A webáruházban történő vásárlás, a távollévők közötti szerződéskötés számos kockázattal és bizonytalansággal jár a fogyasztó számára. A szerződéskötés jellegéből adódóan a fogyasztó a vásárlás előtt nem tudja megvizsgálni, megtekinteni a szerződés tárgyát képező terméket, így kizárólag a szolgáltató (a vállalkozás) által nyújtott információkra támaszkodhat az ügyletkötés előtt.
A tanulmány első része részletesen bemutatta a fogyasztókat az internetes vásárlások során a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: "Korm. rendelet") alapján általános jelleggel megillető, és az ügyletkötés kockázatait kompenzáló indokolás nélküli elállási jog tartalmával, gyakorlásával és értelmezésével kapcsolatos jogalkalmazási és jogértelmezési problémákat.
Az elállási jog azonban nem illeti meg minden esetben a fogyasztót, mivel a Korm. rendelet egyes termékek vonatkozásában - ellenkező megállapodás hiányában - kizárja annak gyakorlását. A szolgáltatónak a honlapján ezekről az esetkörökről is kifejezetten tájékoztatást kell nyújtania a potenciális fogyasztói számára már a megrendelés elküldése előtt annak érdekében, hogy a fogyasztó ügyleti döntésének meghozatalakor ezt a körülményt is mérlegelhesse.
A Korm. rendelet 5. §-a sorolja fel az alábbi esetköröket, amelyeknél a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja az elállási jogot: szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt az értékesítő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte; olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ; olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó; hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződések esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta; hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében; valamint szerencsejáték-szerződés esetében.
A tanulmány második részében a felsorolt kivételszabályokkal kapcsolatos magyar, német, osztrák és európai uniós jogalkalmazási tapasztalatokat ismertetem.
Az elállási jog kompenzálja a fogyasztók számára az ügyletkötés specialitásából eredő kockázatokat, melynek költségeit a jogalkotó döntése alapján a kereskedők viselik, gondoljunk csak arra, hogy a felbontott csomagolású és használatba vett termék ismételt értékesítése nehézségekbe ütközhet. Azonban például egyes spekulatív jellegű szerződések vagy kizárólag a fogyasztó számára használati értékkel bíró tárgyak esetén e jog teljesítése nem lenne elvárható a kereskedőktől, és ez a jogpolitikai döntés a kivételi listában is kifejezésre jutott.
Az elállási jog kivételeiről szóló tájékoztatást kizárólag akkor kell teljesíteni, ha a webáruház ténylegesen értékesít a kivételek körébe tartozó termékeket. Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy a kivételszabályokat nem lehet kiterjesztően, a fogyasztó hátrányára értelmezni. Az európai jogalkotó szándéka kifejezésre juttatta, hogy vannak olyan esetek, termék- és szolgáltatásfajták, amelyek vonatkozásában méltánytalan és gazdaságilag hátrányos lenne a kereskedőket az áru visszavételére és a fogyasztó által kifizetett összeg visszatérítésére kötelezni. Ezek a kivételszabályok azonban zárt felsorolást alkotnak, valamint a jogszabály szövegétől eltérő értelmezésükre kizárólag szűkítő, megszorító módon kerülhet sor.
A kivételszabályok jogellenes kiterjesztését tartalmazó jogsértő tájékoztatás aktív megtévesztéssel megvalósuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: "Fttv.") alapján1. Az ilyen megtévesztő tájékoztatások alkalmasak arra, hogy a fogyasztó joggyakorlására és jogérvényesítésére vonatkozó ügyleti döntését korlátozzák, valamint arra, hogy a fogyasztót a jogszabályon alapuló elállási jogának gyakorlásától visszatartsák.
Természetesen a szolgáltató Általános Szerződési Feltételeiben (ÁSZF) az egyoldalú kógencia követelményével2 összhangban a fogyasztókra nézve kedvezőbb rendelkezéseket határozhat meg, és a kivételi listán szereplő esetekben is biztosíthatja az elállási jogot. A bizonyítási teher a kivételszabály fennállása tekintetében a fogyasztóval szemben a vételár visszafizetésére kötelező szabályok alóli mentesülésre hivatkozó vállalkozást terheli3.
Amennyiben a webáruház vegyes jelleggel értékesít olyan termékeket, amelyeknél az elállási jog gyakorolható, valamint olyan termékeket, amelyeknél kizárt, köteles a honlapon hozzáférhetővé tett tájékoztatójában termékcsoportonként e tekintetben is különbséget tenni. Ha a vegyes termékkörű honlapokon az elállási jogról szóló tájékoztatás általános jelleggel, minden termékre vonatkozóan szerepel, az elállási jog hiányáról való tájékoztatás elmulasztása az érintett termékekkel összefüggésben különösen sérelmes lehet a fogyasztókra nézve, mivel a honlap megtévesztő módon azt a látszatot kelti, hogy e jog minden termék esetében megilleti a fogyasztót.
A használt terméket forgalmazó webáruházaknak is biztosítaniuk kell a fogyasztó részére az elállási jogot, függetlenül attól, hogy az adásvétel tárgyát használt, csökkentett értékű termék képezi, ami a fogyasztó előtt is ismert.
Fontos kiemelni az egyes kivételszabályok részletes bemutatása előtt, hogy a zárt felsorolást alkotó kivételi listában a használt termékek (használt fogyasztói cikkek) nem szerepelnek, ezért jogellenes minden olyan kikötés, amely kizárja a fogyasztó elállási jogának gyakorlását használt termékek vonatkozásában.4 A használt terméket forgalmazó webáruházaknak is biztosítaniuk kell a fogyasztó részére az elállási jogot, függetlenül attól, hogy az adásvétel tárgyát használt, csökkentett értékű termék képezi, ami a fogyasztó előtt is ismert.
Számos számítástechnikai terméket értékesítő webáruház jogsértően utal ÁSZF-jében arra, hogy az általa forgalmazott számítástechnikai termékek ára a pénzpiac előre nem látható ingadozásától függ5, ezért e kivételszabály alapján a fogyasztó nem állhat el egyoldalúan a megkötött szerződéstől. E kivételszabály azonban véleményem szerint kizárólag a pénzpiaci (tőzsdei) ügyletekre (egyébként emellett az értékpapírokra, kötvényekre, határidős ügyletekre vonatkozóan a távolsági ügyletekre külön jogszabály vonatkozik6), valamint az árutőzsdén forgalmazott termékekre (gabona, nemesfém, nemesfémből készült ékszerek, fűtőolaj7, tüzelőolaj, motorolaj) vonatkozhat, hiszen e termékek árára valóban közvetlen hatással vannak a pénzpiaci ingadozások, ezek ára napról napra változik (változhat).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
