A cikksorozat első részében[1] megismerkedtünk a nem mint anyakönyvi adat kijavításának gyakorlatával, jogi szabályozásával, a névváltoztatási eljárással, továbbá meghatároztuk, hogy mi az inter- és transzszexualizmus. Ezeknek az ismerete elengedhetetlen a 6/2018. (VI. 27.) AB határozat (a továbbiakban: ABH I.) és a jogalkotás vizsgálatához. Az alapfogalmak, az eljárási gyakorlat és a szabályozás alapjainak megismerése után megjelenésük sorrendjében nézzük meg, hogy milyen vitatható gondolatok fogalmazódnak meg az ABH I.-ben és a jogalkotásában. A 11/2021. (IV. 7.) AB határozat (a továbbiakban: ABH II.) ismertetésére nem kerül sor egyrészt a terjedelmi korlátok miatt, másrészt az ABH II. alapján a jogalkotás felülvizsgálata még nem történt meg, a kettőt pedig célszerű együtt kezelni.
Az ABH I. elemzése előtt további három fogalom között szükséges különbséget tenni, úgymint névváltoztatás, névmódosítás, névváltozás.
Névváltoztatás: az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 49. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás, a családi és/vagy utónév hatósági engedély alapján történő megváltoztatása.
Névmódosítás:[2] az anyakönyvvezető által saját hatáskörben végzett eljárás. Névmódosításra sor kerülhet születési családi- és/vagy utónév, valamint házassági név esetében is (utónév-módosítás, családi név korrekciója, házassági névviselési forma módosítása).
Névváltozás: a név változása törvény erejénél fogva következik be. Ilyen a gyermek családi jogállásának rendezése esetén a gyermek nevének változása. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:150. § (1) bekezdés első fordulata alapján a gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. A családi jogállás változásakor, történjen az apai elismeréssel vagy bírósági döntéssel, a szülőknek meg kell állapodniuk a gyermek nevéről, amely lehet az addig viselt név vagy attól eltérő - jogszabály által meghatározott - név is. A névváltozás másik esete a "nem" adat módosulása. Az At. 44. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag a nemnek megfelelő utónév viselhető, így a "nem" adat módosításával párhuzamosan szükségszerűen változnia kell az utónévnek is.
Az ABH I. a Fővárosi és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 36/Kpk.45.927/2016/4. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt bírálta el. Az indítványozó Magyarországon menekültként elismert külföldi állampolgár volt, aki nemének megváltoztatása iránt benyújtott kérelmének elutasítását követően bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyet azonban a Bíróság elutasított. A felülvizsgálati kérelem elutasítása után fordult az indítványozó alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz a bírósági végzés alaptörvény-ellenessége megállapításának és megsemmisítésének kérelmével. Az Alkotmánybíróság határozatában az alkotmányjogi panaszt elutasította, megállapította azonban, hogy "alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását".
A határozat rendelkező része 2. pontjának két problémás megállapítása van, amely a határozat indokolási részén végigvonul. Két önálló jogintézményt, a nem megváltoztatását és a névváltoztatást vegyíti és állapítja meg, hogy "a hatályos szabályozás a nem jogi elismerését speciális névváltoztatási eljárásként kezeli" [34], továbbá a letelepedett nem magyar állampolgár fogalmának tulajdonít más jelentést, mint amelyet a vonatkozó idegenrendészeti és menekültügyi jogszabályok meghatároznak.
A nemi helyreállító eljárás az At. névviselési szabályai miatt szükségszerűen együtt jár az utónév módosításával, de nincsenek rész-egész viszonyban. Az ABH I. egyetlen mondat erejéig maga is rögzíti, hogy "az állam - védelmi kötelezettségének megfelelően - olyan szabályozást köteles kialakítani, amely tudomásul veszi a nem megváltozását, és diszkriminációmentesen biztosítja az ebből következő névváltoztatás nyilvántartás(ok)ban való átvezetését" [48]. Ezt a mondatot leszámítva a ha-
- 11/12 -
tározat végig névváltoztatási eljárásként hivatkozik a "nem" adat anyakönyvi nyilvántartásban történő kijavítására.
A transznemű személyek nemének helyreállításához való jogát az Alkotmánybíróság már az 58/2001. (XII. 7.) határozatában is - tévesen - a névviselés oldaláról közelítette meg, egyértelmű pozitívuma volt azonban a határozatnak, hogy kitért a transzszexuálisok névviselésére és kimondta, hogy az állam "köteles nemük megváltozását - a névváltoztatással együtt - tudomásul venni".
A névváltoztatás általános szabályai mellett a nemi helyreállító eljárás nem tekinthető kivételes eljárásnak, ahogy az anyakönyvi szempontú szabályok sem lex specialisnak. Ahogy a cikk I. részében bemutatásra került, a névváltoztatási eljárásra évtizedekig az anyakönyvi jogszabályoktól különálló szabályozás létezett. A nemi helyreállításra vonatkozó anyakönyvi szabályok az anyakönyvi eljárás lefolytatásához nyújtottak segítséget, lényegében a Ptk. családjogi szabályainak anyakönyvi leképezései voltak. Az ABH I. rögzíti, hogy "az Alkotmánybíróság nem tulajdoníthat olyan tartalmat egy normának, ami abból nem olvasható ki, ezzel ugyanis jogalkotói feladatokat vonna el, illetve az autentikus jogalkotói értelmezést sem írhatja felül ezzel az eszközzel" [30]. Az Alkotmánybíróság azonban azzal, hogy speciális névváltoztatási eljárásként kezeli a nem megváltoztatását, a cikk I. részében részletezett szabályozási és szervezeti szempontokat figyelmen kívül hagyja, ezzel pedig a nem helyreállítására irányuló eljárás közigazgatási szakaszát szabályozó anyakönyvi rendelkezéseknek olyan tartalmat tulajdonít, amely a szabályozásból egyébként egyáltalán nem következik.
A jogintézmények összemosásából adódóan az ABH I. egyes részei ellentmondanak egymásnak. Az ABH I. a [32] bekezdésében a szabályozás hiányát állapítja meg, majd a [49] bekezdés mondatának első felében még a nem kijavításának gyakorlatáról ír, amelynek nem feltétele a nemi megerősítő beavatkozás, a mondat befejező részében pedig kifogásolja, hogy a szabályozás személyi hatálya csupán a magyar állampolgárokra terjed ki. Az ellentmondás vélhetően abból adódik, hogy a "nem" adat kijavítását a névváltoztatási eljárással azonosítja, amely valóban kizárólag a magyar állampolgárokra terjed ki. Az inter- és transzszexualizmus esetében a szabályozás hiánya annyiban valóban megállapítható, hogy egyetlen jogszabály sem rendelkezett a kérelem benyújtásáról, tartalmáról, a csatolandó dokumentumok köréről, az eljáró hatóságról. Az At. azonban lehetővé tette - és most sem tiltja - a "nem" adat kijavítását, így valójában az anyakönyvvezetőnél benyújtott kijavítási kérelem (csatolva a szakértői véleménynek minősülő egészségügyi dokumentációt) elegendő az eljárás lefolytatására. Mivel az anyakönyvbe bejegyzett adat kijavítása anyakönyvi eljárás, így csak azokban az esetekben folytatható le, amikor a kijavítással érintett személy magyar születési anyakönyvi bejegyzéssel rendelkezik. Az anyakönyvvezető egészségügyi kérdésekben nem dönt, kizárólagos feladata az anyakönyvben szereplő "nem" adatnak az egészségügyi igazolás és a jogszabályi előírások alapján történő kijavítása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
