A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Bürotörvény) az egyszerűsített végelszámolás szabályait teljes egészében újjáalkotta.
Az új szabályozás valóban jól reprezentálja a jogalkotói célt, mivel az egyszerűsített végelszámolás a hatálybalépést (2018. július 1-jét) követően megfelel az elnevezésében hordozott tartalomnak: hasonlíthatatlanul egyszerűbb lesz a június 30. napjáig alkalmazandó normák által megszabott eljárásnál.
Az egyszerűsített végelszámolás 2018. június 30-ig csak nevében volt egyszerű, a lefolytatandó megszűnési eljárás azonban csaknem mindenben azonos volt a "hagyományos" önkéntes végelszámolással. A különbség csak az volt, hogy a végelszámolás megindításával kapcsolatos változásokat a törlési kérelemmel együtt kellett előterjeszteni, s így a közzétételi díj és az eljárási illeték megfizetése a törlési kérelem ingyenessége folytán elmaradt, azonban a jog képviselő igénybevétele elkerülhetetlen volt, és a hirdetményi eljárás közvetlen, a végelszámoló általi lefolytatása még bonyolította és nehezítette is a végelszámoló (és a cég) terheit.
A Bürotörvénnyel bevezetett eljárás mindezt feleslegesség teszi, és az új szabályozás egyrészt költségtakarékosabb, mivel "lespórolható" a jogi képviselő közreműködése, másrészt az eljárás legnagyobb része automatikusan, gépi úton intéződik.
A Bürotörvény 39. §-ával megállapított Ctv. 114. § (1) bekezdése értelmében minden olyan cég (tehát például egy kft. vagy zrt. is!) végezhet egyszerűsített végelszámolást, ha a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) 155. § szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és ha a végelszámolást annak kezdő időpontjától számított 150 nap alatt befejezi.
A Számviteli törvény 155. § értelmében kötelező a könyvvizsgálat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - minden kettős könyvvitelt végző vállalkozásnál. A 155. § (3) bekezdése szerint nem kötelező azonban a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel az adott cég esetében együttesen teljesül:
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Egyszerűsített végelszámolásra tehát bármely formában működő cég jogosult, ha a két előző üzleti évben nem rendelkezett olyan nagy forgalommal és nem volt olyan méretű munkaszervezete, amit a Számviteli törvény fenti szakasza meghatároz, és ha képes az egyszerűsített végelszámolást 150 nap alatt befejezni.
A július 1-jétől hatályos új szabályok szerint egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámolót választani nem kell, mert a felmerülő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el. (E feladatok egyébként a Ctv. 114-115/A. §-ában meghatározott eltérésekkel az általános szabályok szerinti végelszámolás teendőivel megegyeznek, miután azonban a Bürotörvény módosításai folytán (lásd az előző számban megjelent "Cégtörvény változások III." című cikkünket) ezek is jelentősen egyszerűsödtek, nem jelentenek többé elviselhetetlen adminisztratív terheket a végelszámolási tevékenységet levezénylő személyek számára (Ctv. 114. §).
Az egyszerűsített végelszámolás megindítását az adóhatósághoz kell elektronikusan, a Cégkapu igénybevételével bejelenteni, és cégjegyzéki feltüntetésére a NAV elektronikus értesítése alapján automatikusan kerül sor. (A cégjegyzékbe a cégnév "V.a." toldatos bővülése és a végelszámolás kezdő időpontja jegyződik be. Mivel végelszámolót nem kell választani, a vezető tisztségviseléssel, képviselettel kapcsolatos rovatok nem változnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
