Miként vizsgálható az olyan menedékkérő állításainak hitelessége, aki azt állítja, hogy szexuális irányultságával összefüggő okok miatt üldözik a származási országában? Vajon személyiségteszteken alapuló, pszichológusok által készített szakértői véleményeket felhasználhatnak-e az eljáró szervek? Ezeknek a kérdéseknek az eldöntésére irányult a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: EuB) előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelme, amely az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 1. cikke és a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2011/95 irányelv) 4. cikke értelmezésének szükségességét vetette fel.
A menedékjog iránti kérelmet előterjesztett nigériai állampolgár a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH) által lefolytatott első meghallgatáskor azt állította, hogy a származási országában homoszexualitása miatt lenne üldöztetésnek kitéve. A BÁH által végzett meghallgatás során a kérelmező nyilatkozataiban nem voltak ellentmondások, a BÁH mégis elutasította a kérelmet, tekintetbe véve, hogy az explorációs és személyiségvizsgálatokon, több személyiségteszten, továbbá Rorschach- és Szondi-teszten alapuló pszichológus szakértői vélemény megállapította a kérelmező szexuális irányultságával kapcsolatos állításainak valótlanságát. A BÁH határozatának felülvizsgálatakor a bíróság megállapította, hogy a nigériai állampolgár nyilatkozata szerint a BÁH eljárása során semmilyen fizikai vizsgálatnak nem vették alá és pornográf tartalmú képet vagy videót sem kellett megnéznie. A bizonyításfelvételt követően az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet szintén szakértői véleményt készített, amely kimondta, hogy az eljárásban alkalmazott tesztek és vizsgálatok nem sértik az emberi méltóságot.
Az EuB először azt vizsgálta, hogy a menedékjog iránti kérelem kivizsgálása során a szexuális irányultsággal kapcsolatos tények és körülmények értékelésénél felhasználható-e a szakértői vélemény. Megállapította, hogy a szexuális irányultsággal kapcsolatban tett nyilatkozatok csupán a kiindulópontját képezik a tények és körülmények értékelésének. Habár a szexuális irányultság a kérelmező magánszférájának minősül, ennek ténye az értékelési folyamat tárgyát képezi hasonlóan más üldöztetési okokhoz. Az EuB megállapította, hogy a szexuális irányultság szolgálhat üldöztetés alapjául, amelynek értékelésénél nem azt kell vizsgálni, hogy a kérelmező rendelkezik-e ezzel a jellemzővel, hanem azt, hogy üldözője tekintheti-e a meghatározott csoporthoz tartozónak. Ennek következtében tehát nem is szükséges minden esetben a kérelmező szexuális irányultságának hitelességét vizsgálni.
Az uniós szabályozás nem korlátozza az eljáró szerveket abban, hogy a tények és körülmények értékelésénél szakértői véleményt kérjenek. Ugyanakkor hangsúlyozta az EuB, hogy a szakértői véleményeknek is meg kell felelniük az uniós szabályozásnak, különösen a Chartában biztosított alapvető jogoknak. Az eljárás során bizonyítékoknak minősülő nyilatkozatok és dokumentumok értékelésénél szintén figyelembe kell venni a menedékjog iránti kérelem egyes kategóriáinak sajátosságait. Az EuB kiemelte, hogy a szexuális irányultságra vonatkozó szakértői véleményeket akkor tartja hasznosnak, amikor az eljáró szerv teljes körű információkat kíván beszerezni az azonos szexuális irányultságú személyek harmadik országbeli helyzetére vonatkozóan. Hozzátette még azt is, hogy az uniós szabályozás alapján a szexuális irányultsággal kapcsolatos nyilatkozatok értékelésénél az eljáró szerveknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy szakértői tanácsot kérjenek.
Az uniós szabályozásból az is következik, hogy az eljáró hatóság feladata a tények és körülmények 2011/95 irányelv 4. cikkének megfelelő értékelésének elvégzése. Az EuB kifejtette, hogy a menedékjog iránti kérelmek vizsgálatánál különösen figyelembe kell venni a kérelemre vonatkozó határozat meghozatalának időpontjában az érintett származási országára vonatkozó valamennyi releváns tényt, a kérelmező nyilatkozatait, az általa bemutatott dokumentumokat, valamint egyé-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
