2022. január 1. napján hatályba lépett a Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének (a továbbiakban: Csjk.) legújabb módosítása, a bíróság által elrendelhető közös szülői felügyelet és váltott gondoskodás új szabálya.[1] A módosítás értelmében lehetősége van bármelyik szülőnek egyoldalú kérelemmel, keresettel kérni a bíróságtól a közös szülői felügyelet és váltott gondoskodás elrendelését akkor is, ha azt a másik fél ellenzi. Az eltelt két évben az erre irányuló kereseti kérelmek, vagy éppen viszontkereseti kérelmek folytán a polgári peres eljárásban elkezdődött a jogintézmény gyakorlati alkalmazása. A bíróság által elrendelhető közös szülői felügyelet és váltott gondoskodás iránti peres eljárás eredményeként megszülető döntés: ítélet. A bírósági vizsgálat tárgya elsődlegesen az, hogy a gyermek érdekében áll-e a közös szülői felügyelet és annak gyakorlati megvalósítása. A gyermek érdeke a jogvita minél gyorsabb és megnyugtatóbb lezárása. Egyszerre kell tehát a bíróság részéről az alaposság és a gyorsaság - egymással ellentétes - követelményének megfelelni. A közös szülői felügyelet gyakorlásának a fundamentuma az együttműködés és kommunikációs készség bizonyos minimális mértéke. Az elmúlt két év alapvető kérdése volt az, hogyan tud működni együttműködési hajlandóság nélkül az a rendezés, amit bíróság kényszerít a szülőkre. Megtorpan-e az ítélkezés az egyik szülő egyoldalú elzárkózása előtt, vagy hatékony eszközökkel tud érvényt szerezni a közös szülői felügyelet gyakorlása elrendelésének.
Kérdés, hogy a szülői felügyeleti jog közös gyakorlása és a váltott nevelés kívánta együttműködés kialakítása a polgári peres eljárás keretei között hozott-e szemléletváltást, jelentett-e új feladatokat, vagy hangsúlyeltolódást az eljárás szereplőire, bírákra, ügyvédekre (jogászi hivatásrendekre), szakértőkre és a szülőkre nézve. Felfedeztük-e a mediáció igénybevételének nemcsak lehetőségét, hanem szükségességét is az eljárásban. Elégségesek-e a meglévő jogintézmények, hol indokolt további szabályozás vagy a meglévő jogintézmények összehangolása.
A vitában álló felek közötti együttműködés kiépítésére a peres eljárás sem elvben, sem gyakorlatban nem alkalmas. A mediáció az együttműködés kialakítását elősegítő, azt előmozdító eszközként szükséges, az eljárás során fontos akkor is, ha csak a kommunikációt állítja helyre a felek között, és akkor is, ha részbeni vagy teljes megállapodáshoz vezet. A mediációs kompetenciákkal rendelkező jogászi hivatásrend tagjai - bírók, ügyvédek - az eljárás különböző szakaszaiban, eljárási szerepük megtartása mellett is tehetnek a mediációt elősegítő lépéseket. A családjogi mediáció specifikus ismereteket igényel. A közös szülői felügyelet iránti kereseti kérelmek megjelenése a családjogi mediáció ismereteivel rendelkező szakembereket is együttműködésre ítéli, hogy a gyermek érdekét szolgáló közös szülői felügyelet (váltott gondoskodás) minden arra alkalmas esetben megvalósulhasson.
A hazai szabályozásban az új Ptk. már nevesíti a közvetítői eljárást, és a családjogi ügyekben külön szabályozza. A házassági bontóper megindítása előtt vagy az alatt a házastársak önkéntesen, saját elhatározásból vagy bíróság ajánlására kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében, közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják.[2]
A kiskorú gyermek szülői felügyeleti jogának rendezése iránti ügyekben a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket arra, hogy közvetítői eljárást vegyenek igénybe.[3] A kötelezés mögött az a törvényhozói megfontolás áll, hogy a kiskorú gyermek alapvető érdeke: a szülők megegyezéssel, közösen döntsenek a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról. A szülők tudhatják ugyanis a legjobban, hogy mi a jó kiskorú gyermeküknek, illetve ők ismerik az életkörülményeiket. A kötelezés célja a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az, hogy az ehhez
- 21/22 -
szükséges együttműködést biztosítsa.[4] Ugyanakkor az "indokolt eset" bírói mérlegelésre ad lehetőséget, annak érdekében, hogy a per elhúzódásának ne legyen kiváltó oka az esetleg kellő alap nélkül elrendelt kötelező közvetítés. A jogalkotó az együttműködés kialakítására megfelelő eszköznek tekinti a közvetítői eljárást.
Az új Ptk. a gyámhatósági eljárásban is lehetővé teszi a közvetítői eljárás kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból történő elrendelését. Ennek célja a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermektől különélő szülő jogainak biztosítása érdekében a megfelelő szülői együttműködés kialakítása.[5]
Az önkéntesen igénybe vett közvetítés lehetőségét a szünetelés intézménye segíti. A felek közös megegyezése alapján négy hónap időtartamra, legfeljebb három alkalommal szünetelhet a polgári peres eljárás.[6] Ha nemperes eljárásként egyezségi kísérletre idézést kér a fél - és előzőleg nem volt közvetítői eljárás - a felek szünetelés közös kérelmezése mellett igénybe vehetik a közvetítői eljárást.[7]
A polgári perrendtartás általános szabályai szerint a kötelező közvetítői eljárás esetén a peres eljárás felfüggesztésére kerül sor.[8] A kötelező mediációt elrendelő és eljárást felfüggesztő végzés alapján a felek közvetítőt kérhetnek fel vagy bírósági közvetítőhöz fordulhatnak. Kötelező közvetítői eljárás esetén a bíróság arra kötelezi a feleket, hogy legalább egy közvetítővel együttműködjenek, és kötelesek a közvetítőt felkérni vagy a bírósági közvetítési eljárást kérelmezni, továbbá legalább az első megbeszélésen részt venni.[9] A kötelező mediáció esetén fontos, hogy az ne vezessen perelhúzáshoz, ezért 15 napon belül kötelesek a felek a közvetítői eljárást kezdeményezni.[10] Két hónap elteltét megelőzően nyolc nappal a felek közösen igazolhatják, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van és a peres eljárás nem folytatható. Az eljárást folytatni kell, ha a felek igazolják, hogy a közvetítői eljárás befejeződött vagy, hogy az első megbeszélésen részt vettek, de az eljárás nem indult meg, vagy két hónap eltelt anélkül, hogy a felek ezen igazolások közül egyiket is becsatolták volna.[11] A kötelező közvetítés során a megkötött megállapodásból külön is írásba foglalható az a rész, amely nem tárgya a bírósági eljárásnak, a bírósági eljárás tárgya pedig a bírósághoz egyezségként való jóváhagyás végett benyújtható.[12] A jóváhagyás során a bíróság vizsgálja, hogy a megállapodás a kiskorú gyermek érdekének megfelel-e.[13]
A Pp. a bíróság számára a közvetítői eljárásról való tájékoztatási kötelezettséget is előírja. A bíróság megkísérli a felek békítését a perfelvétel lezárását megelőzően, ha annak sikerére esély mutatkozik. Ekkor a bíróság tájékoztatást nyújt a közvetítés igénybevételéről is.[14] A bíróság a perfelvétel lezárta után, a per bármely szakaszában tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről. A tájékoztatás akkor tehető meg, ha annak sikerére esély mutatkozik, különösen ha a felek bármelyike azt kéri.[15] A házassági perek különös szabályai között szerepel, hogy a bíróság megkísérli a felek békítését a per bármely szakaszában, különösen a perfelvételi tárgyaláson.[16] A bíróság köteles - minden feltétel nélkül - a felek figyelmét felhívni a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségeire és előnyeire.[17]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
