A terrorizmus történetének gyökerei visszatérnek a múltba, nem lehet egyértelműen meghatározni a kezdeteket.
Talán az alamut-erődből portyázó fosztogatók és gyilkolók, vagy a parasztlázadások felkelői, netán az albigéneket gyilkoló francia "szeparatisták", avagy a guillotine-t iparszerűen használó francia forradalmárok.
Az izraeli Hagan, Irgun, Stern csoport és számtalan arab terrorista csoport (al-Najjada, Liwa al-Quds, Al Fatah, Fekete Szeptember, Hamas, Hezbollah, az Al-Kaida és mások csoportok már egyértelműen terrorista cselekményeket folytattak a XX. században.
Európában a legismertebb és hírhedt szervezetek vagy csoportok voltak a német Baader-Meinhof-Gruppe (Die Rote Armee Fraktion), az olasz Brigate Rosse, a görög "November 17", a Front de la Liberation Nationale de Corsica, a baszk ETA (Euskadi Ta Askasatuna) az IRA (Irish Republican Arm.[1]
Napjaink terrorista jelenségeinek megértéséhez érdemes rövid történelmi kitérőt tenni.
A második világháborútól az 1990-es évekig tartó hidegháborús korszakából emeljük ki az 1980-as éveket. A Szovjetunió gazdaságilag meggyengült. Ehhez belső gazdasági okok is vezettek (pl. a mezőgazdaság visszaesése, búzaimport a fő ellenség Egyesült Államoktól, túlhajtott katonai költségvetés), külpolitikai okok (Afganisztánban 18 ezer katonát vesztett, majd kivonult a Vörös Hadsereg). A végső "döfést" a hidrogénbomba atyja, Teller Ede által kitalált "csillagháborús program" (SDI, 1983-ban) meghirdetése jelentette a Szovjetunió számára. E fenyegetésre a szovjet állam már nem volt képes választ adni. A Szovjetunió az európai, ázsiai, afrikai befolyási övezetét kénytelen volt finanszírozása hiányában feladni. Az általa addig támogatott, kordában tartott (arab, afrikai, távol-keleti) országok, terrorcsoportok önjáróvá váltak. A Maghreb-országok arab-szocializmust építő országaiban a korábbi vezetők diktatórikus hatalmat építettek ki.
Terrorszervezetek aktivizálódtak vagy újak jöttek létre, amelyek gátlástalanul kihasználták a világban keletkezett gazdasági differenciálódást, politikai-, vallási, nemzetiségi és más problémákat, az arab világ többrétegű és megoldatlan problémáit, valamint a volt gyarmatosító "Nyugattal" szembeni ellenséges hangulatot.
A nyugatellenesség miatt a terrorcselekmények célpontjai áttevődnek, áttevődtek Európára és Észak-Amerikára. A vallási terrorizmus kapcsán számos vallás hívői valósítanak meg erőszakos cselekményeket. A vallások közül, azonban tévesen leginkább az iszlám valláshoz kötik a terrorcselekményeket. A problémák már rögtön itt az elején kezdődnek, még pedig azzal a megállapítással, hogy egyes szerzők szerint a terrorizmus szót nem lenne szabad használni egy világvallás nevével jelzős szerkezetben, mert azonosítja az iszlámvallás mintegy másfél milliárd követőjét egyetlen ideológiával, és az ahhoz rendelt eszközzel, ami jelen esetben nem más, mint a fegyveres harc.[2]
A Szovjetunió felbomlásával a volt szovjet területeken is a szunnita iszlám előre tört. Megfogalmazódott a Kaukázusi Emírség terve is, sőt létrehozásáért harcok is kezdődtek.
Kontinensünkön a Bismarck által emlegetett balkáni lőporos hordó, ha a katonai jelenlét és az odaáramló pénz miatt gyengébben is, de pislákol. A török kiűzését követően itt maradt vahabita vallású lakosság Bosznia - Szandzsák - Koszovó egyesített államban bízik. Boszniát a pénz és külföldi katonaság tartja egyben[3]
Az európai kisebbségi problémák is csupán szunnyadnak Katalóniától, Nagy-Britanniában és Korzikán át Erdélyig. A Brexit végig vitele sem csak gazdasági problémát fog jelenteni Nagy-Britanniának, hanem a brit tagállamokat is szembe állíthatja. Nem beszélve a két Írország közé emelendő fal, amely az ír függetlenségi harc kiújulását, az IRA vagy más szervezet újjáéledését is eredményezheti. Nagy-Britannia már megszenvedte az IRA terrorcselekményeit az 1960-as évek végétől az IRA 2007-es fegyverletételéig.
- 403/404 -
A terrorizmus fogalma körül a viták állandóak. "Eddig egyetlen terrorista csoport sem tette meg azt a szívességet, hogy magát meghatározza."[4] Ez a kissé szarkasztikus megfogalmazás kétségtelenül igaz.
Bartkó Róbert szerint a három részterület (politikai tudomány, (bűnügyi / nemzetközi) jogi és kriminológiai) közötti "szimbiotikus" kapcsolat felismerése a világ minden terrorista szervezete elleni hatékony küzdelemhez vezethet.
Bartkó megállapítja, hogy "politikai tudomány értelemben a terrorizmus olyan társadalmi jelenség, amely a szándékos és szisztematikus erőszak alkalmazásával támadásokat vállal, és terrorista támadásokkal fenyeget, amelyek társadalmi-politikai célokból megfelelő politikai döntéseket hozhatnak. "Az iszlám vallás jellemzői e tekintetben rendkívül fontosak.[5]
Kriminológiai értelemben a terrorizmus transznacionális (transznacionális) társadalmi jelenség, jellemzően egy államon belül, amelynek célja egy olyan ideológiai bázis társadalmi-politikai céljainak elérése, amelyeket egyébként egy polgári személy vagy egy jelentős értékkel bíró értékes eszköz célozna meg.
Abban egyetért a szakirodalom, hogy a terrorizmus megjelenését mindig valamely vallási, politikai, gazdasági, erkölcsi, nemzeti-kulturális különállások, konfliktusok mozgatják. Az érdekeit érvényesíteni - a legkülönfélébb okok miatt - képtelen szélsőségek nyúlnak a terroreszközéhez.
Ha egységes definíció nem is adható, de a terrorizmus lényegét elemein keresztül is meghatározhatjuk:
1) a terrorizmus tipikus motívumai: ideológiai, politikai, etnikai,
2) a terroristák igénylik a tömegkommunikáció figyelmét,
3) marginalizálódott elemek nem szükségszerűen vagyoni okok miatt nyúlnak a terror eszközrendszeréhez,
4) az áldozatok szimbolikus értelműek,
5) az akcióik szélesebb rétegek ellen irányulnak, mint
6) az akcióik előre megfontoltak, céljuk a megfélemlítés.[6]
Az Al-Kaida valamint az Iszlám Állam megjelenésével a terrorcselekmények jellege, célja is megváltozott, így a világ globalizációjával a terrorizmus is globálissá vált, de említhetjük azt is, hogy a pénzszerzés is nyíltan célja lett a terrorszervezeteknek, hiszen pénzügyi bevételeket akarnak szerezni létezésükért és a további tevékenységeikért.
Az ISIS hadműveleteinek pénzügyi hátterét a megszállt városok és országok bankjainak pénze, a megszállt területeken bányászott olaj csempészet, a muzeális, ókori tárgyak tiltott értékesítése, a pénzmosás, a biztosítótársaságok zsarolása, a bitcoin bányászat, a megszállt területek megadóztatása és más pénzszerzési forrás jellemezte.
Ma a terroristák tudják, hogy az ország hatóságai általában felkészülnek a terrorista támadásra. Legújabb módszereik magukban foglalják azokat a kegyetlen támadásokat, amelyek sok ember életét fenyegetik.
Éppen ezért a célpont a sok embert vonzó események, vásárok és fesztiválok, ahol a biztonságot nehéz biztosítani. Az emberek önfeledten, szabadon sétálnak, vásárolnak, élvezik az eseményt, nem figyelnek a kockázatokra.
Volt már és minden bizonnyal lesznek soft-target terrortámadások:
2004. Madrid: március 11-én összehangolt bombázások 191 embert öltek meg és 1800-an megsérültek.
2016. Nizza (Nizza): egy terrorista egy hatalmas teherautót vezetett a tömegbe, és július 26-án megölt 86 embert a város tengerparti üdülőhelyén.
2016: Berlin: egy teherautó egy karácsonyi vásáron vett részt Németország fővárosában, legalább 12 gyilkossággal.
2017. Barcelona: augusztus 17-én a Van Ramblas Boulevard turistáit és lakóit fosztogatta. 13 halott és tucat sebesült volt.
2018. Strasbourg: egy fegyveres megölt öt embert, és tucatnyi sebesült meg a város karácsonyi vásárán december 11.
Az Internet megjelenését, majd fejlődését a hidegháborúban szembenálló államok fegyver-
- 404/405 -
kezési versenye gyorsította. Biztos, hogy létrejött volna e nélkül is a Világot átfogó hálózat, ám az orosz szputnyik fellövése sürgetővé tette az Egyesült Államok biztonságának igénye miatt egy földalatti hálózat kiépítését.
Miután a Szovjetunió az 1957-ben fellőtte az első űreszközét a világűrbe az egész világ ujjongott a siker láttán, kivéve az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hiszen ez azt jelentette, hogy a Szovjetunió képessé vált bármilyen eszköz (pl. bomba, atombomba) nagy távolságra történő eljuttatására.
Válaszlépésként az Egyesült Államok létrehozta 1958-ban a NASA-t (National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalt), és életre hívta az Advanced Research Program Agency-ot (ADAC). E kutatási programnak része volt a földalatti kábelhálózatok kiépítése. A hálózatra intézetek, egyetemek kapcsolódtak, az 1990-es évekig a Pentagon irányítása alá tartozott.
Az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Alapítványa 1991-ben engedélyt adott az internet kereskedelmi célú felhasználására. Az 1990-es évekre az internet a hálózatok rendszerévé vált (Internetworking System).
Vannak az internetnek részei:
- Surface-web - a bárki által elérhető, hozzáférhető, kereshető hálózat. A felhasználó weboldalakat nyithat meg és információt szerezhet. Az érdekes dolog az, hogy "a felszíni háló" csak a felhasználók által használt internet 4%-a.
- Dark-web - a jelszóval, kódokkal védett hálózat. Az intranetek, óriás adatbázisok találhatók a hálózat e részén.
- A Deep-Web a bűnözők világa. Speciális klienssel érhető el. A Tor-hálózaton keresztül bérgyilkos szerezhető, fegyverek, kábítószerek, hamis okiratok, pornográf tartalmak elérhetők, pénzmosás folytatható.
Egy fontos kiegészítés - témánk szempontjából - feltétlen idekívánkozik; az Internetet használók a 2000-es évekig csupán tartalomfogyasztók volt, ezután viszont a technológiai fejlődésével tartalom előállítókká is váltak.
Az Internetre jellemző a rendkívül sokféle és nagytömegű információáradat. (TM - too much information)[7] A felhasználók a legkülönbözőbb ismeretekhez jutnak, így könnyedén feltöltenek fájlokat (tartalmi közlendőket) bármilyen fájlformátumban (szöveg, kép-, audió-, videóformátumban), illetve elérnek tartalmakat az általuk választott nyelven.
Ezek az információk éppúgy lehetnek korrektek, mint inkorrektek, ellenőrzöttek vagy ellenőrizetlenek.
Ma bárki működtethet saját weboldalt, blogot, küldhet üzenetet fórum-rovatokba, üzenő falakon, hozzászólhat más felhasználók véleményéhez, alkotásaihoz, vitatkozhat velük.
A tartalomközlés nélkülözhetetlen a kereskedelmi tevékenységhez, ahogy a tartalomközlés a kommunikációs csatornákon is folyhat.
Ahogy fentebb láttuk a kommunikáció szükségessége hívta életre az Internetet. Ma is az egyik leghasznosabb és leggyakrabban használt funkciója. Lehetővé teszi, hogy távoli országok felhasználói kommunikáljanak szöveg, audió- vagy videóüzenet formájában.
A kommunikáció lehet online, azaz egyidejű (pl. audió-, videó-alkalmazásokkal, tipikusan VOIP-szolgáltatásokkal) vagy offline, késleltetett módon (pl. e-mail, sms, közösségi oldalakon, Instagramon, Twitteren, Messengeren és számos egyéb alkalmazáson keresztül).
Bárki elérheti az ismeretlen embereket, közösségeket és a kommunikációs lehetőségekkel rendelkező csoportokat. A virtuális kapcsolatból valós kapcsolat is létre jöhet.
A csevegő szobában (chat-room) lehetőség nyílik az interneten a felhasználók számára, hogy az azonos érdeklődésű chatelők szöveges üzeneteket küldjenek egymásnak. Lehetőség van az azonos érdeklődésű felhasználókkal párbeszédére vagy véleménycseréjére. A csevegőszobákban privát beszélgetés is folytatható.
A VOIP-alkalmazásokkal valós idejű kommunikáció folytatható, szövegeket, képeket, hang- és videotartalmak küldhetők a világ bármely pontjáról. A szolgáltatás lehet ingyenes és lehet díjkötelezett is. A modern szolgáltatások (pl. a Viber) a végpontok közötti titkosítást használják, ami lehetetlenné teszi a kommunikáció tartalmának megértését.
- 405/406 -
Az 1965-ben született e-mail neve az írás és továbbítás módjára utal, azaz levél, ami teljesen elektronikus úton küldhető, mára az e-mail hálózati szolgáltatássá vált. A közvetítő szolgáltatók szinte kivétel nélkül használnak e-mail rendszereket, így az e-mail az internethasználat egyik legnépszerűbb formájává vált, ma már hálózati e-mail üzenetté alakult. Az e-mailekben és ahhoz csatolva a szövegek mellett vagy a szövegekbe ágyazva képek, audió- és videófolyamok is küldhetők.
A kommunikáció lehetősége által folytatható kereskedelmi tevékenységi is az Interneten. Az elektronikus kereskedelem felöleli a netbankolástól különböző médium szolgáltatásokon át az egyes személyek magánkereskedését. Gál István László megfogalmazása alapján: "A terrorizmus a bűnözés egyik formája, mégpedig az egyik legsúlyosabb és legveszélyesebb formája. Emiatt a terrorszervezetek természetszerűen nem riadnak vissza attól, hogy egyéb bűncselekményeket is elkövessenek."[8]
Így ennek következtében az e-kereskedelemmel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy az Internet kezdeteitől fogva alkalmas rejtett pénzügyi tranzakciók, pénzmosás vagy más vagyon elleni bűncselekmény végrehajtására, leplezésére.[9]
A számítógépes hálózatokról támadások is indíthatók a célba vett szerverek, felhasználók ellen. Különböző támadásfajták váltak ismertté.[10] Ezek közül kiemeljük a legveszélyesebbeket, így a jogosulatlan belépést egy számítógépbe vagy hálózatba (hacking), vagy ott történő bennmaradást, az eredeti web-tartalom felülírását (defacing), terheléses (DoS vagy DDoS-) támadást, továbbá malware-ek (malicious softwares - rosszindulatú szoftverek) online vagy offline feltöltését.[11]
Napjainkban terroristák eszköztára és működési területe is bővült, a valós térben végrehajtott akcióikat, propagandájukat kiterjesztették a virtuális térre is. A piti bűnözőktől a terroristákig, élhetnek ugyanazon technikai eszköztárral (a gyors ütemben miniatürizálódó technikai eszközökkel, a számítógépekkel, mobiltelefonokkal, GPS-szel, a műholdas telefonokkal, nem utolsó sorban a fegyverekkel stb.), amelyekkel bármely más felhasználó. Igénybe vehetik, sőt veszik is az Internet nyújtotta lehetőségeket; a világon gyakorlatilag bárhol elérhető szolgáltatást, a nagy sávszélesség nyújtotta gyors és nagy tömegű adatátvitelt, a (felkészültségüktől függően relatív vagy abszolút) az anonimitásban rejlő "előnyöket".
Ulrich Sieber elmondta, hogy a "számítógépes hálózatok, például az internet lehetővé teszik olyan új technológiák kifejlesztését, amelyek biztosítják a felhasználók számára anonimitásuk megőrzését, rejtett kommunikációt, valamint kifinomult titkosítási programok használatát az adatok továbbításában és tárolásában. Így a globális számítógépes tér egyedülálló környezetet biztosít a kiberterrorizmus végrehajtásához és más nemzetközi terrorista célok eléréséhez.
Sieber úgy gondolta, hogy a cyberterrorizmus elemei a következők:
- a cyberterrorizmus "romboló támadások az interneten keresztül végrehajtott számítógépes rendszerekre".[12]
- Ez fizikai és emberi veszteségeket is okozhat.
- A terroristák egyéb cselekedetei "az illegális verseny nyilvános terjesztése (kommunikáció, reklámozás és a terrorizmus dicsőítése, a terrorizmus képzése stb.)".
Az újonnan alakuló terrorista csoportok már a megszületésüktől kezdve alkalmazzák az interneten alapuló hálózatos szervezeti formát. Statisztikai adatok szerint az ilyen struktúrán alapuló terrorszervezetek nagyobb számú és a végrehajtás szervezettségében is magasabb szintű terrorcselekményt követnek el.[13] "Mindenesetre az Iszlám Állam nem csak katonai tevékenységében, hanem online kommunikáció terén is felülmúlja a többi szélsőséges csoportosulást."[14] Az Iszlám Állam az Internet- és a mobileszközök alkalmazásában is számtalan újdonságot hozott, szomorúan állapíthatjuk meg, hogy az ISIS már a 21. század terrorszindikátusa. Hatalmas propagandájuk volt a nyugati, elkeseredett fiatalok számára a közösségi oldalakon, saját weboldalaikon, mobilalkalmazásokban. Az online kommunikáció terén is felülmúlták a többi szélsőséges csoportosulást. Legegyszerűbb eszközük volt a közösségi oldalak használata a fiatalokkal való kapcsolatteremtés révén. Többek között a Facebookot, Twittert, Instagramot, használták fel, hogy elérje célközönségét. Szándékosan nagyon demoralizáló,
- 406/407 -
megfélemlítő videókat készítettek, amelyeket a hírközlő csatornák (BBC, CNN, Sky News, Al Jazeera) azonnal átvettek. A híradások ezáltal elősegítették a propaganda tevékenységüket, illetve pont az ő céljukat erősítik, vagyis a lakosság körében a pánik keltését.[15] A CyberCaliphjate mobilapplikációjukat, amely egyszerre volt vallást hirdető és toborzó, a médiaalkalmazást milliós nagyságrendben töltötték le szerte a világon.
Egyik legismertebb videója az Iszlám Állam nevű terrorszervezetnek Szélíl esz-szevárim, avagy a "Kardok csengése" című toborzó videó. Megtalálható volt a Youtube-on is, de a letörlése után, más különböző forrásokon osztották meg újra. Ebben a rövid kis filmben, hangoztatják a csoport tagjai, hogy mindenhol jelen vannak, és hogy utolérik az ellenségeiket. Egy olyan erős államként titulálja magát, amely mindenkivel szemben meg fogja teremteni a végső akaratát. A videóban egy ISIS harcos nyilatkozata alapján: "Mindenkinek tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy mi nem azok vagyunk, akiknek vélnek bennünket, vannak mérnökeink, orvosaink és kiváló médiaaktivistáink. Nem egy tanzim (szervezet) vagyunk, hanem egy állam!"
Az elmondottakat azonban megcáfolja a valóság: "Shiraz Maher szerint: számos, Szíriába érkező külföldi dzsihádista néhány nap vagy hét elteltével arról kezd panaszkodni, hogy sokat unatkozik. A propagandavideók túldramatizálják a valóságot."[16]
Soft-target nemcsak a valós térben, hanem a virtuális világban is realitás. Két formában is előfordulhat, az első esetben azokról felhasználókról beszélnünk, akik nem fordítanak kellő figyelmet a számítógépek és a számítógépes rendszerek védelmére. Valószínűsíthető okai ennek, hogy nincsenek tisztában a kibertér veszélyével, nem ismerik azokat, vagy ismerik a veszélyeket de megunták a sok-sok szoftver frissítést, figyelmeztetést. Soft-target az egészségügy, az oktatási intézmények, a kis- és középvállalkozások valamint a magánfelhasználók többsége.
Az ilyen felhasználókkal szembeni számítógépes támadások sikeresebbek, mint a jól védett állami kormányzati szerverek, bankokkal szemben.
Általában terheléses támadás (DoS vagy a DDoS támadások), vagy zsarolóvírus (ransomware) támadás, adatlopás jelezhetők előre ilyen felhasználókkal szemben.
Tekintsük meg ezeket a tevékenységeket, hogy a terroristák hogyan használják saját céljaikra az Internet nyújtotta technikai - technológia lehetőségeket:
Az Interneten elérhető információhalmazban fellelhetők mélyen vallási és extrém politikai tartalmak is. A webhelyek látogatói - akár tagjai, akár szimpatizánsok vagy véletlenül odaklikkelők érdeklődését is felkelthetik. Az ilyen webhelyek célja a propaganda.
A terrorista szervezetek is feltöltenek tartalmakat a szervezetükről, tevékenységükről, amelyek jellemzően manipuláltak. Sikereikről, befolyásukról, tagjaik számáról jelentettnek meg valótlan tartalmakat.
Ezek a weboldalak nemcsak vallásos tartalommal, de a fájlletöltés lehetőségével vonzzák a fiatalokat.[17]
Ugyanakkor ma már a multimédiás lehetőségek teljes eszköztárát használják, ezek a szervezetek. Web-oldalak, blogok, azokhoz csatolt videófájlok, vagy éppen a videómegosztó oldalakra történt feltöltés is része a propagandának. Az Iszlám Állam Youtube-ra töltötte fel horrorisztikus videóit, amely ellenségei kivégzését mutatta be. Ezek a rémisztő filmfelvételek nemcsak a megfélemlítés céljából készültek, hanem a biztosítótársaságok megzsarolását is szolgálta, amelyek különböző csatornákon kifizették a nem kevés váltságdíjat a terrorszervezetnek.
Az interneten most is olvasható csecsen és más vahabbita weboldalak, (pl. http://alminbar.com/, http://kavkazcenter.com, http://ingushetia.ru
A 40 millióra becsült kurd lakosság 5-6 országban elszórtan él, és az önálló kurd állam eszményét tartja ébren a hivatalos szócsőnek minősülő http://www.kurdistan24.net/en/ weboldal de "freekurdistan" illegális oldalak is elérhetők az Interneten.
A terrorcselekmény végrehajtásához szükséges fegyver-, bombakészítési tanácsokat, leírásokat is fellelhet különböző oldalakon az ez iránt érdeklődő.
- 407/408 -
A Google Earth és más térképek pedig egyenesen odavezetheti a terroristát, terroristákat célpontjukhoz.[18]
Új, valós veszélyt teremtett a 3D-s technológia, mivel bármilyen fegyver "kinyomtatása" már lehetővé vált. Az ehhez szükséges CAD-fájlok viszont akár a kommunikációs csatornákon keresztül is átküldhetők, illetve az Internetre fel- és onnan letölthető.
Konkrét esetek jelzik az Interneten zajló tartalomközlés, kommunikációs és egyéb terror jellegű magatartások veszélyességét:
Anwar Al-Awlaki amerikai születésű radikális jemeni imám, aki több egyesült államokbeli egyetemet végzett Youtube videómegosztó oldalon közzétett videókban terjesztette szélsőséges nézeteit. A vele kapcsolatba lévőket elektronikus levélben és más formában radikalizálta. 77 szélsőséges személy hozható kapcsolatba Awlaki-val, közülük 43 az Egyesült Államokban és 34-ben Európában vonták felelősségre. Awlakit 2011-ben drónnal ölték meg az amerikaiak.[19]
A blogokban megjelenhetnek az extrém vélemények is, utalva a bejegyzést író veszélyességére, ahogy a 77 embert megölő norvég "mészáros" is blogbejegyzései is előrevetítették ölési szándékát.
Andres Behring Breivik 2011. július 11-én Osló és Utoya-szigeten ölte meg áldozatait. Korábban extremista, iszlám és bevándorló ellenes megjegyzéseket írt. Breivikre nagy hatással volt egy Fjordman (fjordok embere - valódi nevén Peder Are Nøstvold Jensen) nevű blogger, aki radikális iszlámellenes tanokat hirdetett az Internet több helyén.[20]
James von Brunn több Internetes fórumon is antiszemita véleményt nyilvánított, sőt antiszemita honlapot működtetett, és még könyvet is írt zsidógyűlöletéről. 2009-ben június 10-én megölte a washingtoni holokauszt emlékmúzeum egyik őrét.[21]
A tartalomközlés a virtuális "felkészítőtábor" is, amely nem más, mint utasítások, leírások fegyverek, bombák készítésére, azok használatára, terroristacselekményekre, pl. Muashar al-Battar's oktatásiprogramja[22]
A tartalomközlés mellett a kommunikáció lehetőségét is maximálisan kihasználják a terroristák, részint kapcsolattartás, részint hittérítés céljából.
Az Al-Kaida tábornoka, a jemeni származású Abu Basir sejk (Nasir Abdel Karim al-Wuhayshi) jegyezte meg: "A média művészet a dzsihád fele."[23]
A kapcsolattartásra a titkosított e-mailek, a "halott e-mail-fiókok" a VOIP-szolgáltatások alkalmasak.
"Halott e-mail-fiók" az, amelybe sok felhasználó belép és kilép, ugyanakkor a postafiókból egyetlen üzenet sem érkezik, és egyetlen üzenet sincs küldve. A postafiókba belépők az e-mail-fiók "piszkozat" mappájában hagynak egymásnak üzenetet, a belépők azt elolvasván törlik, esetleg írnak, majd kilépnek a postafiókból. Ilyen "halott postafiókot" felderíteni rendkívül nehéz.
Chat-szobákban az azonos érdeklődésű személyek oszthatják meg véleményüket. A ma is működő Stormfront weboldalt, chat szobáját gyakran látogatta Richard Poplawski, akit az amerikai hadseregtől antiszociális viselkedése miatt szereltek le. Poplawskit antiszociális személyisége szörnyű cselekményekre vezette, 2009. április 4-én Pittsburgh-ben 3 rendőrt ölt meg.[24]
A korlátlanul küldhető szöveg-, audió-, videófelvételek alkalmasak arra, hogy tagok vagy szimpatizánsok számára személyre szabott üzeneteket, véleményeket küldjenek.
Anwar Al-Awlakiról már esett szó, követőjét a kuvaiti származású Hamid al-Alit pedig az Interpol keresi, mivel a fiatalokat a dzsihádra ("szent háború") hívja fel a videó felvételeken.
Jihad Jane tevékenysége meggyőző példája a videó propaganda hatékonyságának.[25]
Jihad Jane Colleen LaRose néven született elvált az első férjétől, alkoholistává vált. Amszterdamban találkozott egy mohamedán férfival, akinek hatására áttért a muszlim vallásra. Jihad Jane először a myspace.com-on jelent meg először a "Veled, Palesztina" ("Palestine With You!") és a "Szimpátia Gázával" ("Sympathy with Gaza!"), majd egy másik weboldalon a Dailymotion.com-on, és a Youtube.com videomegosztó oldalán fejezte ki együttérzését, elítélve az arab területek izraeli megszállását, Izraelnek az arabok elleni politikáját. Jihad Jane egyre radikálisabb üzeneteket küldött, és Lars Vilks svéd grafikus művész megölésére
- 408/409 -
utalva. Jihad Jane-t 10 év börtönbüntetésre ítélték 2014-ben.
Jihad Jane radikalizációja megfertőzött más embereket. A pakisztáni Mohammed Hassan Khalid is kapcsolatba lépett Jihad Jane-vel egy csevegőszobában, és pénzt küldött a Lars támadás végrehajtására.[26] Mohammed Hassan Khalid hamarosan 5 éves börtönbüntetésre ítélték. Megállapították nála az Asperger-szindrómát. Ma Khalid a Maryland College-ban kiberbiztonsággal és az Internetes extrémizmussal foglalkozik.
Vissza Jihad Jane-hez. Az ő kapcsolatának feltérképezése vezette a hatóságokat a pittsburgh-i Emerson Begolly-hez, aki szintén szélsőséges weboldalakon náci egyenruhában fényképezett, és lőfegyvert tartott, elfogásakor fegyvert emelt az FBI-ügynökökre. A fenti bűncselekményekért nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélték.
Az algériai Ali Charaf Damache (beceneve Theblackflag) 2015-ben szintén börtönbüntetésre ítélték, mert Írországból támogatta Jihad Jane-t az emberölés tervében[27]
A Jihad Jane ügy tanulságai:
- az Internet egymástól földrajzilag messze levő személyek kapcsolat kialakítását és kapcsolattartását lehetővé teszi,
- a szélsőséges gondolatok közösségben erőteljesebben érvényesülnek, egymást erősítik a közösség tagjai és ez a radikalizálódás hatékony módja,
- a mentális egészségi problémával küzdő emberek gátlásai hamarabb feloldódnak, hamarabb radikalizálódnak.
- Az e-mail üzenetek lehetőséget adnak a radikális ötletek megosztására is.
Az e-mail szolgáltatás rejtett üzenetek küldésére és fogadására is alkalmas, például amikor a felhasználók egy üzenetet hagynak a tervezetben, míg az e-mail nem terjeszti el az adatokat, az ellenőrzésük szinte lehetetlen.
Van néhány példa az e-mail üzenetek radikalizáló hatásaira:
2009. Fort Hood (Texas, USA): Nidal Malik Hasan, amerikai katonai pszichiáter dolgozott az Egyesült Államokban. A Palesztin Hatóság központjához fűződő viszonya Ramallahban, a nyugati parton található. Elment a muzulmán közösséghez, amelynek tagja volt akkor a 9/11-es terrorcselekmény két végrehajtója, Hani Handzsur és Navaf al-Hazmi.
Hazmi még Boszniában is harcolt.
Abban az időben a muszlim közösség vezetőjét Anwar Al-Awlakinnek hívták, aki 2004-ben elhagyta az USA-t, és Jemenbe ment. 2008-tól Al-Awlaki és Nidal Hasan húsz e-mailt cseréltek (a számítógépükön megtalálhatóak). Nidal 13 katonát ölt meg és 32-t megsebesített az amerikai támaszponton, ahol az iraki háborúra készítették fel a katonákat.[28]
2001. Fort Detrick (Maryland, Amerikai Egyesült Államok) Bruce Ivins az amerikai hadsereg orvosától, 2001-ben ajánlotta a herceget a kollégája számára, aki ezt használta és megölt 5 embert.
Ivins már 18 éve kutatja az anthraxot. Öngyilkos lett a büntetőeljárás során. A vizsgálat során kiderült, hogy pszichopata, valószínűleg megpróbálta megismerni az antrax valódi hatását.[29]
2009. Portland: Mohamed Osman Mohamud Szomáliai bevándorló 150 e-mailt cserélt Samir Zafar Khan-val, aki az al-Kaida terrorszervezet angol nyelvű Inspire Magazine alapítója volt. Még egy névtelen pakisztáni toborzóval is találkozott Oregonban. Később Pakisztánba utazott, és felkészült a terrorista cselekményekre. 30 évre ítélték.[30]
A közösségi hálók döntő jelentőségűek, mert az azonos vélemények egymást erősítik, bátorítják, ösztönzik gonosz cselekedetekre. A visszhang-effektus régóta ismert jelenség a pszichológiában.
A számítógépes hálózatok terrortámadás céljára is találunk példákat, sajnos, így a régről ismert "Péntek13" vírus palesztin fejlesztőktől származik, DoktorNuker volt (van) a leghíresebb-leghírhedtebb arab hacker.[31]
Említhető az az este 2006 júniusából, amikor marokkói szerverekről támadtak 750 izraeli szervert a palesztinok elleni akció "megtorlásaként", amely egy izraeli katona elrablása miatt indult.[32] Ebből is világosan kitűnik, hogy végeláthatatlan a bosszú-sorozat a három vallás közös földjén, a Szentföldön.
2008. április 28-án a Szabad Európa/Szabadság Rádió web-oldalán éles hangú kritika jelent meg a 22 évvel korábbi csernobili atomerőmű katasztrófájáról. Majd az éjjel nagy erejű terheléses támadás érte a Rádió nyolc ország-
- 409/410 -
nak szóló web-oldalait (Fehéroroszország, Koszovó, Azerbajdzsán, Taát-Baskír Föld, Tadzsikisztán, és más oldalak).[33]
A valós térbeli és Internetes propaganda elősegíti, elősegítheti a radikalizálódást azokban, akiknek személyisége, érzelmei erre hajlamosítja, életükben olyan igazságtalanságok érték, amelyek faji, vallási, nemzeti, nemzetiségi hovatartozása miatt szenvedett el.
Nyilvánvaló, hogy egy ördögi kör eredménye az idegengyűlölet és a radikalizálódás, amelyek mindegyike előfeltétele vagy közege egymásnak.
A terroristává válás okai nem vezethetők vissza egyetlen okra. Lehetnek olyan típusok vagy tipikus helyzetek, amelyek segítenek megérteni ezt a komplex folyamatot.
A személy politikai, vallási, társadalmi, nemzetiségi és egyéb sérelmei, "igazságtalanságai" az ő személyes - belső, lelki - tulajdonságaival (hős akar lenni, nárcisztikus személyiség vagy mentális problémával küzd) együtt integrálódnak pszichéjébe és ez alapján születik az elhatározása.
Hasonlóan vélekedik a radikalizálódásról Fathali Moghaddam (Georgetown Egyetem, USA) tanulmánya, amely 6 lépésben határozat meg az ehhez vezető utat:
- az első lépés a felhasználó egyéni szociális környezetében keresendő, elsődlegesnek tekintendő a személy életét jellemző relatív depriváltság,
- a második lépés az, hogy az egyén keresi igazságát;
- a harmadik lépés az, hogy a személy elkezdi felismerni azokat a csoportokat, országokat, amelyek az igazságtalanságért felelősek, és egyben agresszív reagálás lehetőségét is mérlegeli,
- a negyedik lépés az, hogy a terroristák erkölcsével azonosítja magát, ez igazolja az erőszakot az igazságtalanság megszüntetésére,
- az ötödik lépés az, hogy a személyben rögzül a mi és ők" ellentéte, és csatlakozik egy terrorista szervezethez, és
- az utolsó, hatodik lépés, a terrorista cselekmény elkövetése.[34]
Az internet szerepe különösen nyilvánvaló a második és a negyedik lépés között.
Egy személy könnyen megtalálhatja az interneten található információkat és weboldalakat, hogy visszhangzik az "igazságtalanságáról", sérelméről. Megtalálhatók azok az emberek vagy csoportok, akiknek ugyanaz a véleményük, ugyanazok a sérelmeik.
Sőt az Internet, a kommunikációs eszközrendszerével arra is lehetőséget ad, hogy a hittérítő földrajzi távolságtól függetlenül végezhesse lelki meggyőző, rábeszélő tevékenységét. A hittérítő szöveges formában elküldheti a dokumentumokat és online beszélgetéssel tud hatni a felhasználóra.
Érdemes felidézni Marc Sagerman vélekedését a radikalizációról, tanulmánya kifejezetten az iszlám vallásra fókuszál. Négy feltételt állít e körben:
- vallási felháborodás,
- a Nyugat háborúja az iszlám ellen,
- rezonancia személyes tapasztalattal és
- hálózatok mobilizálása.[35]
Mindkét megközelítés az egyén radikalizálódásának lehetőségeit összpontosítja, de Mogadhaddam a terrorizmus pszichológiáját keresi, Sageman leírja az (iszlám) terrorista szervezetek létrehozásának alapját.
A "magányos elkövetők" meghatározásának tartalma két összetevővel rendelkezik:
1) Az erkölcsi vagy szellemi jelentés mellett egyedül lenni a fizikai magányra utal. Ugyanez érvényes az elkövetők kisebb része esetében is, de az egyedüli elkövetők többsége nem egyedül van. Az elkövető nem egyedül van; mögötte szervezeti - infrastrukturális - pénzügyi támogatás található, amely segít a terrorista cselekmény elkövetésében. 2) Egy másik fontos pillanatnak egyértelmű pszichológiai vonzata van. A "magányos elkövetők" esetében, ahol a magány hiányzik, a magány pszichológiai része is megtalálható az elkövetés motívumai között. Ezért ezeknek az elkövetőknek a minősítése A "magányos farkasok" kétségesek.
- 410/411 -
Összehasonlítva a valós és a virtuális tér terrorista cselekményeit, az alábbi állításokat tehetjük:
- Az internet nem a radikalizálódás oka, hanem elősegíti a felhasználó radikalizálódását. A felhasználó hozzáférhet azokhoz a tartalmakhoz, amely szerinte a sorsának igazságtalanságát tükrözik és magyarázzák. Olyan csoportokat vagy közösségeket találhat, amelyek elképzeléseit, elveit elfogadja és támogatja. A csoportok, közösségek tagjai ugyanazon sérelmeket és megoldásokat hangsúlyozzák, és ez a visszhang megerősíti a személy érzéseit, gyűlöletét vagy bosszúvágyát.
- A terrorizmus motívumai a valós világban és a virtuális világban ugyanazok:
- politikai, etnikai, vallási motívumok és különálló csoportok és más szélsőséges motívumok.
- A terrorista cselekmények eszköztárai kiterjednek a virtuális szférára. Új fegyver jelenik meg a terroristák kezében, a legújabb informatikai eszközökben és hálózatokban is.
- Az Internet, mint egy médium alkalmas arra, hogy a felhívja a felhasználók (olvasók) figyelmét a (perifériás) terrorista szervezetekre.
- Maximálisan kihasználják a propaganda lehetőségét, szervezetükről, céljaikról, akcióikról. félelmet keltő videó felvételekkel igazolják valós térbeli kegyetlenkedéseiket vagy azok alkalmazásának lehetőségét.
- Szimbolikus értelemben vett cselekedeteik, de a virtuális támadások a médiát vagy a létfontosságú infrastruktúrákat veszik célba.
- Végül visszautalva a bevezetőre; a sok éven át működő, erős kohéziós erővel rendelkező szervezetek az igazán veszélyesek, példa a baszk ETA és az észak-írországi IRA terrorista szervezet, a Hezbollah, a Hamasz, az Al-Kaida és az Iszlám Állam. Ez nem jelenti azt, hogy más szervezetek, valódi "magányos farkasok" veszélyességét le kellene becsülni.
A terrorizmus veszélyének állandósulása szembe fordíthatja az egyes társadalmi csoportokat, vallásokat, etnikai kisebbségeket országon belül. Ennek a társadalmi együttélést romboló hatása lehet. E feszültségek az Európai Unió egységét is veszélybe sodorhatják. ■
JEGYZETEK
[1] Harmat Árpád Péter - BUKVA, 2015. http://tortenelem-cikkek.hu/node/185
[2] Kőhalmi László: Gondolatok a vallási terrorizmus ürügyén. Belügyi Szemle 2015. 7-8. sz. 52-71. o. idézi: Nagy Melánia: Radikalizáció az online felületen in: XII. Jogász Doktoranduszok Országos Szakmai Találkozója, Budapest 2018. 22. sz. 275.o.
[3] Pierré-Caps, Stéphane: Soknemzetiségű világunk. Kossuth Kiadó, Budapest 1997. 6. l. o.
[4] Máramarosi Zoltán-Szűcs László: A terrorizmus kihívásai. Rendészeti Szemle 1992. 5. sz. 21. o.
[5] Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései, UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft., Győr 2011. 55. o.
[6] Balla Péter: Adalékok a terrorizmus fogalmához, Belügyi Szemle 1995. 10. sz. 32. o.
[7] Robin Thompson: Radicalization and the use of social media in: Journal of Strategic Security, Vol. 4, No. 4 (Winter 2011) 167-190. o.
[8] Gál István László: Új biztonságpolitikai kihívás a XXI. században: a terrorizmus finanszírozása. Szakmai Szemle 2012. 1. sz. 12. o.
[9] Nagy Zoltán: A számítógéppel megvalósítható vagyoni jogsértésekről. Bűnügyi Műhelytanulmányok 1. 1992. 1. sz. 2226. o.
[10] Nagy Zoltán: A 2013/40-es Uniós direktíva az informatikai rendszereket érő támadásokról.
http://www.rendeszetelmelet.hu/Graphics/pdf/Nagy_Zoltan_Andras_A_2013_40_es_Unios_direktiva.pdf
[11] Nagy Zoltán: A 2013/40-es Uniós direktíva az informatikai rendszereket érő támadásokról.
http://www.rendeszetelmelet.hu/Graphics/pdf/Nagy_Zoltan_Andras_A_2013_40_es_Unios_direktiva.pdf
[12] Sieber, Ulrich: Focus: The Threat of Cybercrime: Organised Crime Situation Report, 2004. Council of Europe. Strasbourg p. 143.
[13] Tóth Dávid: A terrorizmus típusai és a kiberterrorizmus. XII. Országos Grastyán Konferencia előadásai, PTE Grastyán Endre Szakkollégiuma, Pécs 2014. 291-292. o.
[14] Nagy Melánia: Az Iszlám Állam felemelkedése. Jura 2018. 1. sz. 385. o.
[15] Üveges András: Az Iszlám Állam háborúja és tevékenysége a kibertérbe. Felderítő Szemle, 2015. 4. sz. 131. o.
[16] Micheal Weiss-Hassan Hassan: Az Iszlám Állam, a terror hadserege belülről. HVG Kiadó Zrt., Budapest 2015
[17] https://www.theinquirer.net/inquirer/news/1040040/palestinian-p2p-service-declares-war-on-riaa-mpaa
[18] A mumbai terrortámadás 2008. november 26-án közel 200 emberéletet követelt. http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2008/12/02/AR2008120203519.html
- 411/412 -
illetve a 2006. december 17 és 2007. január 17-e között lezajlott gázai háború. Anthony H. Cordesman: The "Gaza War", A Strategic Analysis http://csis.org/files/media/csis/pubs/090202_gaza_war.pdf 17. o.
[20] https://index.hu/kulfold/2011/08/05/mentora_szerint_unalmas_a_norveg_merenylo/
[21] http://edition.cnn.com/2009/CRIME/06/10/museum.shooting/
[22] Forest, James: Teaching Terror: Strategic and Tactical Learning in the Terrorist World. Rowman & Littlewood, Lanham, Maryland 2006. p. 6.
[23] https://edition.cnn.com/2011/09/30/world/meast/analysis-yemen-samir-khan/index.html
[24] http://murderpedia.org/male.P/p/poplawski-richard.htm
[25] Internet Radicalization: Actual Threat or Phantom Menace. US Government, Department of Defense, Naval Postgraduate School 2012. p. 32.
[26] Vö. Internet Radicalization. p. 33.
[27] https://www.irishcentral.com/news/irish-algerian-jihadist-us-prison-terror-charges
[29] https://www.nytimes.com/2009/01/04/us/04anthrax.html
[30] vö. Internet Radicalization ... p(s) 35-36.
[31] http://rccs.usfca.edu/bookinfo.asp?BookID=264&ReviewID=332
[32] http://www.haaretz.com/hasen/spages/732465.html
[33] Nazario, Jose: Politically Motivated Denial of Service Attacks. In: The Virtual Battlefield Perspectives on Cyber Warfare (Editors: C. Czosseck - K. Geers), IOS Press, Amsterdam 2009. p. 186.
[34] vö. Internet Radicalization.(p)s 19-20.
[35] vö. Internet Radicalization ... p. 20.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD hallgató, PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék.
Visszaugrás
