Az utóbbi időszak történései, így a 2007/2008-as gazdasági világválság, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése (Brexit), valamint a Covid-19 járvány és az ezek hatására gyengülő neoliberális irányvonal a tagállami szerepvállalás és beavatkozási formák erősödését hozták magukkal. Mindez az Európai Unió megengedő magatartásával társul, amely mára egyes uniós intézmények joggyakorlatában is tükröződik. Az alábbi tanulmány e folyamatokat vizsgálja, Blutman László "Az Európai Unió joga a gyakorlatban - A Brexit után" című könyvében felvetett kérdésekhez is kapcsolódva.
Recent crises such as the global economic crisis of 2007-2008 or the COVID-19 epidemic crisis have strengthened the process of weakening the neoliberal approach in the European Union and increasing government interventions in the EU Member States. The UK's withdrawal from the European Union (Brexit) may also be seen as a manifestation of this tendency. When evaluating these phenomena, we should also consider the change in the attitude of the European Commission and the Court of Justice of the European Union towards a more permissive approach to the exercise of Member States' powers. The present paper examines these developments, also in relation to the issues raised in the volume 'European Union Law in Practice - After Brexit' authored by László Blutman
Tárgyszavak: Brexit, Covid-19, állami szerepek, Európai Bizottság, Európai Unió Bírósága
Az utóbbi időszak történései, így a 2007/2008-as gazdasági világválság, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése (Brexit), valamint a Covid-19 járvány és az ezek hatására gyengülő neoliberális irányvonal a tagállami szerepvállalás és beavatkozási formák erősödését hozták magukkal. Az Unió politikái és szabályozási konstrukciói alapvetően a piaci liberalizációt célozzák, emellett azonban elismerik a kormányzati beavatkozás létjogosultságát és a kormányzati gazdaságpolitikai, illetve stratégiai célok megvalósítása érdekében való szükségszerűségét. A több területen erősödő állami szabályozás és beavatkozás az Európai Unió megengedő magatartásával társul, ami mára egyes uniós intézmények joggyakorlatában is tükröződik.
Blutman László Az Európai Unió joga a gyakorlatban - A Brexit után című könyvének harmadik, átdolgozott kiadása az Egyesült Királyság kilépését követő időszakot jelölte meg vizsgálódása fókuszpontjaként.[1] Az Uniót érintő egyik legnagyobb kihívás a kilépés megfelelő kezelésének kérdésköre lett, hiszen az rányomja a bélyegét az Európai Unió egyes intézményeinek gyakorlatára, miközben fontos politikai, külgazdasági és diplomáciai kérdéseket is felvet. A cím szemléletes, hiszen ezzel utal arra, hogy a végleges verzió lezárására a Brexit után került sor, azonban némiképp megtévesztő is, hiszen azt a hatást kelti, hogy csupán a Brexitnek a joggyakorlatot meghatározó következményeivel egészül ki az előző kiadáshoz képest, holott az elemzett területeken már a 2007/2008-as gazdasági világválság és - bizonyos fokig - a Covid-19 járvány hatására megerősödő állami szerepvállalás és gyengülő neoliberális szemlélet is érezteti hatását.[2]
A kötet a bírósági esetek feldolgozásán túl számos jogi dokumentumot és szakirodalmi forrást elemez, kiemelt figyelmet szentelve a Magyarország számára releváns kérdéseknek; ez utóbbit tükrözi többek között az Európai Unió Bírósága (EUB) magyar vonatkozású döntéseinek listája a kötet végén, illetve a Kúria, valamint az Alkotmánybíróság határozatainak felsorolása. A mű magyarázó jellege miatt megfelelő ismeretekkel szolgálhat felsőoktatási hallgatók számára, és segítséget jelenthet az Európai Unióval foglalkozó gyakorlati szakembereknek és kutatóknak is.
A szerző a tizennégy fejezetből álló könyvében az Unió alapjainak és jogrendszerének ismertetésétől a tagállamok és az Unió felelősségének bemutatásán keresztül jut el az alapszabadságok elemzéséig. Ez utóbbi kapcsán formabontó, hogy a személyek szabad mozgásának kérdéskörét a belső piac jogával foglalkozó fejezet munkavállalók szabad mozgásáról szóló részén, illetve az uniós polgárság intézményét bemutató fejezeten kívül, önálló egységként tárgyalja, eltérve e tekintetben többek között
- 42/43 -
Gombos Katalin Európai jog - Az Európai Unió jogrendszere[3] vagy Várnay Ernő és Papp Mónika Az Európai Unió joga című könyvétől.[4]
A könyv harmadik kiadása időszerű, hiszen a válságok (2007/2008-as gazdasági világválság, Brexit és Covid-19 járvány) mindig megrengetik a piaci folyamatokba vetett bizalmat, ami az uniós intézmények joggyakorlatában is érezteti hatásait. Jelen írás ezen impulzusokra igyekszik rávilágítani és ezzel kiindulópontot adni a változó idők lehetséges irányvonalának meghatározásához, Az Európai Unió joga a gyakorlatban - A Brexit után című könyvben vizsgált kérdésekhez is kapcsolódva.
Az 1970-es éveket követően terjedt el Európában a neoliberális szemlélet, amely károsnak tartja az állam fokozott beavatkozását a piac által kialakított kereslet-kínálati egyensúlyi viszonyokba. E szemlélet néhány válságkorszaktól eltekintve a 2007/2008-as gazdasági világválságig a fő irányvonal maradt. Ezt követően azonban újra teret nyertek azok a hangok, amelyek a fokozott állami szerepvállalást tartják szükségesnek a válság eredményeképpen kialakult krízishelyzetek megoldásához és a gazdasági növekedés elősegítéséhez.[5] A több területen erősödő állami jelenlét az Európai Unió megengedő magatartásával társul, ami mára egyes uniós intézmények joggyakorlatában is tükröződik.
A megengedő magatartás alátámasztására példaként szolgál az Európai Bizottság gyakorlata az állami támogatások területén. A 2007/2008-as gazdasági világválság, illetve a Covid-19 járvány hatására az Európai Bizottság - mint a szubvenciók ellenőrzéséért felelős, versenyhatóságként működő intézmény - gyakorlatában mind a támogatások bejelentését, mind azok jogszerűségének megítélését illetően enyhülésnek lehetünk tanúi. Ahogyan Papp Mónika tanulmányában kifejti, mára csupán a nagyobb volumenű ügyek bejelentése szükséges az intézmény számára.[6] Ami az állami támogatások megengedhetőségét illeti, szintén lazulás látható (legfőképpen a járvány hatására), hiszen az intézmény széles körben lehetővé teszi szubvenciók biztosítását a koronavírus-helyzettel összefüggésben keletkezett társadalmi és gazdasági károk mérséklésére.[7] Tóth Tihamér is megjegyzi tanulmányában, hogy az Európai Bizottság határozatai (néhány kivételtől eltekintve) a 2008-as pénzügyi és a mostani vírus okozta válság estén is jóváhagyók, így az EUB elé is kevesebb ügy kerül szubvenciók tárgyában.[8]
Az uniós jog gyakorlata tekintetében a könyv elsősorban az EUB gyakorlatára fókuszál, a Bizottság jóval kevesebb hangsúlyt kap: csupán az Unió szervezeti keretét tárgyaló 2. fejezet foglalkozik ezen intézménnyel, illetve a kötelezettség megállapítása iránti pert tárgyaló 8.2. alfejezet (77-79. oldal), valamint azon ismertetett bírósági jogesetek alapján kaphatunk képet a Bizottság szerepéről, amelyekben félként vesz részt. Ugyanakkor az EUB tevékenységén kívül ez az intézmény gyakorolja a legnagyobb hatást az uniós jog megfelelő és egységes alkalmazására, és szerepe már a 2007/2008-as gazdasági világválságot követő időkben, majd különösen a Covid-válság hatására felértékelődött a jogalkalmazás, így az állami támogatások megengedhetőségének területén is. A kötet az állami támogatások kérdéskörével csak érintőlegesen foglalkozik,[9] azonban az uniós intézmények joggyakorlatát tekintve az egyik legnagyobb változás e területen érhető tetten, így az "integráció motorjaként" emlegetett intézmény gyakorlatának ezen aspektusa különösen érdekes. Megfigyelhető, hogy a támogatások aránya 2014 óta folyamatos emelkedést mutat.[10] A 2018-as évhez képest 2019-ben a tagállamok 134,6 millió eurót, azaz a GDP 0,81%-át költötték állami támogatásokra (ebben nincs benne a mezőgazdaság, halászat és vasút), ami körülbelül 3,6%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A legtöbb szubvenciót (a GDP 1,6-1,8%-át) Málta, Litvánia és Magyarország nyújtotta, de pozitív tendencia figyelhető meg az EU legtöbb más tagállamában is, kivéve Spanyolországot, Olaszországot, Portugáliát, Görögországot és Lettországot.[11] Az 1. ábrából - amely a tagállamok által 2020-ban nyújtott állami támogatásokat mu
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
