A Szegedi Közjegyzői Kamaránál, 2011. október 22. napján elhangzott előadás szerkesztett változata
Az Önkormányzat nem küldhet a közjegyzőnek tulajdoni lap másolatot. Ennek az az oka, hogy azok a személyek, akiknek az ingatlan-nyilvántartási hatóság szerződés alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait, a szolgáltatási szerződés szerint lekérdezett adatokat harmadik félnek csak törvényi felhatalmazás alapján "adhatják" tovább. Ezt jogszabály is kimondja (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakba: Inytv.) 79. §). Az önkormányzatnak nincs ilyen törvényi felhatalmazása. Tehát amennyiben a hagyatéki leltár előadó a tulajdoni lap másolatot megküldi a közjegyzőnek, az önkormányzat szerződésszegést követ el és még a törvényt is megsérti, aminek következtében végső soron a szolgáltató felmondhatja a szolgáltatási szerződést. Törvényi felhatalmazása csupán a közjegyzőnek van. Az Inytv. 68. § (2) bekezdése alapján a közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt állíthat ki, amely a hiteles tulajdonilap-másolattal azonos hatályú.
Az Inytv. 73. § (1) bekezdése szerint a közjegyző a közjegyzői okirat és tanúsítvány kiállítása, valamint a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes eljárás lefolytatása céljából a székhelyén lévő irodájában működtetett saját számítástechnikai eszközével köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. A földhivatal erre a törvényhelyre hivatkozással fogja a közjegyzői megkeresés teljesítését megtagadni, amennyiben az olyan adatszolgáltatásra vonatkozik, amely adatokat a TAKARNET rendszer útján is beszerezhető tulajdoni lap másolat tartalmaz. Amennyiben tehát a hagyatéki eljárás során, a tényállás megállapításához szükséges az ingatlan-nyilvántartási állapot ismerete, akkor a közjegyzőnek a TAKARNET rendszerből van lehetősége tulajdoni lap másolatot lekérni.
Probléma akkor adódik, ha a hagyatéki leltár felvétele, a hagyatéki eljárás megindulása és a hagyaték átadása között az érintett ingatlan, mint ingatlan-nyilvántartási egység megszűnik. Ez megtörténhet úgy is, hogy az ismeretlen örökös részére rendelt ügygondnok eljárásával az önkormányzat az ingatlan egy részét kisajátítja. Az ingatlan egy részének a kisajátítása ugyanis úgy történik, hogy először az ingatlant meg kell osztani.
- 31/32 -
A megosztás során az eredeti ingatlan, mint ingatlan-nyilvántartási egység megszűnik és új helyrajzi számon nyilvántartott önálló ingatlanok keletkezek. Ez esetben előfordulhat, hogy a hagyatéki leltár felvételekor még széljegyen sem látszik a megosztás. A közjegyző a hagyatéki eljárás során a tényállást hivatalból köteles tisztázni. Ezért a tulajdoni lapot a TAKARNET rendszeren keresztül kérdezi le. A lekérdezés eredménye "nincs találat" lesz, mivel a TAKARNET rendszerén keresztül a törölt (megszűnt) tulajdoni lap nem tekinthető meg. Ha megtekinthető lenne, a tulajdoni lap I. részén látszódnának a megosztás után kialakuló új helyrajzi számok és a közjegyző ezek lekérdezésével meg tudná állapítani a tényállást. Így viszont meg kell keresnie a földhivatalt, hogy a földhivatal közölje, hogy mi történt a hagyatéki leltárban szereplő ingatlannal.
Problémát jelent az is, ha a hagyaték átadása után, de a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését és a földhivatalnak való megküldését megelőzően kerül sor a megosztásra. A földhivatal ilyenkor sem tudja a tulajdonjogot a közjegyzői hagyatékátadó végzés alapján bejegyezni, az ugyanis olyan ingatlanra vonatkozik, ami ingatlan-nyilvántartási egységként már megszűnt, az ingatlan-nyilvántartásban már nem szerepel.
A hagyatéki eljárás lefolyt, a közjegyző a hagyatékot átadta. Alaki jogerős végzés van, ezen a végzésen a közjegyző változtatni nem tud. Az alaki jogerős végzéssel az ügy be van fejezve. A végzés azonban az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem alkalmas. A rendkívüli, a jogerős végzéssel szemben használható nemperes eljárásbeli jogorvoslatnak, a hagyatéki eljárás megismétlésének nem alapja, hogy a közjegyző bejegyzésre alkalmatlan hagyatékátadó végzést hozott.
Az ingatlan-nyilvántartás tehát egy hamis állapotot fog változatlanul feltüntetni. Vagy mégsem? Az örökös legfeljebb csak volt, de már nem nyilvántartáson kívüli tulajdonos többé, mert már nincs mire, az az ingatlan, amelynek az örökhagyó halálával ipso iure tulajdonosa lett, mint nyilvántartási egység megszűnt. Egy megszűnt ingatlanra pedig nem lehet az örökös sem ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos, hiszen - jogi értelemben - maga a tulajdonjog tárgya szűnt meg. Abban a tekintetben fog az ingatlan-nyilvántartás hamis állapotot feltüntetni, hogy a megosztás során létrejött, vagy a ki nem sajátított, de új helyrajzi számon önálló ingatlanként visszamaradt ingatlan tulajdonosa továbbra is az örökhagyó lesz.
Ez ugyanúgy megoldhatatlan a probléma, mintha a bíróság egy jogerős ítéletet hozott volna, ugyanakkor az ítélet ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmatlan, ehhez sem nyúlhat hozzá soha többé senki, az ítéletet sem lehet módosítani azon az alapon, hogy az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmatlan.
Mindezek ellenére a hatósági megkeresést a földhivatal sem az Inytv. 51. § (1) bekezdése, sem az Inytv. 40. § (1) bekezdése, sem az Inytv. 39. §-ának egyetlen pontja alapján nem utasíthatja el. Ha az ingatlanügyi hatóságnak a megkereséssel kapcsolatban aggálya merül fel, nem a megkeresés elutasításának, hanem az Inytv. 42. §-a szerinti ügyész értesítésének van helye. A földhivatal és a közjegyző ugyanis társhatóságok. A földhivatal a közjegyző eljárását bírálná felül, ha azon az alapon utasítaná el a közjegyző megkeresést,
- 32/33 -
hogy a közjegyző szabályszerű felhívás ellenére sem volt hajlandó a végzést megváltoztatni, amire a közjegyzőnek a határozathoz kötöttsége miatt nem is lehetne lehetősége.
A földhivatal értesítését követően a jogerős végzés ellen az ügyész sem tud semmit tenni. Az ügyészi óvási jogkör csak közigazgatási hatóságokra terjed ki. A közjegyzővel, mint igazságszolgáltatási hatósággal szemben az ügyésznek csak ugyanazok az eszközei vannak, amit a bírósági eljárás során felhasználhat, magyarán eljárást indíthat, ha a fél nem képes eljárni, felléphet a folyamatban lévő eljárás során. (A közjegyző által lefolytatott nemperes eljárásokban a közjegyzőt, mint igazságügyi hatóságot az első fokon eljárt bíróság jogállása illeti meg, eljárásjogi szempontból. A nemperes eljárás az igazságszolgáltatás egyik formája, mint azt az Alkotmánybíróság is kifejtette az 5/2006. (II. 15.) AB határozatában, az 575/B/1999. AB határozatában, a 30/1994. (V. 20.) AB határozatában, a 46/1991. (IX. 10.) AB határozatában, a 13/2008. (II. 21.) AB határozatában, a 944/B/1994. AB határozatában, a 108/B/1992. AB határozatában, valamint a Legfelsőbb Bíróság is a 3/2004. Polgári jogegységi határozata)
Az bírósági eljárás ítélettel, vagy egyéb módon történt jogerős befejezése után - bírósági eljárásnál a felülvizsgálati kérelemtől illetőleg a perújítástól eltekintve - az ügyésznek már semmilyen lehetősége nincs a perbeli részvételre. Ugyanígy nincs lehetősége a közjegyzői nemperes eljárásban sem arra, hogy az egyébként a bíróság esetében felhasználható eszközöket (az eljárásindítás és a fellépés) az eljárás jogerő befejezése után igénybe vegye.
Az ügyész a földhivatal értesítésére azt tudja válaszolni, hogy "nem tudok mit tenni, ha közigazgatási határozatról lenne szó, tudnék óvást emelni, de jogerős ítélettel, jogerős bírósági, vagy közjegyzői végzéssel szemben nincs ügyészi eszköz".
Az ügyész a fél helyett felülvizsgálati kérelmet előterjeszthetne, ha az ügyésznek a Pp. 2. § alapján eljárás indítási jogosultsága van, azaz ha a fél a jogainak az érvényesítésére nem képes, de ha erre képes, akkor az ügyésznek semmilyen eszköze nincs a már befejezett ügyben hozott jogerős bírósági ítélettel szemben. A Pp. 271. § (1) bek. i) pontja szerint a hagyaték átadása tárgyában hozott végzés ellen egyébként sincs helye felülvizsgálatnak.
A nem jogerős ítélettel szemben - ha az eljárásban nem vett részt - a saját jogán fellebbezési joga nincs, az ügyfél helyett fellebbezhet, ha a fellebbezési szakban lép fel, de fellebbezési szakban is csak akkor léphet fel, ha az ügyfél a jogai érvényesítésére nem képes. Az ügyésznek a "törvényesség érdekében" történő, vagyis általános föllépési jogát az AB megsemmisítette, azzal az indokkal, hogy ez az ügyészi beavatkozás sérti a felek rendelkezési jogát.
A gyakorlatban ezeket a földhivatal úgy szokta áthidalni, hogy nem értesíti az ügyészt, hanem a közjegyzői megkeresést kérelemként kezeli és az Inytv. 39. § (4) bekezdés c) pontja alapján elutasítja, azzal az indokkal, hogy a közjegyző KÉRELME olyan ingatlanra vonatkozik, amely az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel.
Mindezek alapján indokolt lenne a szokásjogi szintről törvényi szintre emelni a hatósági megkeresés alapján tehető földhivatali intézkedéseket, és törvényi szinten lehető-
- 33/34 -
séget biztosítani a földhivatalnak, hogy a hatósági megkeresés teljesítését megtagadhassa (ezzel egyidejűleg a széljegyet törölhesse), ha azt azért nem tudja teljesíteni, mert a teljesítés az ingatlan-nyilvántartási állapot folytán lehetetlen.
A Legfelsőbb Bíróság EBH 2006.1507. számú elvi határozata alapján indokoltnak tartom, hogy ha az ingatlanügyi hatóságnak kételye merül a megkeresésnek az adott hatóságtól való származása tekintetében, a megkereső hatóságot erről nyilatkoztathassa. Ha a megkereső hatóság nem nyilatkozik, vagy úgy nyilatkozik, hogy a megkeresés nem tőle származik, illetve megkeresés nélkül is egyértelműen megállapítható, hogy a megkeresés nem hatóságtól származik (így például, nincs lepecsételve), a fellebbezéssel támadható hatósági döntésen nincs jogerősítési záradék, stb. valamint ha a megkeresés nem a hivatalos iratok megküldésének rendjén érkezik a hatóságtól a földhivatalhoz, hanem azt valamelyik érdekelt "adta be" és nem a hatóság saját kézbesítője, vagy a postai szolgáltató, akkor a megkeresés teljesítését a földhivatal azon az alapon tagadhassa meg, hogy azt nem a megkeresés előterjesztésére jogosult nyújtotta be, ezzel egyidejűleg a széljegyet törhesse.
A szóban forgó ügyben ugyanis az alapozta meg a földhivatal kártérítési felelősségét, hogy a hamisított bírósági ítéletet magánszemély adta be a földhivatalhoz. A bíróság rámutatott, hogy a végzéssel történő megkeresés és a végzés megküldése a nyelvtani értelmezés szerint is azt jelenti, hogy ezt a bíróság teszi, ez kizárólag a bíróság joga és kötelessége. A földhivatalnak szóló bírósági megkeresés ügyfél vagy - mint az adott esetben - ismeretlen személy útján történő kézbesítését sem a 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, sem a 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet sem ismeri.
A szűk körű földhivatali vizsgálati jognak az indoka az, hogy miként arra Legfelsőbb Bíróság is rávilágított (BH 1976.456.) a szerzőképesség vizsgálata a határozatot hozó hatóság feladata, és más hatóság eljárását a földhivatal nem bírálhatja felül (BH 2006.302.).
Visszatérve a közjegyzőhöz, a közjegyző jelen esetben nem tehet mást, mint egy újabb megkeresést intéz a földhivatalhoz, melyhez mellékelten megküldi a megosztás előtti ingatlanra vonatkozó hagyatékátadó végzést, azzal, hogy a földhivatal az időközi ingatlan-nyilvántartási változásokra tekintettel a jelen megkeresés alapján a megosztás utáni ingatlanra a mellékelt hagyatékátadó végzésben foglalt öröklési rendre és hagyatékátadásra tekintettel a megosztás során keletkezett ingatlan tulajdoni lapjának a II. részére jegyezze be XY örököst X jogcímen.
A Legfelsőbb Bíróságnak az eljárás felfüggesztésével kapcsolatban kifejtett álláspontja az, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényhez (a továbbiakban: Ket.) képest az Inytv. az általános szabályoktól
- 34/35 -
eltérő, azok alkalmazását megelőző speciális rendelkezéseket tartalmaz, ezért az eljárást csak az Inytv.-ben szabályozott esetekben lehet felfüggeszteni.
Mindezt a kérelem elutasítására alkalmazva, a földhivatal a kérelmet csak az Inytv. 39. §, 40. § 51. §-a alapján utasíthatja el, a Ket. 30. §-a alapján nem. Tehát, ha a kérelmet az első fokon eljárt ingatlanügyi hatóság elutasítja, majd az elutasító határozattal szemben benyújtott fellebbezést a megyei kormányhivatal földhivatala elutasítja, az elutasítást követően bírósági felülvizsgálatra kerül sor és a bíróság a keresetet elutasítja, mégis a földhivatal a változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet a Ket. 30. § e) pontja alapján nem utasíthatja el az előző, azonos tartalmú kérelem anyagi jogerős elutasítására hivatkozással. Köteles azt ismét érdemben elbírálni, noha a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 7. §-a alapján a bíróság határozata mindenkire - a földhivatalra is - kötelező. A Ket. szerint földhivatal tehát érdemben el sem bírálhatná a változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló olyan újabb kérelmet, amelyről már a bíróság jogerősen ítéletet hozott. Viszont a Ket. általános szabályait kizáró speciális ingatlan-nyilvántartási szabályok a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását sem teszik lehetővé. A földhivatal nem tehet mást, mint a kérelmet (érdemben persze a bíróság ítéletének megfelelő tartalmú döntéssel, de) ismételten elbírálja. Ha a kérelmező kitartó (mindig beadja ismételten a kérelmet), és van elég pénze (mindien egyes alkalommal megfizeti a földhivatali eljárás igazgatási szolgáltatási díját), akkor ez a végtelenségig mehet.
Ha a keretbiztosítéki jelzálogszerződésben a felek abban állapodnak meg, hogy a keretbiztosítéki jelzálogszerződés alapján a zálogjogosult x Ft összeg, vagy legmagasabb összeg és annak ilyen meg ilyen járulékai erejéig kereshet más követeléseket megelőzően kielégítést a zálogtárgyból az adós nem teljesítése esetén, az ingatlan-nyilvántartási kérelem formanyomtatványon pedig a kérelmező keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzését kér x Ft és annak okiratszerinti járulékai erejéig, akkor szintén bajban lesz a földhivatal a Ket.-es elutasítási okok nélkül. A kérelem alapjául szolgáló keretbiztosítéki jelzálogszerződés nem nyilvánvalóan érvénytelen, a kérelem és a szerződés egymáshoz képest nem ellentmondó, a szerződés tartalmaz minden jogszabályi kelléket (nem áll fen egyetlen, az Inytv. 39. §-ában szabályozott elutasítási ok sem), ennek ellenére, ha a földhivatal a kérelemnek megfelelően jegyzi be a keretbiztosítéki jelzálogjogot, a bejegyzés egyrészt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 263. § (1) bekezdésébe, másrészt az 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 19. § (2) bekezdésébe ütközne. Bejegyzési akadály folytán nem teljesíthető az olyan bejegyzési kérelem, amely a keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzését nem egyszerűen arra a legmagasabb összegre kéri, melyen belül a keretbiztosítéki jelzálogjog a követeléseket biztosítja, hanem meghatározott összegre, vagy meghatározott legmagasabb összegre és annak az okiratszerinti járulékaira. A kérelem tulajdonképpen jogilag lehetetlen célra irányul.
Ezek csak az általam a gyakorlatban tapasztalt leggyakoribb olyan problémák, melyek indokolttá teszik a Ket. 30. §-ának az Inytv.-be való átemelését.
- 35/36 -
A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. § (4) bekezdése és a 8. § (2) bekezdése szerint, ha a csereszerződés alapján több körzeti földhivatalnál nyilvántartott ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, az eredeti okiratot csak a döntés meghozatalára jogosult körzeti földhivatalhoz kell benyújtani és a döntés meghozatalára ez a körzeti földhivatal rendelkezik illetékességgel (a továbbiakban: illetékes földhivatal). A többi körzeti földhivatalnál a kérelemhez csak az okirat egyszerű másolatát kell csatolni (a továbbiakban: többi földhivatal).
Hiányos a hatályos szabályozás abban a tekintetben, hogy az illetékes földhivatal miként értesül az egyébként a többi földhivatal illetékességi területébe tartozó ingatlan ingatlan-nyilvántartási állapotáról. Az illetékes földhivatal TAKAROS rendszere ugyanis csak a Rendelet szerinti illetékességi területen nyilvántartott ingatlanok tulajdoni lapjához enged hozzáférést. A többi földhivatal pedig éppúgy nem küldhet tovább tulajdoni lap másolatot, mint a hagyatéki leltárelőadó. Az illetékes földhivatal viszont csak a TAKARNET rendszeren keresztül tudja megnézni a Rendelet szerint illetékességi területébe nem tartozó ingatlan tulajdoni lapját. A Díjtv. alapján viszont sem személyi díjmentesség nem illeti meg a földhivatalt, sem a tárgyi díjmentesség körébe nem tartozik bele a több körzetet érintő csere. Ezért az illetékes földhivatal nem tehet mást, mint a "régi" szabályok szerint megkeresi a többi földhivatalt, hogy közöljék a beadvány intézéséhez szükséges adatokat, tulajdonképpen a tulajdoni lap tartalmát. Véleményem szerint gyorsítaná az eljárást és kevesebb lenne a földhivatalok postaköltsége is, ha az illetékes földhivatal díjmentesen kérdezhetné le az egyébként illetékességi területébe nem tartózó ingatlan tulajdoni lapját a TAKARNET rendszerén keresztül.
A jelenleg hatályos szabályozás további hiányossága az, hogy nincs szabályozva, mi a szankciója annak, ha a kérelmező a több körzetet érintő kérelmét és a kérelem alapjául szolgáló okiratokat csak az illetékes földhivatalhoz nyújtja be, a többi földhivatalhoz pedig sem kérelmet nem nyújt be, sem az okirat egyszerű másolatát. Véleményem szerint ez esetben a Ket. 22. § (2) bekezdése alapján áttételnek nincs helye, ugyanis az illetékes földhivatalnak van hatásköre és illetékessége, a többi földhivatalnak pedig nincs. Hiánypótlásnak sincs helye, az Inytv. 39. § (1) bekezdése alapján, ugyanis hiánypótlásnak akkor van helye, ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van. Ez esetben nem a kérelemnek vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak van pótolható hiányossága, hanem maga a kérelem és a bejegyzés alapjául szolgáló okirat egy másolati példánya hiányzik. Jogszabályi rendelkezés hiányában a kérelmet sem lehet ezen az alapon elutasítani.
Az általam ismert esetben az illetékes földhivatal bejegyzést elrendelő határozatának ügyszáma és ranghelye nem volt összhangban az többi földhivatal által foganatosí-
- 36/37 -
tott bejegyzésben feltüntetett bejegyző határozat számával és a bejegyzés ranghelyével. A problémát az jelenti, hogy kevés szerencsés kivételtől eltekintve az illetékes és a többi földhivatalokhoz eltérő időben fognak megérkezni az iratok és ezáltal az iktatás napja, a széljegyben feltüntetett ranghely és, ha a fenti példa szerint járnak el a földhivatalok, akkor jogok hatályosulásának az időpontja is más lesz, noha a csereszerződésben a felek az ingatlanok kölcsönös átruházására vállaltak kötelezettséget és a kérelmük is erre irányult. Mindez megfelelő jogi szabályozással kiküszöbölhető, például úgy, hogy kötelezővé teszi a jogalkotó a többi földhivatalnak, hogy az illetékes földhivatal ügyszámát és azt a napot is tüntesse fel mind a széljegyben, mind a bejegyzésben, amikor az illetékes földhivatalnál a kérelem ranghelyet kapott. Nincs ugyanis annak akadálya, hogy a bejegyzést elrendelő határozat meghozatala és a határozat foganatosítása, a tulajdoni lapon a jogváltozás rögzítése, mint igazgatási aktus időben eltérjen egymástól, (bővebben: Kurucz Mihály: Magyar Ingatlan-nyilvántartási jog a bizalomvédelmi joghatások tükrében, 2007. 34-35)
Az Inytv. 48. § (1) bekezdése alapján a beadvány iktatószámát a benyújtás napján a kell a tulajdoni lapon feljegyezni (széljegy). Kérdéses, hogy mi a több körzetet érintő beadvány benyújtásának a napja. Törvényi szabályozás hiányában éppoly valószínűnek tűnik, hogy a több körzetet érintő beadvány földhivatalhoz való érkezésének a napja az a nap, amikor a kérelem és az eredeti iratok az illetékes földhivatalhoz érkeznek, mint az is, hogy az az időpont, amikor valamennyi beadvány megérkezik mind az illetékes, mind a többi földhivatalhoz.
A gyakorlatban az illetékes és a többi földhivatal is azon a napon iktatja és széljegyzi az ügyet, amikor a beadvány hozzá megérkezik. Az illetékes földhivatal viszont annak a beadványnak a ranghelyén fogja a többi földhivatalnál is elrendelni a bejegyzést, amikor az eredeti okirat és kérelem hozzá (az illetékes földhivatalhoz) érkezett.
Így előfordulhat, hogy a kérelem és az eredeti okirat az illetékes földhivatalhoz érkezésekor mind az illetékes, mind a többi földhivatalnál nyilvántartott ingatlan tehermentes. Később viszont, amikor a fénymásolt okirat és a kérelem a többi földhivatalhoz megérkezik és ezáltal az többi földhivatal széljegyzi a beadványt, a többi földhivatalnál nyilvántartott ingatlant már az illetékes földhivatalnál ranghelyet kapott beadvány ranghelyét követő ranghelyen, de az iratok az többi földhivatalhoz való érkezését megelőző ranghelyen végrehajtási jog terheli. A széljegy ugyanis, mint arra vonatkozó jelzés, hogy az ingatlanra vonatkozó és még el nem intézett beadvány van a földhivatalnál, a többi földhivatalnál a végrehajtási jog bejegyzésére irányuló megkeresés érkezésekor hiányzott.
Ha az illetékes földhivatal azon a ranghelyen elrendelheti a bejegyzést, amikor az eredeti okirat hozzá megérkezett, a tulajdonjog bejegyzés ranghelye a többi földhivatalnál meg fogja előzni az időben korábban, mégis későbbi raghelyen bejegyzett végrehajtási jog ranghelyét. A tulajdonjog bejegyzés elrendelése esetén a bejegyzést nyert tulajdonos joggal indíthatna a Pp. 371. § (1) bekezdése szerinti végrehajtási igénypert vagy a végrehajtás megszüntetése iránti pert azon az alapon, hogy nem az adós a tulajdonosa a lefoglalt ingatlannak.
- 37/38 -
A széljegyzés elmulasztása következtében a ranghelytől illetve a jogosultságtól eleső fél kártérítési igénnyel léphet fel a nyilvántartást vezető szervvel szemben, (bővebben: Dr. Kurucz Mihály: A nyilvánkönyvi ranghely és rangsor. Közjegyzők Közlönye, 2004/2., 10. Később BH is megjelent hasonló tartalommal (BH 2002.185.)).
Mindezek alapján elengedhetetlennek tartom annak törvényi szabályzását, hogy amennyiben az illetékes földhivatal azon a ranghelyen rendeli el a bejegyzést, amikor az eredeti iratok hozzá megérkeznek, a kérelem iktatását követően, még aznap, rövid úton (fax, e-mail) a papíralapú iratok elektronikus másolatával keresse meg a többi körzeti földhivatalt, akik az ügyet még aznap iktatják és az illetékességi területükön fekvő ingatlan tekintetében az Inytv. 48. §-a szerinti intézkedést megteszik.
Továbbá takarékossági szempontból érdemes lenne lehetővé tenni, hogy a földhivatalok a széljegyzést követően is "rövid úton kommunikálhassanak" egymással, különösen, ha az többi földhivatalnál a több körzeti földhivatalt érintő beadvánnyal érintett ingatlanra, a több körzeti földhivatalt érintő beadvány ranghelyét megelőző ranghelyen történt bejegyzés, feljegyzés kijavítására, kiegészítésére, módosítására, vonatkozó kérelem érkezik. ■
- 38 -
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, MOKK Jogi Iroda.
Visszaugrás
