügyviteli szabály módosításának indoka azonban a felszámolási eljáráson belüli eljárások és a bírósági iratok megfelelő kezelhetősége volt."
Miután a konkrét ügyben 2014. augusztus 18-án indult a felszámolási eljárás, ezért az elektronikus kommunikáció kötelező alkalmazására ebben az esetben nem kerülhetett sor.
A Fővárosi Ítélőtábla döntésével a magam részéről teljes egészében egyetértek, az indokolás egyértelmű helyzetet teremt. Csak remélni tudom, hogy a döntést közzéteszik a BDT-ban, ÍH-ban, hogy a jogkereső közönség megismerhesse. Ehhez kívántam ezzel az ismertetéssel hozzájárulni.
Felvetődhet további kérdés is. Az a hitelező, aki önként elektronikusan adta be a kifogást (mindegy, hogy milyen okból, ismerte az adott bíróság hozzáállását vagy sem) az a továbbiakban már csak elektronikusan kommunikálhat e bírósággal. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél az eljárás bármelyik szakaszában bejelentheti ugyanis, hogy a továbbiakban elektronikus úton kívánja a bírósággal a kapcsolatot tartani, az elektronikus úton benyújtott beadványt az elektronikus út vállalásának kell tekinteni [Pp. 394/B. § (2) bekezdés].
Ez a hitelező tehát nem csak adott kifogásolási eljárásban, hanem a teljes felszámolási eljárásban elektronikus úton nyújthatja be a beadványát. ■
Visszaugrás
