Helyreigazítás (Jegyző, 2016/1., 42. o.)

A Jegyző és Közigazgatás 2015/4. számában (július-augusztus) Lovas Dóra, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatójának "A prudenciális felügyeletet ellátó MNB és a "Quaestor ügy" helyi önkormányzatokra, mint károsultakra gyakorolt hatása" című írása helytelenül állította, hogy Győrben a Quaestor-üggyel kapcsolatban Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés volt folyamatban, amely megállapította volna, hogy Győr Quaestor-kötvényt vett. Ezt a 2. táblázat alatt megjelenő forrás megjelölés is megismétli (16. oldal).

Ezzel szemben az ÁSZ pusztán adatszolgáltatás teljesítésére hívta fel az Önkormányzatot annak érdekében, hogy az ellenőrzéseit megtervezze. ÁSZ-ellenőrzés lefolytatására azonban e tárgykörben Győr vonatkozásában mindezidáig nem került sor, sőt folyamatban sincs. Tekintettel arra, hogy több fórumon is nyilvánosságra lett hozva a magyar államkötvény azonosító száma (neve), melyet Győr kizárólag vásárolt, mely tényt az ügyészségi vizsgálat is megerősített, így ez a tény sem kérdőjelezhető meg.

A 17. oldalon megfogalmazottakkal szemben - miszerint "lehetőség lett volna ingyenes és kockázatmentes befektetésre is a MÁK-nál" - a tényszerű érvek:

A MÁK és a pénzügyi szolgáltató által nyújtott szolgáltatást nem lehet összehasonlítani. A Magyar Államkincstár elsődleges értékpapír forgalmazó, azaz a Magyar Állam által kibocsátott államkötvényeket rajta keresztül lehet megvásárolni. Mivel elsődleges és nem másodlagos forgalmazó, így az ő tulajdonában nincsenek államkötvények, csak a Magyar Állam képviseletében jár el, és ezért az általa végzett pénzügyi műveletek is korlátozottak. Ha az önkormányzat meg akarja őrizni a likviditását, akkor mástól (másodlagos forgalmazótól) kell vásárolnia, hiszen a Magyar Államkincstárnál meg kellene várni a lejáratot, vagy az állampapírt vásárlónak, majd azt eladni kívánó személynek, szervnek magának kellene keresni olyan személyt, aki a másodlagos állampapír piacon megveszi az állampapírját, esetleg a korlátozott visszavásárlást használva a Magyar Államkincstárnak napi árfolyamon eladni az államkötvényt, amely előre nem számítható, tervezhető hozamot eredményez, és az árfolyam sokszor nem támogatja a visszavásárlási szándékot. Másrészről a Magyar Államkincstárnál csak olyan államkötvényt lehet venni, amelynek jegyzése folyamatban van, tekintettel arra, hogy elsődleges forgalmazó, így a korábban kibocsátott (akár tízéves futamidejének utolsó éveiben járó), a jelenleginél lényegesen magasabb hozamú államkötvényhez nem lehet hozzájutni nála. Tehát helytelen az az állítás is (16. oldal), hogy a Magyar Államkincstár ugyanazt a szolgáltatást nyújtja ingyen, mint más pénzügyi szolgáltató (brókercég).

Pontatlan és ezért félreértésre adhat okot az a tényállítás a cikkben, hogy 24 települési önkormányzatnak több, mint 10 milliárd forintja odaveszett volna (16. oldal). A vagyon nem veszett oda, mert Győr államkötvényt vett, ami mögött az állam garanciavállalása van. Az érintett vagyon a büntetőeljárás miatt zár alatt volt, rendelkezésre állt, de a zárlat feloldásáig ahhoz nem férhettek hozzá az önkormányzatok. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 136. § (1) bekezdés b) pontja is kimondja, hogy "a befektetési vállalkozás felszámolása során (...) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz (...) nem képezi a felszámolási vagyon részét." Jelenleg a felszámoló vizsgálja, hogy kiadhatók-e a pénzeszközök. Ezt követően juthatnak az önkormányzatok a pénzükhöz. Így valójában Győr nem Quaestor károsult (15. oldal).