Tanulmányunkban abból a hipotézisből indulunk ki, hogy a központi bankok társadalmi felelőssége sajátos, hiszen ezeket kimondottan a közjó javára hozták létre. Társadalmi felelősségük értelmezéséhez először a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) fogalmát vizsgáljuk. Ezt követően a központi banki működésre vonatkoztatva kívánjuk a CSR értelmezését átültetni. Értelmezzük a központi bank tevékenységéhez kapcsolódóan a gazdasági, jogi, etikai és jótékonysági felelősségvállalás fogalomkörét. A Magyar Nemzeti Bank, a FED, és az Európai Központi Bank tevékenységén keresztül kívánunk példákkal rávilágítani, hogy miként is értelmezzük konkrétan a központi banki gyakorlatban a vállalati indíttatású társadalmi felelősségvállalás egyes összetevőit, amelyek a 2007-2008-as válság után jelentős átalakuláson mentek keresztül. Tézisünk, hogy a jogszabályokban nevesített jegybanki feladatok, és a központi bankokkal szemben támasztott társadalmi felelősségi szempontok egyre erősebb átfedést mutatnak a válság óta eltelt időszakban.
A 2008-as krízist[1] követően a válságkezelés megkövetelte, hogy a központi bankok módosítsanak addigi közgazdasági nézeteken nyugvó monetárispolitikai gondolkodásmódjukon. Kecskés András szerint a 2007-ben kiindult és 2008-ra globálissá vált pénzügyi krízis folyamatában tetten érhető az a kényelmesség, amely megelégedett problémák pillanatnyi kezelésével - a piacok helyreállításával. Ugyanakkor a hosszú távú megoldások aspektusából az elméleti alapok megváltoztatásához nem volt kellő erő. A vegytisztán piaci nézőpontú liberális önszabályozás hamis eszméje még egy globális pénzügyi válság hatására sem tudott megtörni, de az állami beavatkozás és szerepvállalás szükségességéről is csak annyi szó esett, amennyi feltétlenül szükséges volt a pénzintézetek gyors megsegítéséhez.[2] Mindezen megállapítások ellenére a körülmények hatására a vezető központi bankok monetáris politikai gyakorlata tartósan megváltozni látszik. Társadalmi elvárás, hogy a pénzügyi intézményrendszer kultúrája is átalakuljon. Az átalakuló pénzügyi szervezeti kultúra megváltozását kell segítenie az átalakuló jegybanki gondolkodási keretrendszernek.[3] A változó gondolkozási keretrendszerben a 2008-at megelőző rövid távú célkitűzéseket felváltják a közép és hosszútávra fókuszáló célok, egyben a központi bankoknál megfigyelhető az új szerepkörök keresése, amelyek adódhatnak a központi bankok jogszabályokban meghatározott feladatainak változásából.[4] Példaként említhetjük a makroprudenciális felügyeleti funkciók hangsúlyozott központi banki feladatként való meghatározását. A szerepkörök újrafogalmazása lehet önkéntes, a korábbi jogszabályi kereteken belül előírt feladatkörök súlypontjainak átrendezésével megvalósuló.
A tartós pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés támogatásának nagyobb súlyt kell kapnia. Akerlof és Shiller szerint a válság legrombolóbb hatása az, hogy bizalomhiány alakul ki a gazdaság szereplőiben a jövőt illetően.[5] 2008-ban, a bankközi piacok befagyása a bizalom megingásából következett. A likviditás eltűnése nyomán később a bizalmatlanság tovaterjedt a többi gazdasági szereplőre is. Mivel a hatások nehezen voltak követhetőek, így a bizalmatlanság általánossá lett, és a központi bankok hitelessége sem maradt csorbítatlan. A pénzügyi szektor magatartása nem változott meg alapvetően a válság óta: még mindig a rövid távú profit kerül előtérbe a hosszú távú óvatosság helyett. Vissza kell térni az alapvető kérdéshez, hogy miként szolgálhatja a pénzügyi szektor a társadalom jólétét. Ehhez elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás. A bizalom helyreállítása érdekében változó magatartásra és kultúrára, tisztességre, átláthatóságra és az etikai dimenzió megerősítésé-
- 377/378 -
re, vállalati felelősségvállalásra van szükség, mint a pénzügyi stabilitás alapvető kritériumaira.[6]
Napjainkra úgy tűnik, hogy a gazdaság normalizálódása, a bizalom visszaállítása azáltal erősíthető, ha a központi bankok is a 2008-at megelőző 2025 évet jellemző monetáris politikai gondolkodásától eltérő keretrendszerbe helyezik el feladataik megvalósítását. A társadalmi hatások nagyobb súllyal való mérlegelése a döntéshozatalban, és a feladatok megvalósításában szükségszerű. A vállalati (elsősorban a nagyvállalati) szektorban már korábban megjelent a társadalmi felelősség tudatos felvállalása. A szemléletmód gyökeret vert a bankszektorban is, és bizonyos mértékben a központi bankok szervezeti működésében is. A továbbiakban a CSR szemlélet és gondolkodásmód fogalmát, fejlődését, valamint a központi bankokra történő értelmezését tekintjük át.
A jegybanki terület vizsgálatát különösen indokolja, hogy a válság kirobbanása óta a fiskális eszközök várakozáson alul, míg a monetáris eszközök viszont jól teljesítettek. A monetáris politikáért jogszabályilag is felelős jegybankok szerepe társadalmi szinten felértékelődött, új társadalmi elvárások jelentek meg, amelyekhez a jogszabályi előírások követő magatartást tanúsítanak.[7] A jegybanki működésben az utóbbi időben egyértelműen megjelentek a társadalmi felelősség új dimenziói is, melyekre a társadalom természetes és elvárt magatartásként tekint. Klasszikus jegybanki felfogás szerint ugyan el kell különíteni a jogszabályilag előírt jegybanki felelősséget/feladatokat, és a társadalmi elvárásként - az utóbbi időben megjelent - társadalmi felelősséget egymástól. Álláspontunk szerint azonban ezek egymást jól kiegészítik. A jegybankokra vonatkozó jogszabályok által előírt "kötelező" és a társadalom által elvárt (talán minden törvénynél magasabb rendű) felelősséget/ feladatok eredete ugyan eltérő, ám a tartalmuk, igen nagymértékben konvergál egymásba. A jogszabályokban rögzített jegybanki feladatok ugyan "technikailag" az árstabilitás, a gazdasági növekedés segítése, pénzügyi stabilitás biztosítása tárgykörében jelennek meg. Ám e célok és teljesülésük esetén a hatások - kontinentális európai térben is egyre erősebben - a többes mandátum célkitűzés rendszerén keresztül szélesebb vetületű gazdasági térben és társadalmi kontextusban érvényesülnek. Vagyis a közjót szélesebb értelemben szolgálják, amely társadalmi elvárás, a rá adott jegybanki válasz pedig csak parciálisan, szűken értelmezve jelentheti a jogszabályokban rögzített jegybanki célok teljesülését.
A vállalati társadalmi felelősség (Corporate Social Responsibility) koncepció jelentős térnyerése figyelhető meg az elmúlt évtizedekben, mind az elméletben, mind a vállalati gyakorlatban (Szegedi, 2014). A CSR jelenlegi megközelítései messze túlmutatnak a fogalom korai értelmezésén, amikor a menedzserek kapcsán vetődött fel az, hogy nemcsak gazdasági felelősségük van a tulajdonosok felé, hanem társadalmi felelősségük is a társadalom felé.[8] A CSR definíciók számos változatával találkozhatunk, amikből csaknem negyvenet részletesen elemezve Dahlsrud öt fő dimenziót különböztetett meg:[9]
1) Környezeti dimenzió - kulcsszavak: tisztább környezet, környezetgazdálkodás, az üzleti tevékenység környezeti szempontjai
2) Társadalmi dimenzió - kulcsszavak: a társadalom jobbá tétele, a társadalmi szempontok integrálása az üzleti tevékenységbe, a vállalat társadalomra és közösségre gyakorolt pozitív és negatív hatása
3) Gazdasági dimenzió - kulcsszavak: gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás, hosszú távú nyereségesség
4) Stakeholder dimenzió - kulcsszavak: érintettek kezelése, párbeszéd az érintettekkel, érintettek bevonása.
5) Önkéntességi dimenzió - kulcsszavak: a kötelező jogszabályokon túlmutató, önkéntes tevékenység.
A fenti csoportosításból is jól látható, hogy a CSR definíciókban megjelennek a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, környezeti pillérei, kiegészítve a stakeholder megközelítéssel és az önkéntességi dimenzióval. A stakeholder megközelítés tipikusan a vállalati szféra kapcsán jelent meg. Arra a kérdésre, hogy miért kellene figyelnünk az érintettekre, a válasz az etikai kötelesség, ahogy azt a stakeholder elmélet kapcsán Evan és Freeman levezette.[10] A CSR modell és az érintett felfogásösszefüggése azért lényeges, mert ez utóbbi nevesíti, hogy mely érintettek felé vállal felelősséget a vállalat, mégpedig a CSR egyik legismertebb és legelfogadottabb definíciója szerint ez gazdasági, jogi, etikai és jótékonysági felelősséget jelent.[11] A felelősség szempontjából nem az érintettek ereje, hanem a legitimitása a fontos.[12] A CSR négy, egymásra épülő felelősségi területét foglalja össze az 1. táblázat.
- 378/379 -
1. táblázat: A vállalati társadalmi felelősség részterületei
| Felelősségi terület | A felelősség tartalma |
| Gazdasági fele- lősség | Magában foglalja az egy tulajdonrészre jutó jövedelem maximalizálását, a profit maximalizálását, az erős versenypozíciót, a magas szintű működési hatékonyságot, a hosszú távú sikerességet. |
| Jogi felelősség | A vállalatnak gazdasági felelősségét a jogi kereteken belül kell teljesítenie. A törvé- nyek, jogszabályok, helyi rendeletek betartását jelenti, valamint azt, hogy a vállala- tot jogszabálykövető polgárként definiálják, ezen kívül a termékei és szolgáltatásai is megfeleljenek a jogi követelményeknek. |
| Etikai felelősség | Azoknak a normáknak és elvárásoknak a betartását jelentik, amelyek túlmutatnak a jogi felelősségen, nincsenek jogszabályba foglalva. Ezek tükrözik a vevők, munka- vállalók, tulajdonosok, közösségek vonatkozásában a tisztességes, igazságos, az érintettek morális elvárásait védő és tiszteletben tartó viselkedést. |
| Jótékonysági fele- lősség | A vállalatok jó polgárként hozzájárulnak az emberi jóléthez, az életminőség emelé- séhez, például a művészet, az oktatás vagy a közösség önkéntes akciókkal való támogatásával. Ezek diszkrecionális és önkéntes jellegűek. |
Forrás: Saját szerkesztés Carroll 1991 alapján
A vállalatok működésével foglalkozó elméleti szakemberek is általában egyetértenek abban, hogy a vállalatnak felelős, etikus módon kell viselkednie, a kérdés, hogy ez a gyakorlatban hogyan valósulhat meg és hogyan hat a vállalatok gazdasági teljesítményére.[13] A vállalati társadalmi felelősségvállalás üzleti megtérülése kapcsán Kurucz, Colbert és Wheeler rámutatott arra, hogy ez levezethető a költségek és a kockázatok csökkenéséből, a versenyelőnyből, a reputáció és legitimáció növekedéséből, valamint a win-win jellegű helyzetekből származó értékteremtésből.[14] Margolis, Elfenbeien és Walsh 167 empirikus kutatást elemzett az elmúlt 35 évből, és pozitív kapcsolatot állapított meg a CSR és a pénzügyi eredmény között a jótékonysági hozzájárulások a feltárt visszaélések, valamint az átlátható működés alapján.[15] Carroll és Shabana javaslata szerint komplexen kell kezelni ezt az összefüggést, és a pozitív kapcsolathoz az érintettek támogatása is szükséges.[16] A CSR a vállalatok etikai kötelessége, függetlenül attól, hogy az gazdaságilag megtérül-e. Ugyanakkor, a vállalati érintettek elvárásainak ilyen jellegű növekedése és a felelős vállalatok piaci elismerése, egyre inkább a CSR megtérülését eredményezi, ami pozitív irányba mozdítja el a megközelítés gyakorlatba integrálását.
Archie Carroll, a 2012-ben CSR életműdíjat kapott kutató szerint a vállalati polgárság, az üzleti etika, a stakeholder management, a fenntarthatóság és a közös értékteremtés (creating shared value) koncepciók a vállalati társadalmi felelősségvállalás egymással versengő változatai, megpróbálják egyiket a másik részének tekinteni, vagy többen már most szinonimaként használják őket, és az a tendencia a jövőben felerősödik.[17] A vállalati gyakorlatban vonzó a fenntarthatóság megközelítés, mivel inkább semleges, és a jövőre vonatkozó pozitív hozzájárulást fejezi ki, addig a vállalati társadalmi felelősség a jelenben is felelősségvállalást sürget, az üzleti etika pedig kritikai szemlélete miatt kevésbé kedvelt.[18] Ahogy a fenntartható fejlődés gyökeres szemléletváltást igényel, úgy a vállalati társadalmi felelősség is az üzleti modell változtatását feszegeti.[19] Mahua Li, Zéman Zoltán és Jing Li kimutatták, hogy a CSR pozitív ösztönzőként hat a kínai gazdasági fejlődésre.[20]
A gyakorlatban azonban a vállalatok többségénél a CSR kapcsán még mindig jótékonysági programokkal találkozunk, jelentős részüknél célként jelenik meg a működési hatékonyság növelése, azonban a vállalatok csak kis részénél érzékelhető az üzleti modell valódi átalakításának igénye.[21] Az üzleti modell átalakítása felfogásban a vállalati társadalmi felelősségvállalás közelít a társadalmi vállalkozás fogalmához, amely valamilyen társadalmi probléma megoldására törekszik, a gazdasági fenntarthatóság mellett. A fenntartható fejlődés koncepciója felveti azt, hogy minden vállalkozásnak egyben társadalmi vállalkozásnak is kellene lennie, és fordítva is, harmóniát teremtve a gazdasági, környezeti és társadalmi célok között, hozzájárulva ezzel a fenntartható fejlődéshez.
A központi bankok társadalmi felelőssége leginkább a 2007-2008-as válság kapcsán merült fel.[22] Az amerikai központi bank rendkívüli erőfeszítéseket tett a válság visszaszorítására és a pénzügyi rendszer megmentésére a globális pénzügyi össze-
- 379/380 -
omlás elkerülése érdekében, és nemcsak a közvetlen intézkedésekben, de a későbbi szabályozás kapcsán is jelentős a központi bankok felelőssége.[23] A központi bankok társadalmi felelőssége sajátos, hiszen ezeket kimondottan a közjó javára hozták létre. Céljaikat, feladataikat jogszabályban rögzítik. A központi bankok így meghatározott gazdaságpolitikai célok elérését elősegítő intézmények. Feladataik szerint állami hatósági feladatokat is ellátó szervezetek. A Carroll által megfogalmazott társadalmi felelősség ezért módosított formában értelmezhető csak ebben a körben.[24]
Egy jegybanktól, mint a társadalmi térben működő állami intézménytől jogosan várják el a jegybankot közfeladatok ellátásával megbízó polgárok, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel a közösség jólétét segítse elő, természetesen elsődleges célkitűzésének és törvényi feladatainak ellátásának veszélyeztetése nélkül. A felelős jegybank ez alapján az a jegybank, amely a kockázatok és a döntések hatásainak figyelembe vételével a rendelkezésére álló eszközök teljességét felhasználja a társadalmi célok elérése érdekében. Ezzel összefüggésben érdemes felvetni Kecskés András gondolatait a szuverén alapok magyarországi kialakításának lehetőségéről, amely a jegybank számára újabb eszközt adhat a társadalom számára hasznos, hosszú távon elérhető célok megvalósítása érdekében.[25]
A CSR konkrét elemei természetesen különböző formákban jelennek meg az egyes központi bankoknál. Az egyes központi bankok szabályozási környezete, mandátuma, hatóköre eltérő. A 2008-as válságot követően voltak ugyan hasonló kezelendő problémakörök, mint például a makroprudenciális kockázatok kezelése, de voltak teljesen eltérő orvosolandó problémák is. Sajátosság volt például a magyarországi devizahitelekhez kapcsolódó stabilitási kockázatok kezelése. A továbbiakban ezért a társadalmi felelősségvállalás elemeire, a szemléletmód meghonosodására egyes központi banki gyakorlatok alapján kívánunk rávilágítani.
A központi bankok gazdasági felelőssége eltér az üzleti vállalkozásokra érvényes profit maximalizálástól, a vállalkozás folytatása számviteli alapelvének érvényesítésétől, de a magas szintű működési hatékonyság és a hosszú távú sikeresség a jogszabályi kötöttségek figyelembe vételével értelmezhető. A központi bank gazdasági felelőssége sajátos, céljai ugyanis makrogazdasági szintű, gazdaságpolitikai célok, a feladatai jogszabályokban rögzített speciális tevékenységek.
A Magyar Nemzeti Banknak (MNB), mint Magyarország központi bankjának a céljai és feladatai széleskörűek és összhangban állnak az Európai Unió elvárásaival, szabályaival. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ennek veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenálló-képességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját. Az MNB feladatai körében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát, kibocsájtja a hivatalos fizetőeszközt, a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt, devizaműveleteket végez, felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket, statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra. Az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, ennek érdekében feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához. Szanálási hatóságként jár el. Továbbá az MNB ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét, és biztosítja a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelmét.[26]
A központi bank a jogszabályi kötöttségek ellenére nagy mozgástérrel rendelkezik céljai megvalósításában. 2001 és 2013 között az árstabilitási cél kizárólagos kiemelése miatt az MNB egyéb lehetséges gazdaságot támogató céljai háttérbe szorultak. Ez hasonló a vezető jegybankok 1990-es évektől kialakított politikájához. Az MNB 2013-tól újraértelmezte gazdasági szerepvállalását.[27] Szerepet vállalt a devizahitelek forintosításában, a vállalati hitelezés ösztönzésében, az állam finanszírozásának elősegítésében. A devizahitelek forintosítása hozzájárult a bankrendszer stabilitásának növeléséhez, szolgálta a háztartások bizonytalan pozíciójának rendezését. A bankok vállalkozásoknak nyújtott hitelezési tevékenységének ösztönzése a növekedési hitel programban, majd a piaci hitel programban öltött alakot. A hitelezés támogatásán
- 380/381 -
keresztül a jegybank a gazdasági növekedés elősegítését tűzte ki célul. A 2014-ben induló önfinanszírozási program célja az állam forrásszerzésének támogatása volt. A 2002 és 2010 között jelentősen megnövekedett államadósság, és az államadósságon belül a magas devizális kitettség sérülékennyé tette Magyarországot. Mindez az adósságfinanszírozást jelentősen megdrágította. Az MNB önfinanszírozási programjával megcélozta a devizaadósság forinttá váltását, illetve finanszírozásban a belföldi szereplők nagyobb szerepvállalásának elő mozdítását. A program hozzájárult az állampapírpiaci hozamcsökkenéshez. A magyar jegybank tevékenységi elemei a jegybanktörvényben meghatározott feladatokhoz igazodnak, ám lényeges, hogy a jogi előírások, követelmények teljesítésével, főleg az inflációs politikán túlmutató többes mandátum célkitűzés rendszer érvényesítésével, a központi bank társadalmi felelőssége szélesebb körben érvényesül. Már önmaga az egyes mandátumról a többes mandátum irányába történő elmozdulás, illetve annak alkalmazása a közjót, a társadalmi, makrogazdasági igényeket szélesebb körben képes szolgálni.
A 2008-as pénzügyi válságot követően a vezető központi bankok feladatkörében, célrendszerében változások következtek be. A válság azonnali kezelése, majd a következmények enyhítése jelentős állami - jegybanki pénzforrás felhasználását igényelte, ennek hatására az árstabilitás fenntartásának célja mellett a pénzügyi stabilitás feladata kapott lényeges hangsúlyt. A pénzügyi stabilitás fenntartásának feladatát a központi bank feladataként újrafogalmazták az Egyesült Államokban, de példaként hozható fel ebben a körben az Európai Központi Bank is.[28]
2008-at követően a központi bankok nem szokványos eszközöket vettek igénybe a globális növekedés helyreállítása érdekében.[29] A válság világszerte ráirányította a figyelmet a központi bankok stabilizáló szerepének fontosságára. Az Európai Központi Bank átfogó vizsgálatokba kezdett az európai bankrendszerben. A FED-nél jelentős erőforrásokat fordítottak a pénzügyi stabilitás ellenőrzésére, és a makroprudenciális megközelítés fontos kiegészítője lett az egészséges gazdaságot segítő eszköztárnak.[30] Az Európai Központi Banknál a rendkívüli likviditási intézkedések kimutathatóan csökkentették a pénzpiaci feszültségeket.[31] A központi banki feladatok kiterjesztését a jogalkotók világszerte megtették, és maguk a központi bankok döntéshozói is átértékelték intézményeik gazdasági szerepvállalását.
A pénzügyi válság miatt szükségessé vált innovatív intézkedések az Európai Központi Banknál a "megbízható éberség" kifejezéssel jellemezhetők. A válság a háztartásoknál, a vállalatoknál és pénzügyi intézményeknél a 2008-at megelőző évtizedben felhalmozódott túlzások és egyensúlytalanságok tünete volt, különösen az adósság és a kockázat felhalmozódása, valamint a növekvő tőkeáttétel. A gyors állami intézkedések ezeket csak enyhítették, de a válság újabb zavart eredményezett, az államadósság gyors növekedését. A monetáris politikai döntéshozatal standard és nem szokványos eszközei a döntéshozók alapvető meggyőződését és felelősségét tükrözték. A központi bankok feladata a stabilitás biztosítása. Az EKB tanult az elmúlt harminc év gazdasági folyamataiból, miszerint az akcióknak kiszámítható módon kell történniük, az érintettek számára érthető, az árstabilitási céllal konzisztens keretrendszerben. Ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt a kiszámíthatóság és a nem várt körülmények közepette szükséges rugalmasság között. A válság rendkívüli időszakában a központi bankok által alkalmazott nem szokványos eszközök természetüknél fogva kevésbé előre jelezhető hatással voltak. A globális környezetet, amiben döntéseket kell hozni, nagyfokú komplexitás és bizonytalanság jellemzi, így a jövőben is szükség lehet a gyors intézkedésekre. Nagyon lényeges, hogy nem a válság kezelésére, hanem annak megelőzésére kell törekedni. Ez sokszor olyan intézkedéseket követel, amelyek nehezebben érthetőek a kívülállók számára. A szokványos és a nem szokványos eszközök alkalmazása a kötelesség és a következményetikai megközelítést vetik fel. Normál körülmények között jól működhet a normák betartása, különleges körülmények között azonban ezeket nem mindig lehet betartani, hanem előtérbe kerül a döntés következményeinek mérlegelése, és az ezért történő felelősségvállalás. Mindkét megközelítésnek egyszerre kell jelen lenni a központi bankok működésében.[32]
Az Európai Unióban 2014 végén megkezdte működését az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM). A keret az EKB-t és a résztvevő országok felügyeleti hatóságait tömöríti egy rendszerbe. A létrehozás célja szavatolni az európai bankrendszer biztonságát és szilárdságát, növelni a pénzügyi integrációt és stabilitást, garantálni a felügyeleti munka következetességét.[33]
A központi bankok társadalmi felelősségvállalása mindenképpen megjelenik a gazdaságélénkítő lépéseikben. 2008-ban a FED jelentett be mennyiségi könnyítési programot (QE1). A piaci likviditás javításán túl, a program folytatása egyre inkább a
- 381/382 -
2. táblázat: A FED felügyelet, ellenőrzés és pénzügyi stabilitás érdekében kitűzött céljai
| Cél | Intézkedés |
| A pénzügyi szektor stabilitásának meg- erősítése | Irányelvek, szabályzatok, eszközök és standardok kifejlesztése. Együttműködés a gazdasági szereplőkkel a stabilitási kockázatokra vonatkozó interdiszciplináris megközelítés kidolgozása érdekében. A válság és annak negatív következményei kialakulásának valószínűségét csökkentő makroprudenciális irányelvek kidolgo- zása. |
| A pénzügyi piacok és az iparági gyakor- lat és struktúrák ellenőrzése | A potenciális rendszerkockázatok előrejelzését és kezelését célzó előremutató, proaktív megközelítés kifejlesztése és megvalósítása. Egyéni intézmények és inf- rastruktúrák felügyelete és ellenőrzése különös tekintettel azokra, amelyeknek jelentős befolyásuk van a pénzügyi rendszerre és a makrogazdaságra. Új felügye- leti program kidolgozása. |
| Válságmegelőzés | Megfelelő válságkezelési eszközök rendelkezésre állásának biztosítása, megfelelő minőségű pénzügyi adatok. A pénzügyi stabilitási politika monetáris politika megvalósításában betöltött szerepének elemzése. A különböző makroprudenciális politika hatékonyságának és a monetáris politikával való kapcsolatának elemzése. A pénzügyi stabilitási kockázatok figyelése, a pénzügyi és a reálszféra közötti kapcsolatok elemzése, a rendszerkockázatot potenciálisan érintő irányelv alternatívák értékelése. |
| Pénzügyi tudomá- nyos kutatások | Hazai és nemzetközi kutatások folytatása stressz tesztek, makroprudenciális sza- bályozás és eszközök, valamint egyéb pénzügyi stabilitási témákban. Az eredmé- nyek tudományos folyóiratokban, konferenciákon történő publikálása. |
Forrás: Saját szerkesztés Carroll 1991 alapján
gazdaság élénkítését szolgálta. Bár a FED célrendszerében alapítása óta a munkanélküliség csökkentése szerepel, amely célelérését a gazdasági növekedés ösztönzése elősegíti, a cél elérésének eszköze nem tartozott a válságot megelőző húsz év monetáris gyakorlatához. Az EKB csak 2014 őszétől jelent meg olyan szokványostól eltérő eszközzel, amely közvetlen módon a gazdasági élénkülést szolgálhatja. A recesszióból kilábalni nehezen tudó Európai Unióban egyre nagyobb lett a társadalmi igény arra, hogy a növekedést a központi monetáris hatóság is jobban támogassa. A 2014 utolsó negyedében elkezdett, majd 2015 elejétől kibővített eszközvásárlási programot a piac szereplői egyöntetűen gazdasági stimulusként értelmezik. Az eszközvásárlási program egyben az állampapírpiaci hozamok kilengéseinek csökkentését is segíti.
A központi bankok gazdasági felelősségét a változások hatására úgy értelmezhetjük, hogy a központi bankoknak érzékenyebbnek kell lenniük a gazdasági folyamatok társadalmi hatásaira. Szerepet kell vállalniuk abban, hogy a pénzügyi szektor egyes szereplőinek felelőtlensége ne okozhasson jelentős közpénzfelhasználást, reálgazdasági visszaesést, valamint társadalmi feszültséget, amelyre a jegybanki feladatok kijelölésének jogszabályi bővítése ad jogi keretet, amíg a megvalósulás - a jogi követelmények érvényesítésén keresztül - erősebb társadalmai felelősséget mutat, és a közjó irányába hat. A központi bank gazdasági felelősségi körébe soroljuk a fentieken túl a feladatkörében levő tevékenységek hatékony, korszerű, zavarmentes ellátását. Ilyen tevékenységként értelmezzük példaként a fizetési és elszámolási rendszerek hatékony, a gazdasági szereplők igényeit kielégítő üzemeltetését. A gazdasági felelősségvállalás további elemeként említhetjük a központi bank szervezetének hatékony működtetését. Ez a szint lényegében azonosan értelmezhető CSR elem az üzleti vállalkozásoknál megszokottal.
A központi bankok jogi felelőssége is eltér az üzleti vállalkozásokétól. Sajátos szerepénél fogva sokkal összetettebb értelmezést kíván. A jegybankok működési céljainak erősebb, szélesebb vetületű gazdasági és társadalmi szempontokra történő fókuszálása, a belső jegybanki eszközrendszer e célokra történő ráirányítása a társadalmi felelősségvállalás fontos dimenziója.
A Magyar Nemzeti Bank hatósági feladatkörében ellátja a pénzügyi piacok felügyeletét, és a pénzügyi szervezetek felügyeletét. Ebben a szerepkörben jogalkalmazóként is fellép. A felügyelt területet illetően kezdeményezi jogszabályok alkotását, véleményezi az előkészítés alatt levő jogszabályokat, illetve felhatalmazás alapján maga is jogszabályalkotó. Sőt, nem csak a felügyelt területet illetően, hanem valamennyi feladatával és a pénzügyi közvetítőrendszer működésével kapcsolatos jogszabálytervezetekről kell a jegybank véleményét
- 382/383 -
kérni az MNB tv. 132. §-a alapján, továbbá az MNB jogszabályalkotási felhatalmazása is túlmutat a felügyeleti feladatokon az MNB tv. 171-173. §-ai, valamint az ágazati törvényeken túl egyéb törvényekben meghatározott felhatalmazó rendelkezések alapján.
A jogszabályok betartása mellett tehát a jogi keretek alakítása, értelmezése, a jogszabályok betartatása kapcsolódik a központi bank jogi felelősségvállalásához. Az MNB 2013-tól felügyeleti szervként is működik. Feladata, hogy ellássa a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét, biztosítsa a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működését. Elő kell segítenie a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működését. Feladat a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete, a nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása. Az MNB védi a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeit a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése céljából. Pénzügyi Békéltető Testületet működtet a fogyasztó és a pénzügyi szervezetek vagy személyek között létrejött vitás ügyek bíróságon kívüli rendezése érdekében. Az MNB szabályozói szerepében rendeleti formában jogszabályt alkothat.[34]
Az MNB komoly szerepet játszott a lakossági devizahitelek forintosításának hátteret adó jogszabályalkotásban is. Rendeletek formájában dolgozta ki a forintosítás megvalósításának szabályait. Ehhez kapcsolódott a bíróságok által a devizahitelek után jogtalanul felszámoltnak talált költségek elszámolási szabályainak kidolgozása. Az MNB a monetáris politika letéteményeseként befolyásolja a belföldi fizetőeszköz keresletét és kínálatát. Az 1990-es évektől a neoliberális elvek szerint szinte csak az árstabilitást célként maguk elé tűző jegybankok a rendelkezésre álló monetáris politikai eszköztárból csak kevés instrumentumot alkalmaztak. Az MNB a gazdasági felelősség vállalásának megfelelő szélesebb horizontú célkitűzések megvalósításához az üzleti és alkalmazott eszköztárát is átalakította és bővítette. Kolozsi és Hoffmann szerint a monetáris eszköztár működtetése nem tekinthető csupán technikai feladatnak, hiszen a monetáris politika hatékonyságát az eszköztár határozza meg. Az eszköztár működtetése a bankrendszer számára átalakított szabályrendszert jelent. Az üzleti és alkalmazott eszköztár újraformálása jogi háttérmunkát igényelt, a jogi felelősségvállalásban is leképeződött.[35]
Hangsúlyozzuk, hogy a devizahitelek forintosításában való jegybanki részvétel közül a végtörlesztéshez, illetve a devizakölcsönök konverziójához kapcsolódó euro-, svájci frank FX ügyletek, a vállalati hitelezés ösztönzése érdekében biztosított Növekedési Hitelprogram, a Piaci Hitelprogram, továbbá a magas külső és deviza államadósságból adódó kockázatok csökkentését célzó önfinanszírozási program az MNB az alapvető feladatai közé tartozó monetáris politikai eszközök. A jegybank ezen eszközöket mind kommunikációjában, mind az e termékekre vonatkozó szerződéses feltételekben a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 18. § b) és g) pontjában meghatározott monetáris politikai eszközöknek minősítette, amelyek alkalmazását a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNBtv.) explicite lehetővé teszi számára. Ám e jegybanki - jogszabályilag definiált - célok teljesülésével a tevékenység eredménye széles társadalmi és nemzetgazdasági vetületben hat, a jegybank társadalmi felelősségvállalását szélesebb körben érvényesíti.
A FED, amerikai központi bank alapvető feladat-és felelősségi körét az 1913-ban elfogadott Federal Reserve Act szabályozza. A 2008-as válságra történő válaszlépések hatására számottevő változások következtek be az amerikai pénzügyi rendszer szabályozásában.[36] Obama elnök 2009. június 17-én tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a válság oka a visszaéléseket nem megakadályozó szabályozás, valamint a felelőtlenség kultúrája, és a bizalom helyreállítása érdekében alapvető reformra van szükség.[37] A 2010-ben elfogadott Dodd-Frank Wall Street Reform- és fogyasztóvédelmi törvény célja: "az Egyesült Államok pénzügyi stabilitásának elősegítése, a pénzügyi rendszer elszámoltathatóságának és átláthatóságának javítása, a "túl nagy, hogy bukjon" jelenség megszüntetése, az amerikai adófizetők védelme a tőkeinjekciók beszüntetése révén, a fogyasztók védelme a pénzügyi szektorban elburjánzott visszaélésektől...".[38] A FED-et érintő egyik alapvető változás, hogy a céljai közé bekerült a pénzügyi stabilitás fenntartása is. Ezen kívül a törvény alapján a FED nemcsak a bankholding társaságok, hanem a jelentős "nem bank" pénzügyi intézmények felügyeletét is ellátja, valamint kidolgozza és publikálja az ezekkel szemben megnövekedett prudenciális elvárásokra vonatkozó javaslatát. Nem megfelelő felügyeleti szervi intézkedés esetén a FED-nek jogában áll intézkedni a "nem bank" pénzügyi intézmények esetén is.[39]
- 383/384 -
Az Európai Központi Bankrendszer alapvető feladatait a 2012-ben elfogadott Alapokmány szabályozza.[40] Az EKB függetlenségét az egységes monetáris politikáról szóló intézményes keretfeltételekben (a Szerződés és az Alapokmány) fektették le. Az EKB-nak joga van kötelező erejű rendeleteket hozni, amennyiben azok a KBER feladatainak ellátásához szükségesek, valamint az EU Tanácsa által hozott jogszabályokban megjelölt egyéb konkrét esetekben. Az EKB a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó uniós jogszabályok hatálya és végrehajtása tárgyában tanácsot adhat a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak, illetve ezek az EKB-val konzultálhatnak.[41] Zéman Zoltán és Tóth József kutatásai szerint az EKB-nak fontos szerepe van a banki vezetői javadalmazásra vonatkozó ajánlások kibocsátásában is.[42]
Az EKB jogi felelősségvállalásának további elemeit a 2014 végén induló egységes felügyeleti mechanizmus keretén belül értelmezhetjük. Az EKB mint független uniós intézmény a bankfelügyelethez kötődő felvigyázói funkcióját az európai érdekek figyelembevételével olyan módon látja el, hogy egységes megközelítést alakít ki a napi szintű felügyeletre vonatkozóan, összehangolt felügyeleti lépéseket és korrekciós intézkedéseket foganatosít, valamint biztosítja a rendeletek és felügyeleti irányelvek következetes alkalmazását. Az EKB a nemzeti felügyeletekkel közösen felel az egységes felügyeleti mechanizmus hatékony és következetes működéséért. Jogkörébe tartozik a felügyeleti felülvizsgálat, helyszíni szemle és egyéb vizsgálat lefolytatása, banki engedélyek kibocsátása és visszavonása. Feladata a bankok befolyásoló részesedésre vonatkozó beszerzési és eladási tevékenységének vizsgálata, az EU prudenciális szabályainak betartatása, és magasabb tőkekövetelmény, ún. puffer megállapítása az esetleges pénzügyi kockázatok kivédésére.[43]
A központi bankok gazdasági és jogi kötelezettségein túlmutató etikai felelőssége elősegíti a legitimációt, a rendszerbe vetett bizalom növelését. Ez a jogszabályokon túlmutató, önként vállalt felelősség az érintettek felé többféle módon megnyilvánulhat. Általában elmondható, hogy lényeges a központi bank hitelessége, függetlensége és elszámoltathatósága. A központi bankba vetett bizalmat determináló tényezők kapcsán megoszlanak a vélemények. Egy kérdőíves kutatás szerint ez a professzionalizmussal és a függetlenséggel függ össze, nem az átlátható működéssel.[44] Ugyanakkor a legújabb, átfogó kutatás kimutatta, hogy a transzparencia kedvezően járul hozzá a bizonytalanság csökkentéséhez.[45] Ám a bizalom nem a jegybankkal kapcsolatos, hanem magával a pénzzel függ össze. Mivel a pénzt (részben) a jegybank teremti, és a pénzzel kapcsolatos bizalomra ható tényezőkre is van hatása, ez a jegybankra nézve is következtetésekkel járhat. De fontos hangsúlyozni, hogy mindenkor a pénzzel kapcsolatos bizalom a kérdés. E felismerést jól kezeli Benjamin Braun.[46]
A kultúra viselkedést befolyásoló szerepe etikai értékeket is hordoz. Ezek között fontos szerepet kap a tájékoztatás, a pénzügyi kultúra emelése az oktatáson keresztül. A Magyar Nemzeti Bank is nagy hangsúlyt fektet a pénzügyi szolgáltatásokat igénybevevők tájékozottságának növelésére, az információs aszimmetria csökkentésére.[47] A fejlettebb pénzügyi kultúra egyénileg védi a szolgáltatások igénybevevőit, de segíthet egyben a rendszerkockázatok kiépülésének megakadályozásában.[48]
Az MNB kialakította társadalmi felelősségvállalási stratégiáját, amely 2013-tól jelentős változásokon ment keresztül. Az MNB alapvető értékei a függetlenség, a felelősség és közjóra törekvés. Fontos feladatának tekinti a közbizalom erősítését és a hiteles és transzparens működést. További etikai felelősségi területek:[49]
- Az ügyeket méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése.
- A tisztességes verseny elősegítése a pénzügyi rendszerben.
- Együttműködés és párbeszéd a pénzügyi intézményrendszer és a gazdaság szereplőivel.
- Közérthető kommunikáció.
- A pénzügyi kultúra és a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése.
- Munkavállalói számára stabil foglalkoztatás, erkölcsi és szakmai megbecsülés. versenyképes jövedelem, előmeneteli, képzési, továbbképzési lehetőség, együttműködő szervezeti kultúra, egészségmegőrző program.
- Élenjáró gyakorlat kialakítása a környezetvédelem terén.
A FED értékrendszere a teljesítményértékek mellett etikai értékeket is magába foglal:[50]
- Elszámoltathatóság - A FED Igazgatósága elszámoltatható és felelős a közvélemény, az USA kormánya és a pénzügyi közösség felé. Az 1993-as Government Performance and Results Act (GPRA) előírja a szövetségi hivataloknak, hogy a Kongresszussal és külső
- 384/385 -
érintettel konzultálva készítsék el több évre vonatkozó stratégiájukat, és évente készítsenek jelentést teljesítményükről. Bár a FED nem tartozik a törvény hatálya alá, annak szellemében elkészítette stratégiáját,[51] és évente beszámol az előrehaladásról.
- Tisztesség - Az Igazgatóság a tisztesség legmagasabb normáit betartva viselkedik a nyilvánossággal, a pénzügyi közösséggel és munkavállalóival.
- Független nézőpont - A rendszer regionális struktúrája támogatja a munkavállalók sokszínűségét, az inputforrások sokféleségét és a független szakmai ítéletet. Ez erős csapatmunkán, konszenzusképzésen nyugszik a független nézőpontok koherens és hatékony stratégiává formálása érdekében.
A FED of Chicago CSR nyilatkozata szerint a vállalati társadalmi felelősséget szolgáltatási víziójuk természetes kiterjesztésének tekintik. Fontosnak tartják a belső és külső érintettek (iskolák, szakemberek, civilek, helyi közösségi szervezetek) közötti együttműködést, és meggyőződésük, hogy a CSR tevékenység jobb üzleti teljesítményt és erősebb szervezetet eredményez. Banki vezetőkből álló CSR Tanácsot hoztak létre 2011-ben, amelynek feladata a CR stratégia kidolgozása. A CSR keretén belül a következő területeket tartják fontosnak:[52]
- Munkavállalói sokszínűség - Támogatja a sokszínű, a munkatársak bevonásán alapuló munkakörnyezetet, amelyben tisztelik, fair módon kezelik, és egyenlő esélyeket biztosítanak a munkavállalóknak. A 2010-ben elfogadott Dodd-Frank Wall Street Reform and Consumer Protection Act hatályba lépése után külön kisebbségi és női szervezetet hoztak létre.[53]
- Beszállítói sokszínűség - Elkötelezett a beszállítói sokszínűség mellett, ami magába foglalja a kisebbségek és a nők által tulajdonolt vállalkozások bevonását.
- Pénzügyi kultúra fejlesztése - Ingyenesen hozzáférhető oktatási sorozattal segíti az ügyfeleket személyes pénzügyeik jobb menedzselésében.
- Gazdasági oktatás - Hallgatói versenyt szervez, ami lehetővé teszi az amerikai gazdaság tanulmányozását a központi bank szemszögéből.
- Közösségfejlesztés és szakpolitikai tanulmányok -A gazdasági növekedési célok támogatása a pénzügyi szolgáltatásokhoz való fair hozzáférés tanulmányozásával és támogatásával.
- Regionális gazdasági tájékoztatás - Közgazdászaik rendszeresen végeznek széleskörű, regionális kutatásokat, és publikálják azok eredményeit.
- Környezetvédelem - A napi tevékenységbe integrál számos olyan üzleti gyakorlatot, melyek célja a tisztább és egészségesebb környezet.
- Önkéntesség - Egyéneket és közösségeket segítő rendszeres munkavállalói önkéntes tevékenység.
Az Európai Központi Bank missziójában számos etikai érték jelenik meg, céljainak megvalósítása során kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a hitelességnek, a bizalomnak, az átláthatóságnak és az elszámoltathatóságnak. Hatékony kommunikációra törekszik Európa polgáraival és a médiával. Az európai és a nemzeti hatóságokhoz fűződő kapcsolataiban betartja a függetlenség alapelvét:[54]
- Hitelesség - Világosan megfogalmazza feladatait és azok végrehajtásának módját. Rendszeresen tájékoztatják a nyilvánosságot a gazdasági helyzetre vonatkozó értékelésükről, és arról, hogy mit tud elérni a monetáris politika, és mit nem.
- Függetlenség - Az árstabilitás elősegítése érdekében sem az EKB, sem a nemzeti központi bankok, sem pedig döntéshozó szerveik tagjai nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasítást uniós intézménytől és szervtől, az uniós tagállamok kormányaitól, sem bármely más testülettől. A nemzeti központi banki elnököknek és az Igazgatóság tagjainak hivatali idejét garanciákkal védik, amelyek a megbízatás idejét, az eltávolítás feltételeit és a jogvitákat szabályozzák. Szintén a függetlenséget szolgálja, az euro rendszer nem nyújthat kölcsönt sem uniós, sem nemzeti közintézménynek. Az EKB-nak a monetáris politika hatékony megvalósításához szükséges minden eszköz és hatáskör rendelkezésére áll, és jogában áll önállóan dönteni azok alkalmazási módjáról és idejéről. Sőt, a monetáris finanszírozás tilalma nemcsak az eurorendszer vonatkozásában, hanem a Központi Bankok Európai Rendszerének valamennyi tagja számára kötelező előírás.
- Átláthatóság - Az EKB átlátható módon, időben biztosítja a nyilvánosság és a piacok számára a stratégiájával, értékeléseivel és politikai határozataival, valamint eljárásaival kapcsolatos minden lényeges információt. Nagyon lényeges a nyilvános monetáris
- 385/386 -
politika, és a nyilvánossággal folytatott hatékony kommunikáció.
- Kiszámíthatóság - Közzéteszi monetáris politikai stratégiáját és tájékoztatást ad a gazdasági folyamatokra vonatkozó rendszeres értékeléséről. Ezáltal a piacok jobban ki tudják számítani a monetáris politikai lépéseket, aminek köszönhetően hatékonyabban és pontosabban alakítják várakozásaikat, így felgyorsulhat a szükséges gazdasági alkalmazkodás, és javulhat a monetáris politika hatékonysága.
- Elszámoltathatóság - A demokratikus alapelvnek megfelelően közfeladatokkal felruházott független intézményként felelősséggel és elszámolással tartozik az állampolgárok és azok választott képviselői felé. Az EKB felelősségvállalását mutatja, hogy rendszeres beszámolói keretében túllép a jogszabályban megszabott kötelezettségein. A kötelező, negyedéves beszámoló helyett havonta tesz közzé beszámolót, továbbá a Kormányzótanács tagjai beszédekben tájékoztatják a nyilvánosságot az aktuális témákról. Az elnök és alelnök rendszeres sajtótájékoztatót tart.
Az EKB magatartási kódexben szabályozza a Kormányzótanács tagjai részéről elvárt viselkedést, különös tekintettel a függetlenségre, az összeférhetetlenségre és a titoktartásra. Kérdéses esetben etikai tanácsadóhoz fordulhatnak a tagok.[55] Az EKB személyzetére vonatkozó etikai keretrendszer a titoktartásra, az erőforrások használatára, a munkahelyi viselkedésre, azaz a zaklatás, megfélemlítés tilalmára, az összeférhetetlenségre, az ajándékok elfogadására, a magánjellegű tevékenységekre, a beszerzésre, a díjakra, kitüntetésekre, a külső személyekkel való kapcsolatra, valamint a bennfentes kereskedelemre fogalmaz előírásokat. A munkatársak segítséget kérhetnek az etikai biztostól, és neki jelenthetik is a visszaéléseket.[56]
Az Európai Központi Bank a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében ismeretterjesztő anyagokat, videókat, játékokat jelentet meg a honlapján, amellyel elsősorban a fiatalabb korosztályt és tanáraikat célozza meg.[57] Ezen kívül számos publikáció jelenik meg az EBK honlapján.
A munkatársak viselkedése nagyban függ a vállalati kultúrától, azoktól a normáktól, értékektől, amik a bankokra jellemzőek. A központi bankok a rendszeres ellenőrző tevékenységgel, szabályozással, ha nem is a teljes vállalati kultúrát, de legalábbis a felső és középvezetés attitűdjét befolyásolni tudják. Lényeges, hogy ne puszta compliance szemlélet legyen, hanem azon túlmutató etikai szemlélet. Az értékrendszer mellett lényeges az ösztönzés szerepe.[58]
A központi bankok nemcsak a szabályozás eszközeivel élhetnek, hanem a várakozások, vélekedések, beállítódások befolyásolásával alakíthatják a folyamatokat. Ne feledjük, a hitelfelvétel, a befektetés, vagy máspénzügyi szolgáltatások igénybevétele mindig bizonytalan döntési szituációt jelent a gazdaság szereplői számára. Az aktívan kommunikáló központi bankok a helyesnek tartott irányokba mozdíthatják a döntéseket, ha kihasználják a döntéshozatali folyamat pszichológiai hátterében levő összetevőket. A csordaszellem, a szakértői vélemények meghatározó volta kihasználható a gazdasági szereplők megfelelő magatartásra való ösztökélésében.[59] A pénzügyi kultúra fejlesztésének, a pénzügyi oktatás mélyítésének összekapcsolása az aktív kommunikációval a jegybankok társadalmi felelősségvállalásának újszerű területeit jelenthetik. Ebből a szempontból természetesen meg kell keresni az érintettek különböző köreivel való kapcsolatteremtés csatornáit, formáit.
A központi bankok filantropikus (jótékonysági) felelősségén azokat az önként vállalt akciókat értjük, amelyek hozzájárulnak a társadalmi fejlődéshez. A Magyar Nemzeti Bank céljának tekinti a pénzügyi oktatás, kutatás, és a tudomány támogatását, nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is. Ez többek között magában foglalja magas szakmai színvonalú cikkek, kiadványok nemzetközi publikálását, konferenciaszervezést hazai és nemzetközi szakemberek részvételével. Fontosnak tartja az értékmegőrző, értékközvetítő és értékteremtő szerepvállalást, a szakmai jellegű támogatások nyújtását, a hátrányos helyzetű csoportok segítését, az esélyegyenlőség javítását. Karitatív adományozást folytat és részt vesz a nemzeti kulturális javak megvásárlásában.[60]
A FED elősegíti a pénzügyi kultúra fejlesztését különböző kutatások, publikációk, konferenciák révén. A szűken vett pénzügyi kutatásokon és konferenciákon kívül megjelennek a tágabb, gazdasági és társadalmi vonatkozású kutatások és konferenciák is, például fiatal munkavállalói kutatás, az amerikai háztartások jólétének kutatása, gazdasági mobilitási konferencia.[61] Ezen túlmenően a FED bankjai aktív közösségi tevékenységet végeznek. A FED Munkavállalói Akció Csoport missziója, hogy jó polgárként felelősséget vállaljanak azokért a közösségekért, amelyekben dolgoz-
- 386/387 -
nak és élnek, segítsék mások életét és erősítsék a közösséget. Változatos programokkal találkozhatunk:
- Önkéntes házfestés, a családok számára történő játékgyűjtés, kismamák számára kisbabaruha-gyűjtés, ételfőzés hajléktalan szállók részére.[62]
- Középiskolák mentorálása, általános iskolások olvasásának segítése, véradás, adománygyűjtés AIDS, rák- és cukorbetegek részére. [63]
- Matematika és olvasás segítő mentorprogram, iskolai ösztöndíj program, nyári munka, iskola utáni munkakereső program.[64]
A vállalati eredetű társadalmi felelősségvállalás egyre inkább előtérbe kerül a bankszektorban is, elsősorban azonban a kereskedelmi bankokra értelmezi a szakirodalom. Jelen tanulmányunkban a CSR központi banki értelmezését vizsgáltuk meg. A 2008-as válságot megelőzően a központi bankok az uralkodó közgazdasági elméletre támaszkodva meglehetősen "technokrata" módon végezték tevékenységüket. Döntéseiknél nem volt jellemző a lehetséges társadalmi következmények bevonása a mérlegelési szempontok körébe. A válság kirobbanását követően, a velük szemben jelentkező kritika ennek megfelelően jelentős volt, hiszen a központi bankok a pénzügyi szektor megfelelő szabályozását sem tudták megoldani.
A válságkezelés során a központi bankok társadalmi felelősségvállalása hangsúlyosabbá vált. Bizonyos funkciók előtérbe helyezésével, mint például a pénzügyi kultúra terjesztése, a bankszektoron kívüli gazdasági, társadalmi szereplőkhöz is próbálnak közeledni. A központi bankoknak jelentős szerepük lehet a bankrendszer, és a gazdaságba vetett bizalom fenntartásában, amit elősegíthet a központi bankok sajátosságaihoz igazodó társadalmi felelősségvállalási szemlélet. A CSR vállalati modelljében alkalmazott gazdasági, jogi, etikai és jótékonysági elvárások megfelelő adaptálással értelmezhetők a központi bankokra is. A központi bankok társadalmi felelőssége sajátos, hiszen e bankokat kimondottan a közjó javára hozták létre, meghatározott gazdaságpolitikai célok elérését elősegítő, állami hatósági feladatokat is ellátó szervezetek. A gazdasági válság hatására nyilvánvaló, hogy a központi bankok gazdasági felelőssége nőtt. Érzékenynek kell lenniük a gazdasági folyamatok társadalmi hatásaira, szerepet kell vállalniuk abban, hogy a pénzügyi szektor egyes szereplőinek felelőtlensége ne okozhasson jelentős közpénzfelhasználást, reálgazdasági visszaesést, valamint társadalmi feszültséget. A központi bankok jogi felelőssége túlmutatva a vállalatok jogi felelősségén kiterjed a pénzügyi piacok és pénzügyi szervezetek felügyeletére, jogalkalmazókénti fellépésére. A központi bankok gazdasági és jogi kötelezettségein túlmutató, önként vállalt etikai felelőssége olyan értékrendszert és gyakorlatot jelent, amely elősegíti a legitimációt, és az érintettek rendszerbe vetett bizalmának növelését. Az átláthatóság, hitelesség, elszámoltathatóság mellett központi szerepet játszik a pénzügyi kultúra fejlesztése. A központi bankok filantropikus felelősségén azokat az önkéntes, karitatív akciókat értjük, amelyek hozzájárulnak a társadalmi fejlődéshez, és túlmutatnak az etikai felelősségen, azonban a felelős jegybanki működésnek részét képezik. A CSR modelleken kívül és túl definiált felelős társadalmi viselkedés megfelel annak az Smith-i (1759) elvárásnak, hogy egy jó polgár minden rendelkezésére álló eszközzel tesz a közösségi célok megvalósulása érdekében, ami az állami intézményekre és a jegybankokra is értelmezhető.[65] ■
JEGYZETEK
[1] A válságról bővebben lásd: Kecskés, A, Halász, V (2013): Stock Corporations: A Guide to Initial Public Offerings, Corporate Governance and Hostile Takeovers. HVG-ORAC -LexisNexis, Budapest-Bécs 2013. 566 o. 214. o.
[2] Kecskés András (2011): Felelős társaságirányítás (Corporate Governance). HVG-ORAC, Budapest 2011. 387 old. 363. old.
[3] Shirakawa M. (2010): Revisiting the philosophy behind central bank policy. Speech by Mr Masaaki Shirakawa, Governor of the Bank of Japan, at the Economic Club of New York, New York 22 April 2010. http://www.bis.org/review/r100427b.pdf Letöltés ideje: 2016.12.10.
[4] Pesuth T. (2016): A jegybanki szerepkör újradefiniálása. Pénzügyi Szemle 2016. 1. sz. 35.-49. o.
[5] Akerlof, G.- Schiller, R. (2011): Animal spirits. Corvina, Budapest.
[6] Lagarde, C. (2014): Economic Inclusion and Financial Integrity - an Address to the Conference on Inclusive Capitalism. https://www.imf.org/external/np/speeches/2014/052714.htm Letöltés ideje: 2014. 12. 07.
[7] A jogi szankciók természetéről lásd: Kecskés, A. (2015): Inside and Outside the Province of Jurisprudence, Rechtstheorie 2015/4 465-479. o.
[8] Dodd, E. M. Jr. (1932): For Whom are Corporate Managers Trustees? Harvard Law Review 45(7), 1145-1163.
[9] Dalhsrud, A. (2008): How corporate social responsibility is defined: an analysis of 37 definitions. Corporate Social Responsibility and Environmental Management. 15(1), 1-13.
[10] Evan, W. M. -Freeman, R. E. (1996): A modern vállalat stakeholder-elmélete : kantiánus kapitalizmus. In Boda Zs. -Radácsi L. (1996). Vállalati etika. BKE Vezetőképző Intézet, Budapest. 93-108.
- 387/388 -
[11] Carroll, A. B. (1979): A Three Dimensional Model of Corporate Performance. Academy of Management Review, Vol. 4 (4):497-505.
[12] Carroll, A. B. (1991): The Pyramid of Corporate Social Responsibility: Toward the Moral Management of Organizational Stakeholders, Business Horizons, July-August 1991
[13] Chikán, A. (2003): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest
[14] Kurucz, E., Colbert, B., & Wheeler, D. (2008): The business case for corporate social responsibility. In A. Crane, A. McWilliams, D. Matten, J. Moon, & D. Siegel (eds.), The Oxford handbook of corporate social responsibility (pp. 83-112). Oxford: Oxford University Press
[15] Margolis, J. D., Elfenbein, H. A. & Walsh, J. P. (2009): Does it Pay to Be Good...And Does it Matter? A Meta-Analysis of the Relationship between Corporate Social and Financial Performance (March 1, 2009)
[16] Carroll, A. B., & Shabana, K. M. (2010): The business case for corporate social responsibility: A review of concepts, research and practice. International Journal of Management Reviews, 12(1), 85-105.
[17] Carroll, A. B. (2015a): The State of CSR in 2015 and Beyond. In: Global Compact (2015) Global Compact International Yearbook 2015. Macondo Publishing GmbH, pp 10-13.
[18] Carroll, A. B. (2015b): Corporate social responsibility: The centerpiece of competing and complementary frameworks. Organizational Dynamics (2015) 44, 87-96.
[19] Kerekes Sándor (2009): A környezetgazdaságtan alapjai. Aula Kiadó.
[20] Li, Maohua - Zéman, Zoltán - Li, Jing (2016): The Impact of CSR on Chinese Economic Development, Public Finance Quarterly, 2016. április 500-515. o.
[21] Rangan, V. K., Chase, L. & Karim, S. (2015): The Truth About CSR. Harvard Business Review, January-February, 4049. Sági J. (2010): Discretionality of Monetary Policy. In: Rad-ványi Tamás (szerk.) Pénz és társadalom: Dolgozatok a BGF Pénzügyi és Számviteli Kara tudományos műhelyéből. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, 2011. pp. 59-62.
[22] Lentner Csaba - Szegedi Krisztina - Tatay Tibor (2015): A központi bankok társadalmi felelőssége, Vezetéstudomány, 46. évf. 9-10. sz. 35-47. oldalak
[23] Schoen, E. J. (2016): The 2007-2009 Financial Crisis: An Erosion of Ethics: A Case Study. Journal of Business Ethics, February 2016.
[24] Carroll, A. B. (1991): The Pyramid of Corporate Social Responsibility: Toward the Moral Management of Organizational Stakeholders, Business Horizons, July-August 1991.
[25] Kecskés András (2016): A szuverén alapok jogi háttere és nemzetgazdasági szerepvállalása, Pro Futuro - A jövő nemzedékek joga 2016. évi 2. szám 151-169. o.
[26] MNB tv. (2013): Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (2013). http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/Penziranytu/jegybanktorv_hu.pdf Letöltés ideje: 2015. 12. 14.
[27] Matolcsy György (2015): Egyensúly és növekedés. KAIROSZ Könyvkiadó, Budapest 439-464 o.
[28] Naményi Judit (2012): A pénzügyi válság hatása központi bankok szabályozására. Verseny és szabályozás. MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 2012. május 167-219 o.
[29] Sági J. (2010): Discretionality of Monetary Policy. In: Radványi Tamás (szerk.) Pénz és társadalom: Dolgozatok a BGF Pénzügyi és Számviteli Kara tudományos műhelyéből. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, 2011. pp. 59-62.
[30] Yellen, J. L. (2014): Remarks at the Panel Discussion on "Shaping the Future of the Macroeconomic Policy Mix" At the "Central Banking: The Way Forward?", International Symposium of the Banque de France, Paris, France, November 7, 2014 http://www.federalreserve.gov/newsevents/speech/yellen20141107a.htm Letöltés ideje: 2014. 12.07.
[31] Szczerbowicz U. (2015): The ECB Unconventional Monetary Policies: Have They Lowered Market Borrowing Costs for Banks and Governments? The International Journal of Central Banking, December 2015. http://www.ijcb.org/journal/ijcb15q5a3.pdf Letöltés ideje: 2016. 12. 11.
[32] Trichet, J. C. (2010): Central banking in uncertain times: conviction and responsibility. Speech by Jean-Claude Trichet, President of the ECB, at the symposium on "Macroeconomic challenges: the decade ahead", Jackson Hole, Wyoming, 27 August 2010. http://
[33] EKB (2015): Egységes Felügyeleti Mechanizmus. https://www.bankingsupervision.europa.eu/about/thessm/html/index.hu.html Letöltés ideje: 2015. 01. 05.
[34] MNB tv. (2013): Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (2013). http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/Penziranytu/jegybanktorv_hu.pdf Letöltés ideje: 2015. 12. 14.
[35] Kolozsi Pál Péter, Hoffmann Mihály (2016): A külső sérülékenység csökkentése monetáris politikai eszközökkel. Pénzügyi Szemle 2016. 1. sz. 9-34. o.
[36] Biederman Zsuzsánna (2012): Az amerikai pénzügyi szabályozás története. Pénzügyi Szemle 2012. 3. sz.
[37] Obama, B. (2009): Remarks by the President on 21st Century Financial Regulatory Reform. The White House Office of the Press Secretary, June 17, 2009
[38] Dodd-Frank Act (2010). https://www.sec.gov/about/laws/wallstreetreform-cpa.pdf Letöltés ideje: 2016. 12. 14. A Dodd-Frank törvény egyik kifejezetetten érdekes befektetővédelmi jellegű szabálya a "say on pay" jog biztosítása a részvényeseknek, vagyis a közgyűlés véleményt nyilváníthat a vállalati vezetők juttatásáról. Bővebben lásd: Kecskés András (2015): "Say on pay" - Részvényesi szavazás a vállalati vezetők javadalmazásáról az Egyesült Államokban, Jura 2015. 1. sz. 59-64. o.
[39] Székely Anita (2012): A válságra tett szabályozói válaszlépések az Egyesült Államokban. Hitelintézeti Szemle, 2012. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM. http://www.bankszovetseg.hu/wp-content/uploads/2012/10/230-253-szekely1.pdf Letöltés ideje: 2012. 12. 13.
[40] EKB (2012): Jegyzőkönyv a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról. Az Európai Unió hivatalos lapja, 2012. 10. 26. https://www.ecb.europa.eu/ecb/legal/pdf/c_32620121026hu_protocol_4.pdf Letöltés ideje: 2014. 12. 14.
[41] EKB (2012): Jegyzőkönyv a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról. Az Európai Unió hivatalos lapja, 2012. 10. 26. https://www.ecb.europa.eu/ecb/legal/pdf/c_32620121026hu_protocol_4.pdf Letöltés ideje: 2014. 12. 14.
[42] Tóth József, Zéman Zoltán (2016): A bankmenedzserek javadalmazása Európában, Külgazdaság 2016/7-8. szám 81101. o.
[43] EKB (2014b): Ismeretterjesztő anyagok. https://www.ecb.europa.eu/ecb/educational/html/index.hu.html Letöltés ideje: 2014. 12. 14.
[44] Kril Z. - Leiser D. - Spivak A. (2016): What Determines the Credibility of the Central Bank of Israel in the Public Eye? The International Journal of Central Banking, March 2016.
- 388/389 -
http://www.ijcb.org/journal/ijcb16q1a3.pdf Letöltés ideje: 2016.12.10.
[45] Naszodi A. - Csavas Cs. - Erhart Sz. - Felcser D. (2016): Which Aspects of Central Bank Transparency Matter? A Comprehensive Analysis of the Effect of Transparency of Survey Forecasts. The International Journal of Central Banking, December 2016. http://www.ijcb.org/journal/ijcb16q4a4.pdf Letöltés ideje: 2016. 12. 11.
[46] Braun, B. (2016): Speaking to the People? Money, Trust, and Central Bank Legitimacy in the Age of Quantitative Easing. Review of International Political Economy 23, 6, 1064-1092 (2016). http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/09692290.2016.1252415?journalCode=rrip20 Letöltés ideje: 2017. 02. 20.
[47] Csiszárik-Kocsir Á.- Szigeti C. (2015): Financial culture of youth in Hungary. In: Radek Kratochvíl, Ji í Vopava, Vladimir Douda (szerk.) Proceedings of the 4th MAC 2015. Prague, Csehország, 2015.02.20-2015.02.21. Prague. MAC Prague consulting.
[48] Bárczi Judit, Zéman Zoltán (2015): A pénzügyi kultúra és annak anomáliái, Polgári Szemle 2015. 1-3. sz. 101-108. o
[49] MNB (2014): Függetlenség és Felelősség. A Magyar Nemzeti Bank Alapokmánya, 2014. május. http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Sajtoszoba/Sajtoszobakozlemenyek/A_Magyar_Nemzeti_Bank_Alapokmanya.pdf. Letöltés ideje: 2014. 12. 13.
[50] FED (2014): Annual Performance Plan. http://www.federalreserve.gov/publications/gpra/files/2014-gpra-performance-plan.pdf Letöltés ideje: 2014. 12. 10.
[51] Zéman Zoltán, Gacsi Roland, Lukács János, Hajós László (2013): Management control system in banks, BIATEC 2013/6, 14-17. o.
[52] FED of Chicago (2016): Corporate Social Responsibility. https://www.chicagofed.org/utilities/about-us/csr/index Letöltés ideje: 2016. 12.10.
[53] Párhuzamosan az Európai Unióban is megjelentek azok a törekvések, amelyek vezetői szinten kívánják megvalósítani a sokszínűség kritériumait. Lásd: Kecskés András (2016): A felelős társaságirányítás európai rendszere, Európai jog 2016/3 28-38. old.
[54] EKB (2014 a): Az Európai Központi Bank küldetése https://www.ecb.europa.eu/ecb/orga/escb/html/mission_eurosys.hu.html Letöltés ideje: 2016. 11.12.
[55] EKB (2002): A Kormányzótanács Tagjai Számára Szóló Magatartási Kódex https://www.ecb.europa.eu/ecb/legal/pdf/hu_mou_on_code_of_conduct_consolidated_f.pdf Letöltés ideje: 2014. 12. 14.
[56] EKB (2011): Az EKB személyzete alkalmazási feltételeinek az etikai keretrendszert tartalmazó része. https://www.ecb.europa.eu/ecb/legal/pdf/c_04020110209hu00130017.pdf Letöltés ideje: 2016. 12. 14.
[57] EKB (2014b): Ismeretterjesztő anyagok. https://www.ecb.europa.eu/ecb/educational/html/index.hu.html Letöltés ideje: 2014. 12. 14.
[58] Tarullo, D. K. (2014): Good Compliance, Not Mere Compliance. Federal Reserve Bank of New York Conference, "Reforming Culture and Behavior in the Financial Services Industry", New York, New York, October 20, 2014. http://www.federalreserve.gov/newsevents/speech/tarullo20141020a.htm Letöltés ideje: 2014. 11.12.
[59] Sunstein R. C. - Thaler R. H. (2011): Nudge.Jobb döntések egészségről, pénzről és boldogságról - a pénzügyi válság után. Manager Könyvkiadó Kft., Budapest 264. o.
[60] MNB (2014): Függetlenség és Felelősség. A Magyar Nemzeti Bank Alapokmánya, 2014. május. http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Sajtoszoba/Sajtoszobakozlemenyek/A_Magyar_Nemzeti_Bank_Alapokmanya.pdf. Letöltés ideje: 2014. 12. 13.
[61] Board of Governors of the FED (2014): Communitiy Development. http://www.federalreserve.gov/communitydev/default.htm Letöltés ideje: 2016. 12. 13.
[62] FED of Minneapolis (2014): Community Involvement. https://www.minneapolisfed.org/about/careers/volunteering.cfm Letöltés ideje: 2016. 12. 14.
[63] FED of New York (2014): Community Involvement. http://www.newyorkfed.org/careers/comminvolve.html. Letöltés ideje: 2016. 12. 14.
[64] FED of Boston (2014): Outreach. http://www.bostonfed.org/about/outreach.htm Letöltés ideje: 2016. 12. 14.
[65] Smith, Adam: The Theory of Moral Sentiments. 1759. http://www.ibiblio.org/ml/libri/s/SmithA_MoralSentiments_p.pdf Letöltés ideje: 2012.04.11.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi tanár, intézetvezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közpénzügyi és Államháztartási Intézet.
[2] A szerző egyetemi docens, Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet.
[3] A szerző egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Gazdasági Elemzések Tanszék.
Visszaugrás
