Fizessen elő a Közjogi Szemlére!
Előfizetés"Megölte anyámat, megölte apámat,
én Taylorra szavazok!
- nem hivatalos libériai választási szlogen 1997-ből1
A Sierra Leone-i Speciális Bíróság (SCSL)2 - az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ)3 és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC)4 mellett - a harmadik nemzetközi törvényszék, amely előtt a gyermekek katonaként történő felhasználásának megítélése mindmáig felmerült.5
Eltérés e három bírói fórum között, hogy míg a Nemzetközi Bíróság államok felelősségéről dönt (a gyermekkatonákkal kapcsolatban Uganda felelősségéről tette ezt meg a Bíróság6), addig a Nemzetközi Büntetőbíróság és a Sierra Leone-i Speciális Bíróság magánszemélyek büntetőjogi felelősségéről ítélkezik (a gyermekkatonák vonatkozásában a Nemzetközi Büntetőbíróság a kongói polgárháború kapcsán három kongói és egy ruandai állampolgár7, míg a Speciális Bíróság Sierra Leone-i és libériai állampolgárok felelősségéről határoz, illetve határozott). Közös azonban, hogy mindhárom nemzetközi igazságszolgáltató szerv a nemzetközi jog megsértése miatti felelősség érvényesítését ítéli meg: államok vagy magánszemélyek nemzetközi jogsértéseit, mégpedig többek között a gyermekek sorozását, toborzását, összecsapásokban való felhasználását tiltó, háborús bűncselekménnyé nyilvánító nemzetközi normák megszegését.
Mindhárom nemzetközi fórum előtt eddig kizárólag afrikai fegyveres konfliktusok - a kongói és a Sierra Leone-i polgárháborúk - kapcsán merült fel a gyermekkatonák alkalmazása miatti felelősség megállapítása. Korántsem szabad azonban e tényről arra következtetnünk, hogy a 18 év alattiak katonaként történő felhasználása "csupán" az afrikai kontinensre korlátozódna. Épp ellenkezőleg, minden földrészt érintő globális jelenségről van szó. (Lásd példának okáért az amerikai kontinensről Kolumbiát, Közel-Keletről Irakot, Dél-Ázsiából Sri Lankát, Délkelet-Ázsiából a Fülöp-szigeteket, Közép-Ázsiából Afganisztánt vagy Európából Oroszországot, és a sor korántsem teljes.8) Az viszont tagadhatatlan, hogy Afrika különösen "fertőzött" e tekintetben. A fekete kontinensen becslések szerint körülbelül 300 ezer gyermekkatona szolgál napjainkban.9 S ahogy elmondható, hogy nem kizárólag Afrikát érinti e probléma, úgy szintén kijelenthető, hogy nem csupán a nemzetközi bírói fórumok látókörébe került afrikai konfliktusokban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Sierra Leone-ban alkalmaztak gyermekkatonákat: egy a gyermekkatonáskodás felszámolását céljául tűző nemzetközi civil koalíció (CSUCS)10 szerint példának okáért a szubrégióból Guinea és Elefántcsontpart, vagy Afrika más vidékeiről Angola, Szomália, Burundi, Ruanda, Uganda, a Kongói DK mellett Kongó, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Szudán is érintett e kérdésben.11
Ahogy persze a nemzeti igazságszolgáltató (néhol mégoly hatékonyan is működő) rendszereknél is elmondható, hogy valamennyi elkövetőt nem éri, nem érheti utol a felelősségre vonás, úgy ez különösen igaz a nemzetközi bírói fórumokra, amelyek - legyen szó akár államok, akár magánszemélyek nemzetközi jogellenes magatartásáról - valamennyi jogsértő esetében nem képesek igazságot szolgáltatni.
Ezért különösen értékelendő, hogy immár a két hágai székhelyű nemzetközi bírói fórum, a Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Büntetőbíróság után, illetve mellett a Sierra Leone-i Speciális Bíróság is vizsgálja magánszemélyek nemzetközi jogon alapuló büntetőjogi felelősségét, mégpedig - többek között - gyermekek sorozása, toborzása és gyermekkatonák alkalmazása vádpontokban. Némely vádlott esetében pedig már az elsőfokú ítéletek kihirdetésére is sor került.
A probléma korántsem elhanyagolható e nyugat-afrikai országban, hiszen Sierra Leone-ban óvatos becslések szerint is több ezer, illetve más források szerint több mint 10 ezer 15 év alatti gyermek harcolt a különböző fegyveres csoportok kötelékei között.12 Ezért, s számos más jogsértés (humanitárius, emberi jogi jogsértés valamint háborús bűncselekmény) kivizsgálásáért hívták életre az ezredfordulón az ún. Speciális Bíróságot, egy újabb, "hibrid" jellege ellenére magát nemzetközinek tartó, nemzetközi bíróságot.
Jelen tanulmány célja e Speciális Bíróság rövid, áttekintő bemutatása után az egyik legnagyobb port kavart ügy, a libériai ex-diktátor, Charles Taylor perének vizsgálata, s a gyermekkorú harcosok bevetésében játszott szerepének taglalása.
A Bíróságot 2000-ben állította fel az Egyesült Nemzetek és a Sierra Leone-i kormány közösen egy megállapodás keretében, a Biztonsági Tanács augusztusban született 1315. számú határozatának13 megfelelően, a Sierra Leone-i polgárháborúban kifejtett súlyos és kegyetlen jogsértések elkövetőinek hatékony és gyors felelősségre vonása érdekében.
A Bíróság szervezeti struktúráját tekintve három szerv együttműködéséből áll össze. E három szerv a Bírói Kamarák, az Ügyészség, valamint a Titkárság.14
A Bíróság jelenleg tizenegy - egyrészt Sierra Leone-i, másrészt európai, ázsiai, észak-amerikai és más afrikai - bírából áll.15 Hatan az Elsőfokú Kamarák tagjaiként végzik munkájukat (közülük négy bírót az Egyesült Nemzetek, kettőt a Sierra Leone-i kormány nevez ki), öt bíró pedig a Fellebbviteli Kamara ítélkezésében vesz részt (hármójukat az ENSZ, kettőjüket a Freetown-i kormány delegálja).16 Az Elsőfokú Kamarák - számuk kettő - három bíróból állnak (egy a Sierra Leone-i kormány, és kettő az ENSZ főtitkára által kinevezett "nemzetközi" bíróból).17 A kamarák tagjai maguk közül elnököt választanak. A Fellebbviteli Kamara elnöke egyben a Bíróság elnöki posztját is betölti.18 (Jelenleg a Sierra Leone-i George Gelaga King birtokolja e tisztséget.)
A bírák kinevezésének feltétele - amellett, hogy magas erkölcsi tekintéllyel kell rendelkezniük, valamint pártatlanságukhoz és tisztességükhöz nem férhet kétség - hogy a legmagasabb bírói tisztség betöltéséhez hazájukban megkívánt követelményeknek megfeleljenek. A három évre kinevezett, tisztségükben megújítható bírákkal szembeni elvárás ezen túl, hogy funkciójuk gyakorlása során függetlenek maradjanak, ne fogadjanak el és ne kérjenek utasítást se valamely kormányzattól, se bármely más forrástól. Jártasnak kell lenniük a nemzetközi jog világában, beleértve a nemzetközi humanitárius jog, emberi jogok és büntetőjog, valamint a fiatalkorúakkal szembeni igazságszolgáltatás területeit is.19
A szintén függetlenként, a Speciális Bíróság elkülönült szerveként működő, a jogi procedúrát beindító Ügyész - mely tisztséget jelenleg, harmadikként a sorban az amerikai (USA) Stephen J. Rapp tölti be20 - feladata, hogy nyomozást végezzen és képviselje a vádat azok ellen, akik a legfőbb felelősséget viselik a Sierra Leone területén 1996. november 30. (azaz az ellenzéki és a kormányerők - Sankoh és Kabbah elnök - között Elefántcsontparton kötött abidjani megállapodás) után elkövetett bűncselekményekért, pontosabban a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséért, illetve a Sierra Leone-i törvények által büntetni rendelt cselekményekért.21 A gyanúsítottakat, sértetteket, tanúkat ki-, illetve meghallgatni, bizonyítékokat összegyűjteni, helyszíni nyomozást lefolytatni jogosult Ügyészt - a bírákhoz hasonlóan - három évre nevezik ki (mégpedig az ENSZ Főtitkára), s mandátuma ugyancsak megújítható.22
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás