Az Európai Unió 2019/1158. számú irányelve a szülők és gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításának elősegítése érdekében fogalmaz meg rendelkezéseket. Ezt több munkajogi jogintézmény módosításával hivatott biztosítani, de ezek között a szülői szabadságra vonatkozó előírások lényegében strukturális változtatások nélkül kerültek át a korábbi szabályozásból. A téma aktualitását az adja, hogy a Munka Törvénykönyvének 2023. január 1-jével hatályba lépett módosítása - implementálva az irányelvet - bevezette a nyugat-európai szerkezetű szülői szabadságot. A szülői szabadság bevezetésének célja, hogy mind az apa, mind az anya egyformán és egyenlő időtartamban közvetlenül tudjon gondoskodni a gyermeke neveléséről. A szerző írásában egyes uniós tagállamok szabályozásának összehasonlító elemzése mellett rámutat a magyar szabályozás hiányosságaira és javaslatokat is megfogalmaz a szülői szabadság céljának megvalósulását hatékonyabban szolgáló megoldások alkalmazására.
European Union Directive 2019/1158 sets out provisions to help parents and carers achieve a better work-life balance. It aims to ensure this by amending a number of labour law provisions, but among these, the provisions on parental leave have been carried over from the previous legislation essentially without structural changes. The topicality of the subject is that the amendment to the Labour Code, which will enter into force on 1 January 2023, introduced a Western European structure for parental leave, implementing the Directive. The aim of introducing parental leave is to enable both the father and the mother to take care of their children directly, for equal periods of time. In addition to a comparative analysis of the legislation of certain EU Member States, the author points out the shortcomings of Hungarian legislation and makes suggestions for more effective solutions to achieve the objective of parental leave.
Nem sokkal a koronavírus járvány megjelenése előtt jelent meg az Európai Uniónak (EU) a szülői szabadság korábbi - 2010/18/EU - irányelvét hatályon kívül helyező legújabb 2019/1158/EU irányelve, amely a szülők és gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyt több munkajogi jogintézmény módosításával hivatott biztosítani. Ebbe az irányelvbe kerültek át a szülői szabadságra vonatkozó előírások lényegében strukturális változtatások nélkül. A szülői szabadság bevezetésének az volt és ma is az a célja, hogy mind az apa, mind az anya egyformán és egyenlő időtartamban közvetlenül tudjon gondoskodni a gyermeke neveléséről. A szülői szabadság mind a két szülőnek egyforma feltételekkel és egyforma mértékben jár. A szülői szabadságról szóló fenti irányelv figyelembe vételével az EU régi tagállamai szintén mindkét szülő számára egyforma feltételek mellett határozták meg annak igénybevételével kapcsolatos jogok tartalmát és mértékét. Ez a mindkét szülőre vonatkozó egyenlő elbírálás és tartalmi jogosultság jellemzi eme szabadság szerkezetét annak ellenére, hogy a szülési és az azt követő anyasági szabadságból alakult ki a mindkét szülő számára a szülői szabadság hosszabb és megszakítható, illetve szakaszosan alkalmazható időtartalommal annak érdekében, hogy a szülők párhuzamosan, inkább azonban váltakozva közvetlen befolyást gyakorolhassanak gyermekük nevelésére, jellemformálódásuk és tudásgyarapodásuk irányítására, felügyeletére. Az eredeti konzervatív polgári felfogás a nyugat-európai államokban, a II. világháború végéig azonban a közép-, és a kelet-európai államokban is az volt, hogy a férj, vagyis az apa gondoskodik kereső tevékenységével a család eltartásáról, míg a feleség, vagyis az anya a háztartás vezetéséről, valamint a gyermekek ellátásáról, felügyeletéről és neveléséről. A hagyományos konzervatív családi munkamegosztás fellazulásával és azzal, hogy a nők egyre nagyobb számban kapcsolódtak be a munka világába, egyre inkább megoszlik a férfi és a nő között a háztartás vezetésével összefüggő tevékenység beleértve az utódok nevelését és a róluk való gondoskodást is. Ez alakította át az anyasági szabadságot mind a két szülőnek járó szülői szabadsággá, másként szólva szülői idővé (Elterzeit). Nyugat-Európában csak két államban maradt meg az anyasági szabadság eredeti formában, és ez a két ország Svájc és Írország.[1] Közülük Svájc nem tagja az EU-nak, ezért könnyen lehet, hogy nem fogja bevezetni a mindkét szülőnek járó szülői időt. Mivel azonban Írország tagja az EU-nak, valószínűleg át fogja alakítani az anyasági szabadságot mindkét szülőnek járó szülői szabadsággá, vagyis implementálni fogja az irányelvet. Ugyanakkor az Egyesült Királyság annak ellenére, hogy már nem tagja az EU-nak, a korábbi irányelv által implementált szülői szabadságot - úgy tűnik - továbbra is hatályban fogja tartani.[2]
- 10/11 -
Magyarországon is ismeretlen volt a mindkét szülőre egyaránt érvényes és egyenlő feltételekkel járó szülői szabadság. Nálunk mind a korábbi, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, mind pedig az azt felváltó jelenleg hatályos 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt) a gyermekek létszámától függően kumulálva évi két nap pótszabadsággal toldotta meg a rendes szabadság időtartamát eleinte csak az anya részére biztosítva, később azonban kiterjesztve az apára is. Az évi rendes szabadságnak ez a hosszabbítási lehetősége ma is hatályban van, amit korábban Gyulavári Tamás szülői szabadságnak minősített, ami azért vitatható, mert egy-két nappal komoly nevelést és felügyeletet sem egy, sem több gyermek felett biztosítani nem lehet.[3] Ezt a mostani Mt. módosítással a jogalkotó is elismerte azzal, hogy a 2023. január 1-vel hatályba lépett novellájával, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Mt. novella) meghosszabbította a korábban már az Mt.-be beiktatott apasági szabadságot és újonnan implementálva az irányelvet, bevezette a nyugat-európai szerkezetű szülői szabadságot. Mivel komoly viták folynak annak a gyakorlatba történő átültetéséről, utalok arra a tanulmányra, amelyet mintegy öt évvel ez előtt Mélypataki Gáborral közösen írtam és amely az Európai Jog című folyóiratban jelent meg. Ebben a tanulmányban valamennyi nyugat-európai államnak nemcsak a szülői szabadságra, hanem az anyasági és az apasági szabadságra vonatkozó előírásait is komparatív módon még a 2010/18/EU irányelv vetületében mutattuk be, aminek figyelembe vételével tettünk javaslatokat annak magyarországi bevezetésére.[4] E mostani írásban elhagyva a szülési és anyasági, valamint az apasági szabadságot, aminek hazai jogi rendezése problémamentes, csak a szülői szabadsággal foglalkozom, kritikailag elemezve a jog-összehasonlítás módszerével az új magyar jogi rendezést, amit az Mt. novella iktatott be az Mt.-be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
