Megrendelés
Közjogi Szemle

Fizessen elő a Közjogi Szemlére!

Előfizetés

Pella Sebestyén Márk: A látható kéz nyomában - az állam piaci szerepvállalásának dilemmái (KJSZ, 2025/2., 82-85. o.)

https://doi.org/10.59851/kjsz.2025.2.10

Absztrakt - A látható kéz nyomában - az állam piaci szerepvállalásának dilemmái

Az állami szerepvállalás a nemzeti gazdaságokban az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb teret nyert, amit részben a globális válságok kényszerítő hatása, részben pedig az Európai Unió fokozatosan rugalmasabbá váló szabályozási környezete tett lehetővé. A válságok nyomán a korábban meghatározó szabadpiaci logikát egyre inkább felváltja az erősebb állami kontroll, ami új kihívások elé állítja mind az Európai Uniót, mind pedig a tagállamokat. A recenzió Horváth M. Tamás - Bartha Ildikó - Bordás Péter - Lovas Dóra A látható kéz. Kormányzati tulajdon és szabályozó szerep vállalati körben című könyvet méltatja és kommentálja.

Kulcsszavak: állami beavatkozás, állami tulajdon, piacgazdaság, Európai Unió, gazdasági verseny Sebestyén

Abstract - Following the Visible Hand: The Dilemmas of State Involvement in the Market

In recent decades, the role of the state in national economies has grown significantly, partly due to the effects of global crises and partly due to the European Union's flexible regulatory environment. Following the crises, the previously dominant free market logic has been replaced by stronger state control, posing new challenges for the European Union and its member states. This review comments on and recommends the book by Tamás Horváth, Ildikó Bartha, Péter Bordás, and Dóra Lovas: The Visible Hand. Government Ownership and Regulatory Role in the Corporate Sphere.

Keywords: state intervention, state ownership, market economy, European Union, economic competition

Az állami szerepvállalás a nemzeti gazdaságokban az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb teret nyert, amit részben a globális válságok kényszerítő hatása, részben pedig az Európai Unió fokozatosan rugalmasabbá váló szabályozási környezete tett lehetővé. A válságok nyomán a korábban meghatározó szabadpiaci logikát egyre inkább felváltja az erősebb állkontroll, ami új kihívások elé állítja mind az Európai Uniót, mind pedig a tagállamokat. Az alábbi tanulmány A látható kéz: Kormányzati tulajdon és szabályozó szerep vállalati körben című könyvben tárgyalt gondolatokra építve vizsgálja a témát, és azokhoz kapcsolódva fejti ki megállapításait.

1. Kézmozdulatok: az állami szerepvállalás dinamikái

Az elmúlt évtizedekben egyre erőteljesebben megfigyelhető az állami szerepvállalás növekedése a nemzeti gazdaságokban, ami részben a globális válságok hatására, részben pedig az Európai Unió (a továbbiakban: EU vagy Unió) változó, sokszor megengedőbbé váló szabályrendszere miatt alakult így. A 2008-as pénzügyi krízis rávilágított, hogy a piac önszabályozó mechanizmusai sokszor nem elegendőek a stabilitás fenntartásához, illetve a recesszió kezeléséhez, így számos európai uniós tagállam kormánya aktívabb szabályozói szerepet vállalt. Emellett az Európai Unió versenyjogi és gazdasági szabályozási elvei is módosultak, nagyobb teret engedve az állami beavatkozásnak. A válságok hatására a hosszú ideje domináns szabadpiaci logikától az erősebb állami kontroll irányába történő elmozdulás új kihívások elé állítja a tagállamokat és az Európai Uniót, amely folyamat indokolttá teszi a témakör alapos és komplex vizsgálatát. Horváth M. Tamás, Bartha Ildikó, Bordás Péter és Lovas Dóra A látható kéz: Kormányzati tulajdon és szabályozó szerep vállalati körben című könyve (Budapest, ORAC, 2024) elsősorban a fenti kérdéseket tárgyalja és mutat be ezekhez kapcsolódó adatokat, elemzéseket és következtetéseket.

A kötetben a szerzők három nagyobb kategóriába rendezett 15 fejezetben, 368 oldalon keresztül vizsgálják az állami szerepvállalás változó dimenzióit az Unión belüli modern kapitalizmus viszonylatában. A könyv különös figyelmet fordít a gazdaság európai uniós és tagállami szabályozásának, valamint az állami beavatkozásoknak nemzeti szempontból meghatározó stratégiai - energia, hírközlési szolgáltatás stb. - ágazatokban betöltött szerepére. Bemutatásra kerül, hogy az állami beavatkozások milyen hatást fejtenek ki a vállalatokra, piacokra és összességében az egész gazdasági rendszerre. A mű összességében mélyreható elemzést ad az állami szerepvállalás dinamikájáról a vállalati szektorban. Központi kérdésfelvetésként szerepel, hogy milyen formákban jelennek meg az állami beavatkozások a gazdaságban, és hogy ezek milyen következményekkel járhatnak. A szerzők bemutatják, hogy az állami szerepvállalás nemcsak szükséges, hanem adott esetben elkerülhetetlen is bizonyos ágazatokban és helyzetekben. Az energiaipar, a közlekedés, a pénzügyi szektor és más kiemelt iparágak olyan területek, ahol az állam gyakran beavatkozik a piaci folyamatokba, akár közvetlen tulajdonlás, akár szabályozás vagy támogatások formájában.

A kötetben kiemelésre kerülnek többek között a kormányzati tulajdonlás és a vállalati irányítás, a piaci kudarcok, illetve az energiapolitika kérdéskörei. A szerzők több stratégiai területtel foglalkoznak, amelyek közül jelen elemzés az energiaszektort emeli ki, tekintettel arra, hogy az ott szemléletesen bemutatott folyamatokkal kapcsolatban tett megállapítások a többi ágazatra is vonatkoztathatók. A teljes mértékben átalakuló, megújuló európai energiapiac, energiaszektor kiemelkedő fontosságú vizsgálati tárgy szerepét tölti be az állami szerepvállalások tekintetében, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a geopolitikai tényezőkre. A könyv nemcsak a tárgykör elméleti kereteit vázolja fel, hanem részletes empirikus kutatási eredményekkel is alátámasztja állításait. A szerzők számos ország példáján keresztül mutatják be, hogy az állami tulajdonlás és a szabályozás milyen hatással van a gazdasági hatékonyságra és a társadalmi jólétre. Egyik fontos megállapítása, hogy az állami tulajdonú vállalatok gyakran hatékonyabban működnek bizonyos szektorokban, különösen olyan esetekben, amikor a piac önmagában nem akarná, vagy nem tudná biztosítani a megfelelő minőségű és költséghatékony szolgáltatásokat. Ugyanakkor a szerzők kritikusan is viszonyulnak az állami szerepvállaláshoz, és bemutatják annak lehetséges kockázatait, például a politikai befolyás és a közigazgatás nem hatékony működésének veszélyeit. Az állami tulajdonlás és szabályozás kérdése nemcsak gazdasági döntéseket érint, hanem - ahogyan erre a könyv több

- 82/83 -

fejezete is rávilágít - szoros kapcsolatban áll a politikai rendszerekkel és a társadalmi igényekkel. Az energiapiacon például az állam gyakran nemcsak gazdasági stabilitás biztosítására törekszik, hanem politikai célokat is követ, például az energiafüggetlenség vagy a fenntarthatóság előmozdítása érdekében.

A könyv továbbá fontos kérdéseket vet fel az állam szerepével kapcsolatban a globális gazdasági kihívások fényében. A világjárvány, az energiaválságok és a geopolitikai konfliktusok mind olyan tényezők, amelyek valamilyen szinten állami beavatkozást tesznek szükségessé.

A könyv értékes és alapos elemzést nyújt az állami szerepvállalás gazdasági és jogi kérdéseiről, de természetesen van néhány olyan szempont, amely kritikai megközelítést is igényelhet. A mű egyes részeiben az állami tulajdon és beavatkozás kérdését viszonylag általános megállapítások mentén tárgyalja, amely néha leegyszerűsített következtetésekhez vezethet. Például az energiapiac vagy más stratégiai ágazatok esetében egyes modellek feltételezik, hogy az állami szerepvállalás mindig bizonyos gazdasági logika mentén zajlik, miközben a politikai és a geopolitikai tényezők szerepe ennél összetettebb lehet. A viszonylagos általánosság egyik indoka lehet, hogy a kézirat lezárásának időpontjában annak egyik fő irányvonala, az energiapiac dinamikája folyamatosan változó, továbbá a kötet által sokszor hivatkozott, releváns geopolitikai folyamatok, konfliktusok lezáratlansága miatt a relatíve hosszabb távú következmények teljes körű értékelése egyelőre nem lehetséges. Az árstabilitást és a szabályozási környezet alakulását, valamint egyes szektoroknál az ellátásbiztonságot befolyásoló tényezők továbbra is jelentős bizonytalanságot hordoznak, így az esetleges gazdasági és politikai hatások csak korlátozottan prognosztizálhatók. Ez azonban azt is okozhatja, hogy adott esetben a kötetben megfogalmazott bizonyos állítások, következtetések közül a közeljövőben több is érvényét veszítheti.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére