Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Közigazgatási Jogi Tudományos Diákköre az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával vizsgálja az európai uniós belső piaci irányelv átvételének hatását, valamint annak a helyi kereskedelmi igazgatásban tükröződő gyakorlatát, különös tekintettel az uniós jogforrások és ezáltal a tagállamok közötti szabad kereskedelem és a szolgáltatások szabad áramlásának érvényesülésére. Kutatásunkban központi jelentőségű szempontként szerepel továbbá,
- 72/73 -
hogy figyelemmel kísérjük a magyar közigazgatási jog helyi igazgatást érintő változásait és azok gyakorlatban történő manifesztációját.
A tudományos kutatás mintaalkotó modelljeként kettő, adottságaikban nagymértékben különböző önkormányzatot választottunk: Balatonlelléét mint kisvárosi önkormányzatot, ahol az önkormányzatnak és tisztségviselőinek számos egyéni jellegzetességet is figyelembe kell venniük a város igazgatásakor, valamint Budapest XIV. kerületi önkormányzatát, ahol a nagy népességszámú fővárosi kerület más jellegű kihívásokkal néz szembe. Kutatásunk keretében egy-egy cikkben külön elemezzük a választott önkormányzatok kereskedelmi igazgatását, majd a harmadik cikkben ezek kimerítő összehasonlítását végezzük el.
Jelen tanulmányban Balatonlelle kereskedelmi igazgatását vizsgáljuk. Balatonlelle különleges helyzetét Balaton-parti elhelyezkedése alapozza meg, ami együtt jár a kereskedelem és a szolgáltatások erőteljes szezonalitásával, valamint a turizmus kiemelkedő szerepével. Az üdülővárosi szerep azonban nem az egyetlen sajátossága a városnak, mivel az itt található nemzetközi hírű borospincéknek köszönhetően az ipari termelés jelentősége is előtérbe kerül.
Vizsgálódásunkkor az IMRAD kutatásmódszertan elvét alkalmaztuk, ennek alapján a bevezetés után a vizsgálati metódusokat ismertetjük, utána az eredményekre és ezek elemzésére térünk ki, majd végül a kutatásban feldolgozott adatokból konklúziókat vonunk le.
Az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke 2015. január 1. óta vesz részt dr. Nagy Marianna vezető oktató irányításával az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával folyó, Az európai belső piac szabályozásának új tendenciái és ezek hatása a közigazgatás szervezetére, működésére elnevezésű projektben. A Közigazgatási Jogi TDK ennek keretében 2015. november 13-14. között szervezett látogatást, azon belül aktavizsgálatot és interjúfelvételt Balatonlellére, hogy empirikus kutatással segítse az OTKA-projekt megvalósulását.
A választás azért esett Balatonlellére, mert a kutatás keretei között egy nagy, illetve egy viszonylag kis lélekszámú településen vizsgáljuk a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv hatásait. Az utóbbi szerepét tölti be a Balaton-parti település, amely nemcsak az elhelyezkedése miatti speciális helyzete okán felelhet meg a kutatásnak, hanem mivel a tanszék évek óta jó kapcsolatot ápol a balatonlellei önkormányzattal, több látogatás és interjúfelvétel helyszínéül szolgált már korábban is. A cél elsősorban a balatonlellei önkormányzat jegyzője által ellátott kereskedelmi igazgatási feladatok vizsgálata volt. A vizsgálatban figyelmet fordítottunk az európai uniós belső piaci irányelv magyar helyi igazgatásra gyakorolt hatásainak vizsgálatára is, különösen a bejelentési eljárásra és a határon átnyúló szolgáltatási tevékenységre.[2]
A kutatás előkészítéseként felvettük a kapcsolatot a település önkormányzatával, ahol dr. Kovács Tamás jegyzői feladatokat ellátó aljegyző, illetve Encz Szilvia, az önkormányzat kereskedelmi ügyintézője készséggel álltak rendelkezésünkre. A TDK odautazása előtt a kutatáshoz szükséges adatok összegyűjtését célzó kérdőívet küldtünk el, amelyben a település szolgáltatásengedélyezéshez és bejelentéshez kapcsolódó ügyforgalmáról kértünk előzetesen adatokat. Ennek eredményeit helyszíni interjúkkal egészítettük ki a kirándulás alkalmával.
Hipotézisünk az volt, hogy a Balaton-parti önkormányzat kereskedelmi igazgatását erős szezonalitás jellemzi, mivel az elhelyezkedésből és az idegenforgalomra építő helyi gazdaságból[3] adódóan a kereskedelmi tevékenység a nyári szezon folyamán kiugró tendenciát mutat.[4]
A belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve,[5] amelynek a tagállamok nemzeti jogába történő átültetési határideje 2009. december 28. volt, hatályát tekintve számos szolgáltatásra kiterjedt, többek között a termékek és szolgáltatások kis- és nagykereskedelmére, valamint a turizmusra és a szabadidős szolgáltatásokra. Az irányelv egyik fő célja a szolgáltatások kereskedelmének útjában álló akadályok felszámolása volt az Európai Unióban, részint a szolgáltatókat érintő közigazgatási eljárások egyszerűsítése révén. Az irányelv 42. pontja alapján a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok a túlzottan nehézkes engedélyezési rendszereknek, eljárásoknak és alaki követelményeknek a felszámolására szolgáltak, amelyek akadályozták a letelepedés szabadságát és ennek nyomán új szolgáltató vállalkozások létesítését.
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény ültette át a magyar jogrendbe az uniós szabályozást, jelentősen liberalizálva a szolgáltatói tevékenységet. Az engedélyezésről mint hatósági jogalkalmazásról az önkéntes jogkövetést előtérbe helyező bejelentésre helyezi a hangsúlyt a szolgáltatásnyújtás megkezdésekor. A hallgatásos beleegyezés bevezetésével, illetve a többszöri engedélyezési eljárások kiiktatásával, vagyis integrált ügyintézéssel igyekszik elősegíteni a szolgáltatások szabadságának megvalósulását a magyar piacon.
A jelenleg hatályos, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (1) bekezdésében szerepel, hogy a 3. § (3) bekezdése[6] szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Tehát bizonyos (kereskedelmi) szolgáltatástípusok kivételével a magyar jog, az irányelv céljait megvalósítva,[7] a szolgáltatásnyújtók helyzetét megkönnyítve, a bejelentés intézményét teszi meg főszabálynak a korábbi engedélyezési eljárások helyett.[8]
- 73/74 -
Balatonlelle Város Önkormányzatának jegyzője mint a termékforgalmazás engedélyezésében, bejelentésében, kereskedelmi szálláshelyek engedélyezésében, nem üzleti célú szálláshely szolgáltatás engedélyezésében, valamint a vásár, piacüzemeltetés engedélyezésében hatáskörrel rendelkező hatóság[9] tevékenységét vizsgálva megállapítható, hogy az új szabályozás bevezetése után (2010-től) valóban megnőtt a szolgáltatást nyújtani kívánók száma, és egészen 2015-ig nagyobb arányban kezdtek bele ilyen tevékenységbe, mint a megelőző időszakban (2005-2009).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
