Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Közigazgatási Jogi Tudományos Diákköre az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásának köszönhetően Balatonlelle kereskedelmi igazgatásának áttekintése után a Budapest XIV. kerületében érvényesülő tapasztalatokat vizsgálta. A kutatás középpontjában ismételten az Európai Unió szabályozásának, nevezetesen a belső piaci irányelv átültetésének a vizsgálata állt, amelyhez szorosan kapcsolódik a tagállamok közötti szabad kereskedelem, a szolgáltatások szabad áramlása, valamint az egyes uniós jogforrások érvényesülésének a kérdése. Ezen belül kiemelt jelentősége van a helyi kereskedelmi igazgatásban megvalósuló gyakorlatnak, ideértve azt is, hogy egy-egy helyi önkormányzatot hogyan érintenek az ehhez hasonló változások. Véleményünk szerint e folyamatok figyelemmel kísérése fontos szerepet játszik a magyar közigazgatási jog önkormányzatokat érintő szabályozásainak elemzésében.
Jelen tanulmány tehát Budapest XIV. kerületét vizsgálja, jelentőségét pedig az adja, hogy a főváros egyik legnépesebb kerületéről van szó mindamellett, hogy az illetékességi terület szempontjából is a legnagyobbak között tartják számon. A kerülethez számos kereskedelmi egység tartozik, így a vizsgált tevékenység szempontjából is sokszínűnek tekinthető (gondoljunk a Városligetre mint kedvelt turisztikai célpontra, az Örs vezér terére mint nagy forgalmi csomópontra, illetve Rákosrendező és környékének ipari területére). Ez a komplexitás az önkormányzati ügyintézők részéről a jogszabályi környezet részletes és széles körű ismeretét igényli, mivel nehezen tipizálhatók a kerületben előforduló kereskedelmi tevékenységek. Az említettek alapján tehát egyértelműen megállapítható, hogy a XIV. kerület más jellegű kihívásokkal néz szembe kereskedelmi igazgatás terén, mint az üdülővárosok, ahol alapvetően a szezonalitás adja a legfőbb irányvonalat.
Kutatásunkban az IMRAD módszerre épülő felépítést alkalmaztuk, ennek megfelelően a bevezetés után említést teszünk a vizsgálatnál alkalmazott metódusokról, majd rátérünk az eredmények ismertetésére és elemzésére, végezetül pedig összegzésként az elemzett adatokból konklúziót vonunk le.
Az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke 2015. január 1-je óta vesz részt dr. Nagy Marianna vezető kutató irányításával, az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával folyó, "Az európai belső piac szabályozásának új tendenciái és ezek hatása a közigazgatás szervezetére, működésére" elnevezésű projektben. A kutatás keretei között egy nagy, illetve egy viszonylag kis lélekszámú településen vizsgáljuk a belső piaci szolgáltatásokról szóló rendelet hatásait.
A Közigazgatási Jogi TDK 2015 novemberében Balatonlellén kezdte meg a kutatást, amely a viszonylag kis lélekszámú település szerepét töltötte be a projektben. A kutatást 2016 áprilisában és májusában a nagy lélekszámú helyi önkormányzat vizsgálatával folytattuk, ennek keretében Budapest XIV. kerületében végeztünk helyszíni, empirikus kutatást. A cél elsősorban a XIV. kerületi önkormányzat kereskedelmi igazgatásnak vizsgálata volt. A helyszíni adatgyűjtés előtt egy, a kutatáshoz szükséges adatok gyűjtését célzó kérdőívet küldtünk el, amelyben a település szolgáltatásengedélyezéshez és bejelentéshez kapcsolódó ügyforgalmáról kértünk előzetesen adatokat. Ennek eredményeit helyszíni interjúkkal egészítettük ki.
A kutatás előzetes hipotéziseként azt állítottuk, hogy a XIV. kerületi önkormányzat kereskedelmi igazgatását magas ügyforgalom jellemzi, ennek oka pedig az ellátott terület városföldrajzi adottságaiban keresendő. Másik feltevésünk az adatfelvétel előtt az volt, hogy a balatonparti, üdülőövezeti településsel szemben itt nem mutatható ki jelentős szezonalitás.
A belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve, amelynek a tagállamok nemzeti jogába történő átültetési határideje 2009. december 28. volt, hatályát tekintve számos szolgáltatásra kiterjedt, többek között a termékek és szolgáltatások kis- és nagykereskedelmére, valamint a turizmusra és a szabadidős szolgáltatásokra. Az irány-
- 67/68 -
elv egyik fő célja a szolgáltatások kereskedelmének útjában álló akadályok felszámolása volt az Európai Unióban, részint a szolgáltatókat érintő közigazgatási eljárások egyszerűsítése révén. Az irányelv 42. pontja alapján pedig a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok a túlzottan nehézkes engedélyezési rendszereknek, eljárásoknak és alaki követelményeknek a felszámolására szolgáltak, amelyek akadályozták a letelepedés szabadságát és ennek nyomán új szolgáltató vállalkozások létesítését.
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény ültette át a magyar jogrendbe az uniós szabályozást, jelentősen liberalizálva a szolgáltatói tevékenységet. Az engedélyezés mint hatósági jogalkalmazás helyett az önkéntes jogkövetést helyezi előtérbe, a szolgáltatásnyújtás megkezdésekor megtett bejelentést teszi főszabállyá. A hallgatás-beleegyezés elvének bevezetésével, illetve a többszöri engedélyezési eljárások kiiktatásával, az integrált ügyintézéssel igyekszik elősegíteni a szolgáltatások szabadságának megvalósulását a magyar piacon.
A jelenleg hatályos, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (1) bekezdésében szerepel, hogy a 3. § (3) bekezdése[2] szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Tehát bizonyos (kereskedelmi) szolgáltatástípusok kivételével a magyar jog - az irányelv céljait megvalósítva - a szolgáltatásnyújtók helyzetét megkönnyítve, a bejelentés intézményét teszi főszabállyá a korábbi engedélyezési eljárások helyett.[3]
A XIV. kerület (Zugló) a legnagyobbak közé tartozik Budapesten, az országos települések rangsorában önállóan a nyolcadik legnagyobb népességű önkormányzat lenne.[4] A nagy terület és népesség mellett egyes különleges jellemzők is meghatározzák a kerület képét, és ezzel a szolgáltatást nyújtók, kereskedelmi egységek számát és jellegét. A kerülethez tartozik Budapest egyik kiemelt turisztikai célpontja, a Városliget, továbbá olyan nagy forgalmat lebonyolító közlekedési csomópontok, mint az Örs vezér tere, amely az M2 metróvonal és a H8 HÉV-viszonylat egyik végállomása. Emellett kiskereskedelmi központok (piacok), bevásárlóközpontok is működnek a kerületben, ugyanakkor a kertvárosi, zöldövezeti területek mellett ipari jellegű városrészeket is találunk. A kerület sokszínűsége a kereskedelmi egységek változatosságában is megjelenik, mindezek pedig előrevetítik, hogy az adott ügycsoportban nagy ügyforgalmat bonyolít le az önkormányzat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
