https://doi.org/10.59851/kjsz.2025.2.04
A tanulmány a pszichológiai szerződés, azaz a munkáltató és a munkavállaló közti hallgatólagos megállapodás szerepét vizsgálja a kormánytisztviselők munkahelyi elégedettségében, elkötelezettségében Magyarországon. A kutatás során adatokat gyűjtöttünk átfogó reprezentatív eredményeket hozó kérdőív segítségével, amelyet mélyinterjúkkal egészítettünk ki. A kutatás alapja a 2018. évi CXXV. törvény által meghatározott jogszabályi keret, amely a kormányzati igazgatásban dolgozók munkafeltételeit szabályozza. A pszichológiai szerződés sérülése hosszú távon csökkenti az elégedettséget és növeli a fluktuáció kockázatát. Az eredmények rávilágítanak a transzparens kommunikáció, a rendszeres visszajelzés, valamint a támogató vezetés jelentőségére az elkötelezettség fenntartásában. A tanulmány megállapítja, hogy a jogi szabályozás és a humánerőforrás-menedzsment gyakorlatának összehangolása szükséges a munkaerő megtartásához.
Kulcsszavak: pszichológiai szerződés, kormánytisztviselők, kérdőíves felmérés, fluktuáció, támogató vezetés
This study examines the role of the psychological contract - the implicit agreement between employers and employees - in the job satisfaction and commitment of government officials in Hungary. We collected data for the study using a comprehensive, representative questionnaire supplemented by in-depth interviews. Our research is based on the legal framework established by Act CXXV of 2018, which governs the working conditions of government employees. Violations of the psychological contract reduce long-term satisfaction and increase the risk of turnover. The results underscore the importance of transparent communication, regular feedback, and supportive leadership in fostering commitment. The study concludes that legal regulations and human resource management practices must be aligned to retain staff.
Keywords: psychological contract, government officials, questionnaire survey, turnover, supportive leadership
Az elöregedő társadalom[1] hatására egyre nagyobb hangsúly kerül a tudásátadásra. Elengedhetetlen, hogy a generációk közötti együttműködés javítását célzó személyzetpolitika kerüljön előtérbe, amely ösztönzi a generációk közötti kooperációt és kiaknázza az életkori sokszínűség nyújtotta előnyöket. Felmerül a kérdés, hogy mennyire adottak ehhez a megfelelő személyi feltételek, és hogyan gondolkodnak a tisztviselők a munkáltatójukkal fennálló kapcsolatról, annak változásairól. Felderítésre vár, hogy a tisztviselők hogyan értékelik a szakirodalomban pszichológiai szerződésnek nevezett, a munkáltatóval szemben előzetesen támasztott elvárásaik megvalósulását.
A generációs különbségek feltárásához tehát a pszichológiai szerződés koncepcióját vettük alapul, amely keretet nyújt a különféle magatartások, valamint a munkával kapcsolatos elvárások értékeléséhez. A szakirodalom szerint a pszichológiai szerződés a munkáltató és a munkavállaló közötti hallgatólagos megállapodás (várakozás), amely a felek egymással szemben (hallgatólagosan) megfogalmazott elvárásait foglalja magában. Ezek többek közt a munka tartalmára, a karrierperspektívákra, a személyes fejlődési lehetőségekre, a jövedelemre, a munka és a magánélet egyensúlyára, a társas légkörre és a támogatásra, az állásbiztonságra vonatkoznak. Az elvárásokért cserébe nyújtott személyes elkötelezettség a "munkavállalói" ellentételezés.[2] Az 1960-as évek óta a pszichológiai szerződés fogalma és jelentősége egyre inkább előtérbe kerül a munkahelyi kutatásokban. A pszichológiai szerződés keretében a munkavállaló[3] és a munkaadó kölcsönösen megérti, elfogadja az írásba foglalt és informális munkakapcsolat aspektusait.[4] A pszichológiai szerződésben kifejezésre jutnak a munkavállaló és a munkaadó leírt, leíratlan, kimondott, kimondatlan elvárásai a kapcsolatukban.[5] Ha a szervezet nem képes megfelelni a munkavállalók elvárásainak, nem tudja őket magához kötni, előbb-utóbb távoznak. Ezért fontos, hogy a szervezet és a munkavállaló közötti kapcsolatot komplex módon kezeljük, amely magában foglalja a motivációt, szervezeti ösztönzőket és jutalmakat.
A kutatásunk arra irányult, hogy megvizsgálja, hogyan befolyásolja a pszichológiai szerződés teljesülése vagy nem teljesülése a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők[6] munkahelyi motivációját, elkötelezettségét és teljesítményét. A kutatás alapja az a tény, hogy a pszichológiai szerződés és annak teljesülése fontos szerepet játszik a munkavállalók munkahelyi viselkedésében és attitűdjében.
A kutatás során kérdőíves felmérést végeztünk a kormánytisztviselők körében, hogy megállapítsuk a pszichológiai szerződés tartalmát és értelmezését, valamint mérjük a munkahelyi elégedettséget és elkötelezettséget. Az adatokat statisztikai elemzésnek vetjük alá az összefüggések megállapítására.
A témakör mélyítése érdekében mélyinterjúkat is lefolytattunk a közigazgatás felső vezetői körében. Ez a vizsgálati rész lehetőséget adott, hogy feltárjuk a vezetők és a szervezet közti íratlan elvárásokat és kölcsönös kötelezettségeket. Mélyebben megérthettük, hogyan hatnak ezek az elvárások a vezetői döntéshozatalra, motivációra és elkötelezettségre, valamint milyen tényezők járulnak hozzá a pszichológiai szerződés megerősítéséhez vagy megsértéséhez.
A célunk annak megértése, hogyan alakul ki és változik a pszichológiai szerződés tartalma a jogviszony időtartama alatt, valamint ez milyen hatást fejt ki a tisztviselők jelenlegi munkahelyi elégedettségére és elkötelezettségére. További célunk, hogy feltárjuk az esetleges közszolgálati sajátosságokat, egyedi közszolgálati mintázatokat. A kutatás eredményeiből fontos következtetéseket vonhatunk le a pszichológiai szerződés és a kormánytisztviselők munkahelyi viselkedése közötti összefüggésekről, ami segíthet a döntéshozóknak jobban megérteni és támogatni munkatársaikat, megfelelő humánerőforrás-menedzsment (HRM) rendszer kiépítésével.
Első hipotézisünk szerint (H1) a tisztviselők általában pozitívan értékelik a munkáltatójukkal fennálló kapcsolatukat, azonban bizonyos hiányállapotok (az illetmények, juttatások, fejlődési lehetőségek tekintetében) növelik az elégedetlenség kockázatát. Második hipotézisünkben (H2) azt feltételeztük, hogy a tisztviselők munkába lépése óta eltelt idő alatt a munkahelyi
- 29/30 -
feltételek és körülmények általánosan kismértékben javultak.
Kutatások szerint a generációk között valódi különbségek mutatkoznak, például a karrierlehetőségek, rugalmasság vagy lojalitás terén.[7] Ugyanakkor sokszor csak látszólagosak ezek az eltérések, mert mindenki számára fontos a tisztelet, az identitás és az összetartozás érzése. A pszichológiai szerződés segíthet megérteni, hogy mi köti össze a generációkat és hogyan teremthet értéket az együttműködésük.[8]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
