A modern technika megjelenése az ítélkezésben a XX. század végének informatikai fejlődése következtében megtörtént. A kérdésről Kengyel Miklós professzor írt "A modern információs technológia hatása a polgári perre" címmel tanulmányt. (Megjelent Információ a polgári perben Konferenciakötet, PTE Állam- és Jogtudományi Kar - Dialóg Campus Kiadó Pécs, 2010. 11-30. o.) A tanulmány bemutatja azt a folyamatot, amely a virtuális per víziójának kialakulását és megvalósulását mutatja. Európában Finnország 1993-tól, Anglia és Wales 1998-tól, Németország 2001-ben teremtette meg annak lehetőségét, hogy a felek a bírósági iratokat elektronikus formában is benyújthassák a bírósághoz. Magyarországon az elektronikus aláírást szabályozó 2001. évi XXXV. törvény volt az első jogszabály, amely kaput nyitotta az elektronikus ügyintézés előtt. A folyamat 2009-ben erősödött fel az azóta már hatályon kívül helyezett, az elektronikus vétívről szóló 2009. évi LII. törvény elfogadásával. Ez a törvény iktatta be a Pp.-be az elektronikus ügyintézésre vonatkozó előírásokat, amelyeket lényegesen legutóbb a 2015. évi CCXXII. tv., majd a 2016. évi XL. törvény módosított. Az ilyen módon módosított szabályok lépnek hatályba 2016. július 1-jén alapvetően megváltoztatva a felek és a bíróság kapcsolattartásának az eddigi előírásait.
Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó alapvető szabályokat a Pp. Hetedik része, XXVII. Fejezete tartalmazza, azonban ezek gyakorlati alkalmazásához más jogszabályok ismerete is elkerülhetetlen. Ezek - nem kimerítő felsorolással - a következők: Az Európai Parlament és Tanács 2014. július 23-i 910/2014. EU rendelete (eIDAS rendelet), a 2015. évi CCXXII. törvény, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, melyet a 123/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet módosított. Fontos még az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet ismerete. A BÜSZ IX/B. Fejezete és az OBH elnökének a 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítása a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról.
Ez az összefoglaló elsősorban a Pp., illetve a fenti szabályok rövid áttekintését tartalmazza, figyelembe véve azt, hogy a tájékoztató a feleket és a jogi képviselőket érintő előírások változására fókuszál.
Az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályokat a polgári perben, és ha a törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is [Pp. 394/B. § (1) bekezdés] alkalmazni kell. Ilyen módon alkalmazandóak a Pp. szabályai a felszámolási- és csődeljárásban, valamint egyéb nemperes eljárásokban is. Már 2016. július 1-je előtt is lehetőség volt az elektronikus kapcsolattartásra, ugyanis a Pp. 394/B. § (1) bekezdése kimondta, hogy a polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is - a fél vagy a képviselője a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét (e fejezetben a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól a 2015. évi CCXXII. törvény nem az elektronikus eljárásról, (e-per), hanem az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szól, általános fogalmakat tisztáz, feladatokat ír le, ennek az értelmezési kérdéseknél is jelentősége van. A törvény rendelkezései tehát nem az elektronikus eljárásról szólnak, (annak jelenleg kizárólag a cégbejegyzési és módosítási eljárás tekinthető) hanem az elektronikus kapcsolattartás szabályairól.
A jelenlegi szabályozás mellett egy ügy iratait kizárólagosan elektronikusan nem lehet kezelni, bírósági szempontból az elektronikus mellett párhuzamosan papíralapú kezelés is szükséges. Ez azt jelenti, hogy a bírósági akta (peres vagy peren kívüli) továbbra is papíralapú, minden elektronikusan érkezett beadványt ki kell nyomtatni és a papír alapon érkezett beadványt fel kell tölteni elektronikusan a BIR-O alrendszerbe. Az elektronikus és papíralapú akta megegyezik! Ez akkor is így van, ha az adott perben mindegyik peres fél elektronikus eljárásra kötelezett. Ez a megoldás azt jelenti, hogy a jogalkotás az államra (a bírósági költségvetésre) terhelte a perbeli kommunikációval kapcsolatos kiadások jelentős részét. Ezek - mint látni fogjuk - elsősorban a peres/nemperes eljárás megindítása során jelentkeznek, illetve akkor, ha valamelyik fél nem köteles az elektronikus kommunikáció eszközrendszerét használni.
Elektronikus kapcsolattartás útján beadott a beadványnak az minősül, amelyet szabályozott elektronikus úton, a kézbesítési rendszer alkalmazásával, az OBH által közzétett űrlapon keresztül nyújtja be a fél vagy szakértő. Ezért nem elektronikus beadvány az e-mail.
Az elektronikus kapcsolattartás tehát azt jelenti, hogy a fél vagy a képviselője a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek
- 3/4 -
mellékleteit elektronikus úton nyújtja be, és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesíti a részére [Pp. 394/B. § (1)-(2) bekezdés]. Az elektronikus kapcsolattartás a törvényben meghatározott esetekben kötelező, egyébként választható. A polgári per tehát nem válik elektronikus eljárássá, mindössze elektronikus kapcsolattartásról van szó.
Létezik vegyes és tisztán elektronikus eljárás.
• Tisztán elektronikus az eljárás, ha a keresetlevelet gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel eljáró fél nyújtja be, és az ellenérdekű fél szintén gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel eljáró fél, vagy olyan nem jogi képviselővel eljáró fél, aki vállalja az elektronikus kapcsolattartást.
• Vegyes az eljárás, ha csak az egyik fél kapcsolati kódja (azaz részére nem lehet elektronikusan kézbesíteni az iratokat, illetve nem köteles az elektronikus kapcsolattartást vállalni) ismert.
Bármelyik rendszer esetében, ha a felperes a keresetlevelet elektronikus úton nyújtja be, azt a bíróság kinyomtatja, és papír alapon kézbesíti az alperesnek, egyúttal tájékoztatja az elektronikus kapcsolattartás lehetőségéről, illetve arról, hogy elektronikus kapcsolattartásra köteles [Pp. 394/C. § (11) bekezdés].
Az egyéb beadványok esetében, amennyiben a fél nem köteles elektronikus kapcsolattartásra, és nem is választja ezt a lehetőséget, a beadványait hagyományos módon (személyesen vagy postai úton) papír alapon nyújtja be. E beadványokat a bíróság digitalizálja (szkenneli), és elektronikus úton kézbesíti annak a félnek, akinél kötelező vagy önként választotta az elektronikus eljárást. A bírósági irat elektronikus kézbesítésének előfeltétele, hogy az adott bírósági eljárásban a fél, illetve a képviselője ügyfél- vagy hivatali kapun keresztül legalább egy beadványt sikeresen küldjön be a bíróságra.
Látható tehát, hogy az elektronikus kapcsolattartás az eljárásokat gyorsíthatja a postai kézbesítés kiküszöbölésével, eredményezhet költségmegtakarítást a postaköltségek csökkenésével, ugyanakkor költségnövekedést is okozhat a digitalizáláshoz és nyomtatáshoz szükséges többlet eszköz- és munkaerőigény miatt. Ezek a többletköltségek - ahogy jeleztem - a bíróságon jelennek meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
