https://doi.org/10.59851/csj.24.3.2
A tanulmány a Fővárosi Törvényszék családjogi ítélkezési és mediációs gyakorlatát vizsgálja, hangsúlyozva a bírósági közvetítés hozzáadott értékét a tartós családi béke megteremtéséhez. A kutatás a 2022. január 1-je és 2023. június 1-je között befejeződött családjogi pereket és bírósági közvetítői eljárásokat elemzi, ezek mellett statisztikai adatokon és családjogi bírók körében végzett kérdőíves felmérésen alapul. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a mediáció képes feloldani a perjogi kötöttségeket, lehetővé téve a vagyoni és személyi kérdések komplex, érzelmi, szükségleti alapú rendezését. A közvetítés még megállapodás hiányában is javítja a szülők kommunikációját, elősegítve a későbbi perbeli egyezséget és a felek közötti jobb viszonyt. A szerzők következtetése szerint a fenntartható megoldás kulcsa a belátáson alapuló megállapodás, amely tehermentesíti az igazságszolgáltatást és védi a gyermek érdekét.
Kulcsszavak: családjogi per, bírósági közvetítés, mediáció, szülőtársi edukáció, szülői felügyelet, váltott gondoskodás, gyermektartásdíj, konfliktuskezelés, Polgári Perrendtartás, gyermek érdeke
The study examines the family law adjudication and mediation practice of the Budapest Metropolitan Court, emphasizing the added value of judicial mediation in cre- ating lasting family peace. The research analyses family law cases and court mediation proceedings concluded between January 1, 2022, and June 1, 2023, and is based on statistical data and a questionnaire survey among family law judges. The result of the study shows that mediation can resolve procedural legal constraints, enabling a complex, emotional, needs-based settlement of property and personal issues. Even in the absence of an agreement, mediation improves communication between parents, facilitating a subsequent settlement in court and a better relationship between the parties. The authors conclude that the key to a sustainable solution is an agreement based on insight, which relieves the burden on the judiciary and protects the best interests of the child.
Keywords: family law litigation, court-annexed mediation, parental education, parental responsibility, shared parenting, child support, conflict resolution, Code of Civil Procedure, best interests of the child.
A tanulmány, amelynek 1. része a Családi Jog 2026. évi 2. számában jelent meg, a családjogi perek és a közvetítés, elsősorban a bírósági közvetítés egymáshoz való viszonyát, kölcsönhatását vizsgálja a Fővárosi Törvényszék gyakorlatában. Véleményünk szerint a peres eljárások merev keretei nem mindig alkalmasak a családjogi viták teljes körű rendezésére, míg a mediáció, jellegéből adódóan sokkal személyre szabottabb, rugalmasabb megoldásokat tesz lehetővé. Tapasztalataink szerint a bírósági döntések nem mindig teljes körűek, olykor ezek a hiányosságok, akár a kapcsolattartás, akár a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség tekintetében előrevetítik a jövőbeni perlés lehetőségét. A közvetítői eljárások során születő megállapodások azonban sokkal részletesebbek, a felek igényeihez igazodó megoldásokat tartalmaznak, így hosszú távon rendezik el a jogvitát. A mediációban sem mindig születik megállapodás, azonban a cél nemcsak a jogi megoldás megtalálása lehet, hanem a felek együttműködési képességének javítása, szintúgy a társszülőség kialakítása. Tekintve, hogy a mediáció hatékony eszköz és nagy segítség a családoknak a jogvitájuk rendezéséhez, a jogintézmény alkalmazásának bővítését és jogszabályi támogatását mindenképpen indokoltnak tartjuk.
A Ptk. 2022. január 1. napján hatályba lépett módosítása értelmében a bíróság a szülői felügyelet közös gyakorlását már az egyik fél kérelmére is megállapíthatja. A váltott gondoskodás is ekkor jelent meg az anyagi jogban. Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény e szabályokat megállapító szakaszaihoz fűzött, nem teljesen egyértelmű jogalkotói indokolás szerint e módosításokat a váltott gondoskodás törvényi szintre emelése iránti igény, valamint a szülők "döntésképtelensége" esetén felmerülő bírói döntés korlátainak feloldása tette szükségessé.
Úgy tűnik, hogy a szülői felügyelet közös gyakorlására a társadalmi igény valóban megvan, hiszen a szülői felügyelet közös gyakorlásának kikötése vagy megállapítása a Ptk. módosításának hatálybalépését követően indult perekben lényegesen gyakoribb, mint a módosítás előtt. Míg a 2022. január 1-je előtt indult pereket lezáró, általunk vizsgált egyezségek kb. 23 százalékában, addig a 2021. december 31. napját követően indult pereket le-
- 10/11 -
záró, általunk vizsgált egyezségek kb. 50 százalékában állapodtak meg a felek a szülői felügyelet közös gyakorlásában. Az arány változása jelentős. A bíróság a 2021. december 31. napját követően indult pereket lezáró, általunk vizsgált ítéletek közül mindössze négyben döntött a szülői felügyelet közös gyakorlásáról. Ez viszont nagyon kevés. Szeretnénk feltételezni, hogy az eredmény a felek esetében kevésbé a Ptk. módosítására, mint inkább a szülők felelős együttműködésre való készségének a fejlődésére vezethető vissza, a bíróságok esetében pedig még az óvatos jogalkalmazást, a megfontoltságot mutatja. A szülői felügyelet közös gyakorlása kikötésének gyakoriságát érdemben nem befolyásolta, hogy arról a felek bírósági közvetítői eljárással nem érintett vagy érintett perben állapodtak meg.
Kutatásunkkal arra is kerestük a választ, hogy az apák - az általuk gyakran hangoztatott "tényhez" képest - valóban hátrányos megkülönböztetés miatt szorulnak-e ki gyermekeik gondozásából és neveléséből az anyával fennálló párkapcsolatuk megszűnését követően. A válasznak két összetevője van. Egyrészt a szülők sokkal többször kötnek egyezséget (a perek kb. 73 százalékában) a szülői felügyelet gyakorlásáról, mint ahányszor arról a bíróság dönt (a perek kb. 27 százalékában), ezért a válasz kevés esetben múlik a bíróságon. Másrészt bár tény, hogy az anyák sokkal többször kapnak teljes körű szülői felügyeletet az apákhoz képest (a szülői felügyelet az anyáé kb. 51 százalékban, közös kb. 37 százalékban és az apáé kb. 8 százalékban), ez kevés esetben történik az apák akarata ellenére. A felek jelentős arányban állapodnak meg a szülői felügyelet közös gyakorlásában, ha pedig a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására a bíróság jogosítja az anyát, akkor ez kevés esetben történik az apa tiltakozása ellenére. Ezzel szemben az apák (akár egyezségkötéskor, akár az érdemi vitában) sokszor nem ellenzik az anya teljes körű szülői felügyeletét, vagy ritkábban, a perben érdemben nem is vesznek részt, hogy tiltakozzanak ellene. Kutatásunk következtetése, hogy az apák nagyon ritkán szorulnak ki akaratuk ellenére gyermekeik gondozásából és neveléséből az anyával való párkapcsolatuk megszűnését követően, és az sem a bíróság anyákkal szembeni elfogultsága miatt történik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
