Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Szemán Ádám: A pályakezdés hatása a jogászi értékválasztásra (JK, 2023/6., 290-293. o.)

Társadalomra veszélyesség vs. formális jogellenesség

Vajon az adott korszak "neveltetése", az ott szerzett tapasztalatok, melyek egy jogtudós munkássága kezdetének idejére esnek, hatással lehetnek-e a további munkájára, illetve felfogására? Igazolható módon alátámasztható-e ez egy konkrét téma vonatkozásában kifejtett vélemény vizsgálatával, amely épp egy jogfejlődés és/vagy egy külső politikai ráhatás eredménye? Ennek megválaszolására a társadalomra veszélyesség körül kialakult véleménykülönbségeket vizsgálom meg a diskurzuselemzés segítségével.

Summary - The Impact of Starting a Career on the Value Choice for Lawyers - Social Dangerousness v Formal Illegality

The aim of the study is to find out whether the upbringing and experiences of the period that marked the beginning of a particular lawyer's career could have an impact on his or her future work, career and perception. Can this be demonstrated by examining the opinion expressed on a particular issue, a legal concept that is the result of a legal development and/or an external political influence? In order to answer this question, the paper uses discourse analysis to examine the disagreement around the issue of danger to society.

Tárgyszavak: társadalomra veszélyesség, formális jogellenesség, jogászi pályakezdés, diskurzuselemzés

I.

Tézis

A tanulmány megírása során egy idővonalat állítottam fel, melyet két szakaszra osztottam. A társadalomra veszélyesség kapcsán az egyes véleményformálók kora szerint különbséget tettem az 1960 előtt, illetve az után pályára lépők között. Ezen kettős felosztás indoka, hogy a társadalomra veszélyesség megjelenését megelőző korszakra vonatkozó honi büntetőjog-tudomány a bűncselekmény fogalma körében évtizedeken keresztül a formális jogellenesség fogalmát használta, s lényegében ez a nullum crimen sine lege elvét megjelenítő és a jogszabállyal való ellentétben állást kifejező jogellenességet jelentette.[1]

A formális bűncselekmény-fogalmi meghatározáson Magyarországon a büntető törvénykönyv általános részéről szóló 1950. évi II. törvény (a továbbiakban: Btá.) változtatott azzal, hogy a büntetendőség mellett a társadalomra veszélyességet is a fogalom elemévé tette. A kutatás szempontjából éppen ez az időpont jelentős, ugyanis a Btá. hatálybalépésével lényeges változás következett be a bűncselekmény fogalmának meghatározásában, új kérdéseket felvetve a magyar szakirodalmi diskurzus számára a téma vonatkozásában.[2] Az ezt követően hatályba lépő törvények - 1961. évi V. törvény és az 1978. évi IV. törvény - kivétel nélkül továbbra is szerepeltették a társadalomra veszélyességet a bűncselekmény fogalmának meghatározásánál, a rendszerváltást követően mégis többen azt jósolták, hogy az új törvény megalkotása során ezen elem kikerül a bűncselekmény fogalmából.

Határozott elképzelésem volt a kutatást megelőzően, hogy a jogtudósok pályakezdésének ideje és ezáltal a koruk a formális jogellenesség és a társadalomra veszélyesség közötti értékválasztást nagyban befolyásolhatta. Úgy gondolom, hogy aki a formális jogellenességhez való visszatérést támogatta az új Büntető Törvénykönyv kodifikációja során, az a büntetőjog területén jogászi munkáját még 1960 előtt, a Btá. megalkotását követő néhány éven belül kezdhette meg, amikor is még érzékelhetők voltak a korábban alkalmazott terminológiák - formális jogellenesség - alkalmazásának hatásai, míg az azt követő időkben, tehát 1960 után, a pályakezdők inkább preferálhatták a társadalomra veszélyesség vizsgálatát, ahogy egyre távolabb kerültünk a formális jogellenességet alkalmazó Csemegi Kódex általános részének hatályától.

- 290/291 -

Kérdésként merült fel bennem, hogy vajon felfedezhető-e az idősebb, illetve a fiatalabb generációba tartozók véleményében egyfajta különbség, mely a társadalomra veszélyesség vizsgálatának támogatásában vagy éppen ellenzésében realizálódik. Kimutatható-e az egy konkrét téma - mely jogi terminus épp egy jogfejlődés, és/vagy egy külső politikai ráhatás eredménye - vonatkozásában kifejtett vélemények elemzésével, hogy ez az ellentét a pályakezdés idején a tudóst érő tapasztalatok hatása?

Ennek megválaszolása érdekében több hazai szakirodalmi forrást vizsgálok meg, melyek kivétel nélkül a rendszerváltást követően, de még a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) hatálybalépését megelőzően keletkeztek. Állításom alátámasztására a diskurzuselemzést hívom segítségül, melynek középpontjában maga a szöveg áll, azaz, hogy azt ki, mikor és milyen körülmények között alkotta.[3] Vizsgálat tárgyává teszem elsősorban a társadalomra veszélyesség kapcsán kifejtett szakirodalmi álláspontokat. E körben jelentőséggel bír a vizsgált vélemény megfogalmazója, továbbá az életkora, melynek alapján elhelyezem őt az általam felállított idővonalon. Emellett keresem azon egyezéseket is, melyek felismerhetők az azonos véleményt formálók körében.

II.

A hatályos Büntető Törvénykönyv kodifikációja során kialakult eltérő álláspontok

1. A társadalomra veszélyességet ellenzők

Többen indokoltnak tartották a korábbi - formális jogellenességet alkalmazó - megoldáshoz való visszatérést és e körben komoly kritikákat is megfogalmaztak a tudományos diskurzus adta lehetőségeken belül.

A különböző szakirodalmakban megfogalmazott álláspontokból kiolvashatók olykor hasonló elemek. Több kritika foglalja magában a fogalommal kapcsolatos bizonytalanságot, illetve annak "feleslegességét". Wiener A. Imre szerint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben a társadalomra veszélyességet szabályozó rendelkezések ellentmondásosak és kifejezetten szemben állnak a jogbiztonság joglogikai követelményével.[4] Gellér Balázs feleslegesnek tartotta a társadalomra veszélyesség használatát, mivel annak szerepét - az alkotmányjogi elvekkel és az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatával összhangban - a kriminalizációs kötelezettség és a kriminalizációs lehetőség fogalmainak kell átvenniük.[5]

Egyes szerzők a jogbiztonság szempontjából tartották visszásnak a társadalomra veszélyesség vizsgálatát, annak túl absztrakt megfogalmazása miatt, ami fogalmi bizonytalanságra utal.[6] Hollán Miklós szintén a határozatlanságában látta a társadalomra veszélyesség jogbiztonságot veszélyeztető voltát és szorgalmazta annak kiiktatását a magyar büntetőjogból. Megfogalmazása szerint "A társadalomra veszélyesség fogalmát el kell távolítani a törvényi bűncselekmény-fogalomból, és nem szabad önálló elemként értékesíteni a tudományos bűncselekmény-fogalomban sem. [...] főként azért, mert e tág és bizonytalan hatókörű kategória konkrét esetre való alkalmazása komolyan veszélyezteti a jogbiztonságot." Egyúttal a materiális jogellenesség - mely sok szerző szerint megfeleltethető a társadalomra veszélyességnek - önálló fogalmi elemként való alkalmazását is mellőzte volna a bűncselekmény fogalmából. Úgy vélte, hogy ez egyfajta csöbörből vödörbe helyzet lett volna, ugyanis a materiális jogellenességgel reprodukálná a jogalkotó mindazokat a problémákat, amelyek a társadalomra veszélyesség kapcsán is fellelhetők.[7]

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére