A PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszéke, valamint a nemzetközi Europe Direct Információs Hálózat Baranya Megyei Európai Információs Pontja 2008. december 9-én szakmai konferenciát szervezett a 2011-es magyar EU-elnökségről.
Dr. Balázs Péter, az Európai Bizottság első magyar tagja, a Közép-Európai Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok tanszékének professzora előadásában először áttekintette az EU Tanácsának, mint az intézményrendszer "legmozgékonyabb elemének" helyét, valamint a soros elnökség szerepét az uniós döntéshozatalban. Míg az alapító hat ország esetén az is előfordulhatott, hogy ugyanaz az ország kétszer töltötte be a soros elnöki funkciót egy kormányzati periódus alatt (és így a második alkalommal általában már sokkal egyszerűbb volt a lebonyolítás), 27 tagállam esetén már 13,5 évet kell várni az újabb lehetőségre, ami akár négy kormányzati ciklus leteltét is jelentheti. Tapasztalatai szerint az ún. "intézményi emlékezet" azonban mindössze négy-öt év, ezért különösen meg kell becsülni a ránk eső elnökségi periódust.
Az újonnan csatlakozott országok közül Magyarország - Szlovénia és Csehország után - harmadikként fogja ellátni a soros elnöki feladatokat. A kisebb országok számára a megfelelő létszámú, "hadra fogható" és felkészült apparátus kiválasztása természetesen komoly problémát jelenthet, példaként említette Luxemburgot, amely a bankok, kamarák vezetőinek fél évre történő kinevezése mellett Belgiumtól is "kölcsönvett" szakembereket (ebből a szempontból különösen izgalmas kérdés, hogy Málta, Ciprus, vagy a balti országok miként fogják megoldani a problémát).
A soros elnökséget szemléletesen egy olyan autóbuszhoz hasonlította, amelyet a soros elnökséget adó országnak kell vezetnie. A 26 utas együtt akarja megmondani, hogy merre haladjon a jármű, viszont elvárják, hogy a sofőr ügyesen kormányozzon.
A reformszerződés hatálybalépése esetén két fontos változás történne a soros elnökséggel kapcsolatban:
- egyrészt két és fél évre választott, állandó elnököt kapna az Európai Tanács;
- másrészt létrejönne egy megerősített külügyi képviselő (az ún. "külügyi és biztonságpolitikai főképviselő"), aki egyben az Európai Bizottság egyik alelnöke, továbbá a külügyminiszterek tanácsának üléseit is ő vezeti.
Annak ellenére, hogy az Európai Tanács rendes ülései már Brüsszelben kerülnek megrendezésre, az informális ülések fogadását - lehetőleg minél nagyobb arányban - Magyarország területén kell megoldani, Budapesten kell a soros elnökség koordinációs központját felállítani, és érdemes külön kormánybiztost is kinevezni. A háttérből pedig hatékony országpropagandát lehet folytatni, miként azt Szlovénia példája mutatta.
Az elnökségi prioritásokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a hat hónap rendkívül rövid időszak, ezért a soros elnökséget adó tagállami kezdeményezés sikeressége egyre csekélyebb. Ehhez az is hozzájárul, hogy a 27 tagállam valamelyikében átlagosan 2 havonta változik valamelyik kormány összetétele, ezért nagyon gyorsan változnak a Tanácsban is a szereplők.
Magyarországnak érdemes készülnie az egyelőre biztosan haladó közös költségvetés, valamint Horvátország belépésére, a külpolitikában - és egyre inkább az EU belső életében is - a váratlan eseményekre kell felkészülni, és készen kell állni azok megoldására. A tervezhetőség mellett a sikeres külpolitika egyik legfontosabb fokmérője az azonnali értékalapú, komoly állásfoglalás. Miután nagyon sok váratlan esemény történhet 2011-ben, a sikeres felkészülést a futballhoz hasonlította: "a vezetés minősége vizsgázik", hiszen fel kell készíteni a játékosokat, hogy a konkrét szituációkban képesek legyenek megoldást találni.
Ezt követően értékelte a francia elnökség tevékenységét, és összehasonlította más tagállamok elnökségi periódusaival. Saját tapasztalatai alapján mesélt a külsőségekre nagy hangsúlyt fektető olasz elnökségről, majd a sokkal kevésbé látványos, viszont nagyságrendekkel hatékonyabb munkamódszereket alkalmazó írekről. Elismerően szólt a szlovénekről is, és reményét fejezte ki, hogy Csehország hasonló eredményeket tud majd felmutatni 2009 első félévében.
Az eredményességhez az ügyeket folyamatukban kell ismerni, ezért az egyébként kitűnő magyar szakembereket legalább két évvel az elnökségi periódus előtt (azaz legkésőbb 2008 végétől!) el kell kezdeni felkészíteni. A minisztériumi felső szintek esetében pedig vagy az adott miniszternek, vagy az államtitkárnak - a szakmai ismeretek mellett - tudnia kell "európaiul", és nagyon magas szinten beszélnie kell valamelyik európai "nagy" nyelvet. Megfelelő menedzsment-tapasztalatok nélkül ugyanis az illető "nem lesz képes vezetni az ülést, és akkor az ülés sodorja majd magával".
A Külügyminisztérium (KüM) EU Koordinációs és Jogi Főosztályának vezetője, Dr. Szőke Péter azokról a területekről adott áttekintést, amelyek a sikeres felkészüléshez elengedhetetlenek. Álláspontja szerint egyre több jel mutat arra, hogy a Lisszaboni Szerződés mégis hatályba tud lépni, de a magyar Kormány egyelőre a jelenlegi keretekből indul ki, így adott esetben könnyebb lesz "egy magasabb sebességből visszavenni, mint egy magasabb sebességbe kapcsolni".
A felkészülés során egyrészt ki kell választani és fel kell készíteni a szakembereket, létre kell hozni azt a szervezeti struktúrát, amely képes koordinálni a szükséges döntések meghozatalát, meg kell alkotni az elnökség programját, meg kell tervezni a költségvetését, stratégiát kell kialakítani az elnökség programjának, eredményeinek itthoni és külföldi közvetítésére, továbbá meg kell szervezni azokat a rendezvényeket, amelyek képesek megfelelni a szükséges logisztikai követelményeknek.
A felkészülés céldátuma sok tekintetben 2010. január 1-je, a spanyol elnökség kezdete. A spanyol-belga-magyar elnökségi csoport összetétele rendkívül szerencsés, mind az egyes országok történelmi múltját, mind földrajzi elhelyezkedését, és az ebből adódó geopolitikai érzékenységét, továbbá az európai integrációról alkotott jövőképét tekintve.
Az elnökségi feladatok koordinálását a Kormány alatt működő Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság végzi, amely a szakmai bázist adja, és az egyeztetések eredményeként születő nemzeti álláspontot szükség esetén jóváhagyatja a Kormánnyal. A politikai stratégiai döntéshozatal érdekében a Kormányon belül létrejött a miniszterelnök vezetésével az EU Elnökség Bizottság. 2009. szeptember 1-jétől a Külügyminisztériumon belül önálló kormánybiztos végzi majd az operatív irányítási, koordinációs feladatokat.
A magyar állandó képviseletet is meg kell erősíteni; a tagállami gyakorlat általában az, hogy az állandó képviseletek létszámát megduplázzák. A külképviseletek feladatai nagyban függnek a Lisszaboni Szerződéstől, hiszen annak hatálybalépése esetén többségében átkerülnek a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő alatt létrehozandó európai külügyi szolgálathoz. Ennek elmaradása esetén a különféle nemzetközi szervezetekben is képviselni kell az uniós álláspontot, olyan bizottságokban, munkacsoportokban is, amelyeknek az ülésein magyar diplomaták egyébként nem szoktak részt venni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
