2014. március 15-ét megelőzően kétféle zálogjogi nyilvántartásról beszélhettünk. Az ingó zálogjogi nyilvántartásról, valamint az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartásról. (Egyedi azonosító az alvázszám, tehát ebbe a nyilvántartásba a gépjárműveket terhelő zálogjogokat lehetett bejegyezni.)
Az ingó zálogjogi nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti, ahol a közjegyző nemperes eljárásban határoz a bejegyzésről. A régi Ptk. 262. § (2) bekezdése szerint az ingó dolgot terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzése szükséges. Az ingó zálogjogi nyilvántartás egy közhiteles nyilvántartás, vagyis közhitelűen tanúsítja a nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, vagy hatósági döntés létrejöttét. Ebben a nyilvántartásban azonban a zálogtárgyra nem, hanem annak tulajdonosára lehet keresni, vagyis az hogy a zálogtárgy jelzálogjoggal terhelt-e, a tulajdonos személyén keresztül ismerhető meg.
Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartásban az egyedi azonosító (alvázszám) megadásával lehet meggyőződni arról, hogy a vagyontárgy jelzálogjoggal terhelt-e. A régi Ptk. 262. § (2) bekezdése szerint az ingó zálogjogtól eltérően nem volt közokirati kényszer az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálog alapításánál, hanem lehetőség volt okirat nélkül, interneten tett nyilatkozatokkal is jelzálogjogot bejegyezni. Ebben az esetben azonban nem beszélhetünk közhitelességről, mivel a nyilatkozat nem tanúsíthatja közhitelesen azt, hogy a zálog létesítésére irányuló bírósági határozat vagy hatósági döntés létrejött-e vagy sem.
2014. március 15-i hatálybalépésével az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) életre hívta a tisztán nyilatkozati alapon működő hitelbiztosítéki nyilvántartást, ezzel lecserélve a fent említett két rendszert. A Ptk. mellett a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.), valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a továbbiakban: Hbnyr.) szabályozza azt. 2014. március 15. napjától kezdve a régi rendszerekbe új zálogjogokat bejegyezni már nem lehetséges, kizárólag csak törölni illetve módosítani lehet az oda bejegyzett zálogjogokat.
A Ptk. szerint a zálogjog létrejön, ha a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot; és a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött. A zálogjog megalapításához pedig zálogszerződés és erre tekintettel a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog); vagy a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása (kézizálogjog) szükséges.
A fő különbség a régi nyilvántartásokhoz képest, hogy míg azokat a közjegyző vezette, a hitelbiztosítéki nyilvántartást nem vezeti senki, azt a Hbnytv. 2. § szerint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara csak működteti. Amíg a régi rendszereknél volt egy olyan közhatóság, amely bejegyzést elrendelő határozatot hoz, és bejegyzi a zálogjogot, addig az új hitelbiztosítéki nyilvántartásnál a felek maguk publikálják a bejegyzéseket. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bárki betekinthet, személyes adatok, cégadatok, vagy az egyedi azonosítók megadásával keresést indíthat.
A hitelbiztosítéki nyilvántartásból elveszett okirati elem nélkül a hitelbiztosítéki nyilvántartás valóban nem más, mint egy, a zálogkötelezettek közösségi oldalán lévő nyilatkozati hírfolyam.[1] A Hbnytv. 1. § (1) bekezdése szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás hitelesen tanúsítja, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és a nyilvántartásban szereplő tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett.
Hitelbiztosítéki nyilatkozatot csak a hitelbiztosítéki rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett személy és csak az ott felhasználóként nyilvántartásba vett személlyel szemben lehet. A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel a https://hbny.mokk.hu honlapon a regisztráció gombra kattintással kezdhető meg. Többféle módon lehet regisztrálni, de minden esetben szükség lesz elektronikus levelezési cím megadására. Meg kell adni továbbá a személyes adatokat és nyilatkozni a felhasználói szabályzat elfogadásáról. Aki rendelkezik elektronikus aláírással, annak a legegyszerűbb azzal regisztrálni, de lehetőség van anélkül is, az elektronikus aláírás azonban utólag nem társítható hozzá a regisztrációhoz. Regisztrálni vagy saját nevében lehet a félnek, ilyen az önálló bírósági végrehajtó regisztrációja, de más nevében is tehet valaki a későb-
- 38/39 -
biekben hitelbiztosítéki nyilatkozatot, ekkor állandó képviselőként vagy zálogjogosulti bizományosként regisztrál.
Ebben az esetben a felhasználó személyesen, saját nevében regisztrál annak érdekében, hogy a későbbiekben a saját jogán tudjon hitelbiztosítéki nyilatkozatot tenni.
Sajátos helyzete van az eseti képviselőként eljáró ügyvédeknek, mivel a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy ügyvédi minőségben regisztráljanak, így nekik is természetes személyként, saját nevében kell a regisztrációt eszközölni.
Állandó képviselő lehet a törvényes képviselő, a szervezeti képviselő, valamint az ilyen képviseletre meghatalmazott személy. Szervezeti képviseletnél probléma merül fel az együttes képviseleti joggal rendelkező állandó képviselő esetében, mivel a törvény nem ismeri azt. Az együttes képviseleti jogosultsággal rendelkező szervezeti képviselők is kizárólag önálló állandó képviselőként tudnak regisztrálni. Meghatalmazotti képviselet esetén a meghatalmazásban utalni kell arra, hogy azt a meghatalmazó állandó és általános (előre egyedileg meg nem határozott ügyekre kiterjedő jelleggel), visszavonásig adja. Az állandó képviselőnek a képviseleti jogosultságát a regisztráció során (azonossági nyilatkozat megtételekor) közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia. A zálogjogosulti bizományos regisztrációjára is az állandó képviselőre vonatkozó szabályok az irányadóak.
A saját jogú regisztrációt a közjegyző a felhasználó kérelmére szünteti meg. A jogszabály azonban semmilyen további rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kérelmet milyen tartalommal kell előterjeszteni. Abban az esetben, ha a képviseltnek az állandó képviseleti jogosultsága megszűnik, köteles azt a megszűnéstől számított három munkanapon belül a közjegyzőnél bejelenteni, a közjegyző a bejelentést rögzíti a hitelbiztosítéki nyilvántartó rendszerben. A nyilvántartásnak azt kell biztosítania, hogy a bejelentés beérkezését követő három munkanapon belül a regisztrált felhasználó képviseleti jogosultságára vonatkozó nyilvántartási adat törlése megtörténjen.
A regisztráció érvényesítéséhez a regisztrációs kérelmet előterjesztettnek következő lépésként közjegyzőhöz kell fordulnia az úgynevezett azonossági nyilatkozat megtétele végett a kérelem sikeres benyújtását követő tizenöt munkanapon belül. Az azonossági nyilatkozat a regisztrációs kérelemben közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozóan tett nyilatkozat, amely bármelyik közjegyző előtt megtehető. A gyakorlatban általában azonban felek regisztrációs kérelem előterjesztése nélkül, rögtön közjegyzőhöz fordulnak. Ez esetben a jogszabály szó szerinti értelmezése szerint az lenne a helyes eljárás, ha a közjegyző elküldené a felet, hogy az előbb elektronikusan terjesszen elő regisztrációs kérelmet. A legtöbb esetben azonban a közjegyző ehelyett a fél személyazonosító okmányai alapján kitölti a hitelbiztosítéki rendszer felületén az erre szolgáló adatlapot és nyilatkoztatja a felet a felhasználói szabályzat elfogadásáról.[2] A Hbnytv. 4. § (5) bekezdése szerint a közjegyző az azonossági nyilatkozat megtétele céljából előtte megjelenő kérelmező személyi és okmányadatainak ellenőrzése során a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 122. §-a szerint jár el. A személyazonosság igazolása háromféle módon történhet: leggyakoribb a fél saját kezű aláírásával és fényképpel ellátott hivatalos igazolványával, vagy közjegyző személyesen ismeri a felet, vagy a fél két azonossági tanúval is igazolhatja személyazonosságát. Az azonossági nyilatkozat megtételének tényét a közjegyző a hitelbiztosítéki rendszerben rögzíti. A jogszabály nem mondja ki, de a regisztráció céljából következik, hogy a közjegyző valójában összeveti a regisztrációs kérelemben megadott adatokat a fél adataival, a tévesen közölt adatokat kijavítja.
Ha a regisztrált felhasználónak megváltoznak az adatai, azok úgy módosíthatók, hogy közjegyző előtt újból azonossági nyilatkozatot tesz. A regisztrációs adatok megváltozásáról csak akkor beszélhetünk, ha a regisztrált felhasználó személye nem változik, mert ha változik, akkor jogutódlásról van szó. Az e-mail címet a rendszer felületén lehet megváltoztatni, az nem minősül regisztrációs adatnak, tehát annak módosítása miatt nem kell újból közjegyzőhöz fordulni.
A bejegyzés (feljegyzés), módosítás, törlés lépései a következők:
- hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele;
- megtett nyilatkozat rögzítése;
- a rögzített nyilatkozathoz hozzájáruló, illetve fenntartó nyilatkozat megtétele;
- hozzájáruló, illetve fenntartó nyilatkozat rögzítése;
- a nyilatkozat illetve a nyilatkozatok alapján a nyilvántartási változás: a jog bejegyzése, a tény feljegyzése illetve a bejegyzett jog, feljegyzett tény módosítása, illetve törlése.[3]
A bejegyzés szempontjából kétféle nyilatkozatról beszélünk. A nyilatkozatok egyik csoportja, a hozzájárulást nem igénylő nyilatkozatok, míg a másik a hozzájárulást igénylő nyilatkozatok, melyek alapján csak akkor történik a nyilvántartásban változás, ha ahhoz a hozzájárulásra jogosult a hozzájárulást megadja.
- 39/40 -
Abban az esetben, ha elektronikus aláírással regisztrált a fél, akkor hitelbiztosítéki nyilatkozatát annak megtételekor minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el.
A közjegyző a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele céljából előtte megjelenő regisztrált nyilatkozattevő hitelbiztosítéki nyilatkozatát a Kjtv. 175. § (1) bekezdésének alkalmazásával - a közjegyző saját hivatali elektronikus aláírásával ellátva - rögzíti a nyilvántartásban.
A hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére vonatkozó formanyomtatványok megtalálhatók a www.mokk.hu honlapon a Kérelmek/Űrlapok fül alatt. A törvény nem teszi kötelezővé a formanyomtatvány használatát, a nyilatkozatot tartalmazhatja szerződés, vagy egyoldalú jognyilatkozat is a Hbnyr. 2-4. számú melléklete szerinti tartalommal.
Abban az esetben, ha közjegyző vagy ügyvéd készíti az okiratot, a feleknek a szerződés alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatát rögzíti a rendszerben, aminek feltétele természetesen az, hogy a felek regisztrálva legyenek a nyilvántartásban. A hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítésére a közjegyző vagy ügyvéd akkor köteles, ha a felek így rendelkeztek az okiratban, további feltétel az ügyvéd esetében, hogy őt a rögzítésre meghatalmazzák a felek. Fontos szabály, hogy amennyiben a hitelbiztosítéki nyilatkozatot közjegyző vagy ügyvéd rögzítette, akkor a nyilatkozat módosítása, törlése is csak ilyen módon lehetséges. Az együttes képviseleti joggal rendelkező szervezeti képviselők hitelbiztosítéki nyilatkozatának tételénél megoldást jelenthet, ha közjegyzői okirat, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat készül és az az alapján megtett közös hitelbiztosítéki nyilatkozatot a közjegyző vagy az ügyvéd rögzíti a hitelbiztosítéki nyilvántartó rendszerben.
Természetes személy eseti képviselő ügyvéd útján is tehet hitelbiztosítéki nyilatkozatot. Ennek feltétele az, hogy mind a fél, mind az ügyvéd saját jogú regisztrációval rendelkezzen és a félnek ne legyen regisztrált állandó képviselője és az is, hogy az eseti képviselet útján tett nyilatkozatot a fél nem zárta ki a saját jogú regisztrációja során.[4]
Az azonossági nyilatkozat előterjesztéséért, a regisztrált felhasználók adataiban bekövetkezett változás átvezetéséért, valamint a hitelbiztosítéki regisztráció törlésért a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés fejében 5000 forint illeti meg. Állandó képviselőként való regisztráció esetében a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés fejében minden megkezdett óra után 6000 forint illeti meg azzal, hogy ez az összeg legfeljebb 18 000 forintig terjedhet.
A hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítéséért a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés fejében minden megkezdett óra után 6000 forint illeti meg, azzal, hogy ez az összeg legfeljebb 18 000 forintig terjedhet.
Az országos kamara felé a hitelbiztosítéki nyilatkozat tételéért 7000 forint költségtérítést kell fizetni, amely tartalmazza a hitelbiztosítéki nyilatkozathoz hozzájáruló vagy a hitelbiztosítéki bejegyzés fenntartására irányuló költségtérítést is, továbbá egy törlésre irányuló nyilatkozat további költségtérítés megfizetése nélkül tehető. Ha a hitelbiztosítéki nyilatkozatban több vagyontárgy kerül megjelölésre, akkor a második vagyontárgytól kezdve vagyontárgyanként 3500 forint költségtérítést kell fizetni. A kamara felé a költségtérítés megfizetése történhet átutalással vagy csekk formájában.
A Hbnytv. az alábbi hitelbiztosítéki nyilatkozatokat ismeri: zálogjogosulti nyilatkozat, zálogkötelezetti nyilatkozat, eladói nyilatkozat tulajdonjog-fenntartással történő eladásról, faktori nyilatkozat, lízingbeadói nyilatkozat, egyéb nyilatkozatok, mint a zálogjog ranghelyének előzetes biztosítására irányuló zálogkötelezetti nyilatkozat és a ranghely megváltoztatására irányuló zálogkötelezetti és zálogjogosulti nyilatkozat.
A Ptk. 5:114. §-a alapján a zálogjogosult bejegyzésére irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozatot a zálogjogosult, vagy a zálogkötelezett tehet. Ha a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult tette, a zálogjog bejegyzéséhez a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozatára van szükség. A Ptk. 5:117. §-a alapján a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett tehet. Ha a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett tette, a zálogjog törléséhez a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata szükséges, vagy az, hogy a zálogjogosult zálogkötelezettnek a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatától számított harminc napon belül ne tegyen a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot.
A hitelbiztosítéki nyilatkozatban meg kell adni a nyi-
- 40/41 -
latkozattevő (zálogjogosult, zálogkötelezett, eladó, faktor, lízingbe adó) és a másik fél (zálogjogosult, zálogkötelezett, vevő, eladó, faktor, adós, lízingbe adó, lízingbe vevő) adatait. A bejegyzés tárgya meghatározható egyedileg (gépjármű alvázszámmal, más vagyontárgy pedig öt azonosító) vagy körülírással a szabadszöveges mezőben. Az egyedileg történő meghatározásnak az az előnye, hogy az így meghatározott vagyontárgy önmagában is kereshető. Ha öt azonosítóval határozzuk meg a vagyontárgyat, (gyártási év, gyártó neve, gyártási száma, gyártó által adott egyedi azonosítója, gyártó által adott elnevezése) akkor ezek közül három adatnak egyeznie kell ahhoz, hogy önmagában kereshető legyen. Ha körülírással történik a vagyontárgy bejegyzésre, akkor az arra vonatkozó hitelbiztosítéki nyilatkozat csak a zálogkötelezett adatainak megadásával kereshető. A nyilatkozatban meghatározható a biztosított követelés összege, amelynek erejéig a zálogtárgy a kielégítésre fedezetet biztosít. A zálogjog ranghelyének előzetes biztosítására irányuló tulajdonosi nyilatkozat esetén azonban kötelező meghatározni azt az összeget, amelynek erejéig a tulajdonos zálogjogot kíván alapítani, azonban ebben az esetben nem kötelező jogosultat megadni. A tulajdonjog fenntartással történő eladásra vonatkozó, a faktori- és a lízingbeadói nyilatkozatban a követelés összegét nem kell, és nem is lehet meghatározni.
A ranghely megváltoztatására irányuló nyilatkozat adattartalmára vonatkozó jogszabályi előírás nincsen, arra csak következtetni lehet.
A hitelbiztosítéki nyilatkozat akkor minősül megtett nyilatkozatnak, amikor az rögzítésre kerül a rendszerben, vagyis amikor azt elektronikus aláírással ellátják.
A bejegyzés, feljegyzés részbeni törlését, a módosítás különleges esetei közé sorolhatjuk, ha több jogosult, kötelezett van és egyes jogosultakat, kötelezetteket szeretnénk törölni, továbbá egyes vagyontárgyak törlése esetén, valamint a bejegyzésben, feljegyzésben szereplő összeg részbeni törlése esetén. Ezek az esetek költségtérítés szempontjából törlésnek minősülnek. Bejegyzés módosításának minősül, - vagyis újból meg kell fizetni költségtérítésként a 7000 forintot a bejegyzésben, feljegyzésben szereplő összeg megváltozása, jogosult, vagy kötelezett (személyes adós) személyében beállott változás, bejegyzés tárgyának kicserélődése, valamint a jelzálogjog részjelzálogokká való átalakulása.[5] A gyakorlatban probléma, amikor felek megalapítják a zálogjogot bizonyos ingóságra, ami felett még nincsen rendelkezési joga a zálogkötelezettnek, kérik a hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítését a körülírással meghatározott zálogtárgyra. Később, amikor megszerzi a rendelkezési jogot a zálogtárgyon a zálogkötelezett, kérik a felek módosítani a zálogbejegyzést, tekintettel arra, hogy már van a zálogtárgynak egyedi azonosítója (alvázszáma). Ugyanarról a zálogtárgyról van szó, azonban nem lehetséges a bejegyzés tárgyának másként való meghatározása, csak úgy, ha az előbbit kitöröljük, és újból rögzítjük a nyilatkozatot az alvázszám megadásával, ami azonban anyagi jogi szempontból úgy tekinthető, hogy a módosítás időpontjában lett megalapítva a zálogjog.
Összegzésképpen megállapítható, hogy döcögősen indult a nyilvántartás, mivel a végrehajtási rendelet kihirdetése csak kettő nappal előzte meg a Ptk. hitelbiztosítéki szabályainak a hatálybalépését, az első egy hónapban egy átmeneti időszakról beszélhettünk. Ezen időtartam alatt az országos kamara vizsgálta meg a hitelbiztosítéki nyilatkozatokat és adott visszajelzést a közjegyzőnek, hogy az rögzíthető-e a rendszerben. Problémás maradt az együttes képviseleti joggal rendelkező állandó képviselők regisztrációja, hitelbiztosítéki nyilatkozatának tétele, továbbá felmerül sokszor az igény a régi zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zálogjog és a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog közötti ranghelycserére is, sok helyen hiányos a törvény, csak következtetni lehet az eljárásra, mégis a rendszer működik, bár hosszútávon problémás lehet az, hogy az ingó zálogjog fennállásában, annak helyességében nem lehet teljes mértékben bízni, mivel nem beszélhetünk közhiteles nyilvántartásról. ■
JEGYZETEK
[1] Anka Márton Tibor: Hitelbiztosítéki nyilvántartás. In: Bodzási Balázs (szerk.): Hitelbiztosítékok. Budapest, HVG-ORAC, 2016. 590.
[2] Pulinka Mihály: Hitelbiztosítéki nyilvántartás I. - Regisztráció. Közjegyzők Közlönye, 2015/6. 11.
[3] Anka: i. m. 627.
[4] Anka: i. m. 644.
[5] Anka: i. m. 679.
Lábjegyzetek:
[1] Prohászka Szilvia, közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
