https://doi.org/10.59851/csj.24.2.3
A szerzők kutatása a Fővárosi Törvényszék 2022. január 1. és 2023. június 1. között befejeződött családjogi pereit és bírósági közvetítői eljárásait elemzi; vizsgálja a formalizált peres eljárás és a mediáció (közvetítés) rugalmassága közötti különbségeket, különös tekintettel a Ptk. 2022-ben hatályba lépett módosításának a hatásaira. A szerzők 5676 per és 244 mediációs ügy adatait dolgozták fel, kiegészítve 28 családjogi bíró kérdőíves megkérdezésével. Bár a bírósági közvetítői eljárásoknak csak negyede zárul megállapodással, a résztvevők 73,7%-a végül perbeli egyezséget köt a javuló kommunikáció hatására. A kutatás rávilágít a "sablonos" ítéletek hiányosságaira és a mediációban születő "testreszabott" megoldások (pl. fokozatosság, garanciák) előnyeire. A tanulmány javasolja a Pp. módosítását és a mediációs "jógyakorlatok" bírói gyakorlatba emelését a gyermek érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében.
Kulcsszavak: családjogi per, bírósági közvetítés, mediáció, gyermek érdeke, szülői felügyelet, váltott gondoskodás, kapcsolattartás, gyermektartásdíj, konfliktuskezelés, polgári perrendtartás
The authors' research analyzes the family law trials and court mediation procedures of the Metropolitan Court in cases concluded between January 1, 2022 and June 1, 2023; examining the differences between formalized litigation and mediation, the flexibility of mediation, with particular regard to the effects of the 2022 Civil Code amendment. The authors processed data from 5,676 trials and 244 mediation cases, supplemented by a questionnaire survey of 28 family law judges. Although only a quarter of court mediation procedures end with an agreement, 73.7% of participants ultimately reach a settlement due to improved communication. The research highlights the shortcomings of "standard" judgments and the advantages of "tailor-made" solutions (e.g. gradualness, guarantees) created in mediation. The study recommends amending the Code of Civil Procedure and introducing mediation "good practices" into judicial practice in order to more effectively protect the interests of the child.
Keywords: family law litigation, court-annexed mediation, best interests of the child, parental responsibility, shared parenting, child contact rights, child support, conflict resolution, code of civil procedure
A Fővárosi Törvényszék személyi állományához tartozó bírósági közvetítőként rendszeresen belelátunk az emberi konfliktusok mélységébe, kiváltó okaiba, és sajnos abba is, hogy azok rendezésének nehézsége mögött milyen kicsinyes okok, emberi hiányosságok állhatnak.
Közvetítőként megtanultuk és tapasztaljuk is, hogy az emberi konfliktusok kiváltó oka, háttere és kimenetele mennyire sokfajta lehet, ugyanakkor hosszú évek óta bíróságon dolgozó jogászként tudjuk és tapasztaljuk is, hogy a peres eljárás [különösen a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) merevsége] a hatékonyság, professzionalizmus és időszerűség béklyójába szorítva mind a feleket, mind a bíróságot, mennyire szűk kereteket biztosít a konfliktusok összetettségének perbeli figyelembevételére, kezelésére. Különösen igaz ez a bírósági közvetítői ügyeink túlnyomó részét (legalább 70%-át) képező családjogi konfliktusokra. A családjogi konfliktusok kezelése ugyanis nemcsak a mediáció valamennyi eszközének készségszintű alkalmazását követeli meg a közvetítőtől, hanem annak felismerését is, hogy a transzformatív mediáció[1] közben van-e szükség a mediációs felek beszélgetését moderáló, kereteit meghatározó facilitatív[2], és feleknek szakértő segítséget biztosító evaluatív,[3] esetenként a felek konfliktusban játszott szerepének átgondolására vezető narratív[4] típusához tartozó eszközök eseti alkalmazására is. Ezzel szemben a bíróságnak a konfliktusrendezéshez nincs hatékony eszköztára, ezért feltételeztük, hogy a per kevésbé alkalmas a családi konfliktusok tényleges rendezésére, mint a mediáció.
Mindezen tudás és tapasztalat indított minket arra, hogy kutatni kezdjük a családjogi perek és a hozzájuk kapcsolódó bírósági közvetítői eljárások számarányát, időbeni lefolyását, kimenetelét, eredményét, vagyis röviden azt, hogy a családjogi ítélkezésben hol van a helye a bírósági közvetítésnek. A célunk eléréséhez gyűjtött és rendszerezett adatok mellékesen a gyermek és tőle különélő szülője kapcsolattartási rendjének, valamint a gyermektartásdíj havi összegének vizsgálatát is lehetővé teszik, továbbá az adatok alapján az is megítélhető, hogy igaz vagy sztereotípia, hogy az apák a szülőtársuktól való különválásukat követően kiszorulnak gyermekeik életéből. Mivel a házassági bontóperek jogerős befejezését követően [a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 21. § (6) bekezdése és 6. melléklete értelmében] a bíróságnak a felek közös gyermekének "elhelyezéséről" van statisztikai adatszolgáltatási kötelezettsége, az utolsó kérdés a KSH népmozgalmi adataiból legalább részben megválaszolható, ugyanakkor ugyan-
- 15/16 -
ilyen adatok a házasságban nem élő szülők gyermekeinek szülői felügyeletére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre. Kutatásunk e tárgykörökben is hiánypótló lehet. Hangsúlyozni kell, hogy - bár a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 38/B. § (1) bekezdése értelmében a bírósági közvetítésre a bíróság illetékességi területe és a Pp. szerinti illetékességi szabályok nem irányadóak - tapasztalataink zömmel a fővárosban élő (és nem feltétlenül onnan származó) emberek konfliktusaiból, és a kerületi bíróságokon indult pereiből származnak. Mivel a fővárostól egyre távolabb élő emberek mentalitása, viselkedése, gazdasági helyzete stb. eltérhet a fővárosban élő emberekétől, a fővároson kívüli tapasztalatok, eredmények, statisztikai adatok természetesen eltérhetnek a mi tapasztalatainktól, és az általunk elemzett lajstromadatoktól.
A Fővárosi Törvényszék illetékességi területén lefolytatott családjogi perek és bírósági közvetítői eljárások kapcsolatának és kimenetelének vizsgálatához a 2022. január 1. napja és 2023. június 30. napja között a kerületi bíróságokon első fokon érdemben (bíróság által jóváhagyott egyezséggel vagy ítélettel) befejezett (és nem feltétlenül jogerősen befejezett) házasság felbontására és szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére irányuló pereket, továbbá az ugyanezen időszakban a Fővárosi Törvényszéken kötelezésre vagy önkéntesen indult és már befejezett családjogi tárgyú bírósági közvetítői eljárásokat választottuk. Az így kapott perek és bírósági közvetítői eljárások adatait tekintettük alapadatbázisnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
