A jogalkotó egyszerűsíteni kívánta a végelszámolás bonyolult szabályait, ebből következően több vonatkozásban is módosította a Ctv. VIII. fejezetét.
A Ctv. 104. § (3)-(4) bekezdésének átfogalmazásával módosult a Ctv. azon előírása, amely évente előírta a számviteli törvény szerinti beszámoló és adóbevallás elkészítését. A Ctv. szükségtelenül kötelezte erre az érintett cégeket, annál inkább, mert a vonatkozó szabályozás a számviteli-adójogi normák kompetenciájába tartoznak, az erre irányuló jogi szabályozásnak a Ctv.-ben nincs létjogosultsága. Az új 104. § (3) bekezdés ezért csak annyit mond ki, ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló köteles eleget tenni a számviteli és adójogi jogszabályokban erre az esetre előírt kötelezettségének.
A 104. § (4) bekezdése 2018. június 30-ig azt is feladatává tette a végelszámolónak, hogy amennyiben a végelszámolás kezdőidőpontjának évében nem fejeződik be a végelszámolás, évente köteles tájékoztatót készíteni a legfőbb szerv és a cégbíróság részére is, bemutatva a cég helyzetét, és a végelszámolás elhúzódásának okát, és jeleznie kell, hogy várhatóan mikorra tehető a végelszámolás befejezésének időpontja.
A Ctv. 104. § új (4) bekezdése az egyszerűsítés jegyében megszüntette a cégbírósággal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, és a legfőbb szerv számára is csak akkor kell tájékoztatást készítenie, ha ezt a legfőbb szerv elrendeli.
A Ctv. 106. § (2) bekezdése 2018 júliusa előtt úgy rendelkezett, hogy a követelések jegyzékét a végelszámoló a cégbírósághoz köteles volt 15 napon belül benyújtani a nyilvános cégiratok között történő elhelyezés céljából, és a (3) bekezdés ennek elmulasztásához speciális törvényességi felügyeleti jogkövetkezményeket fűzött.
A Ctv. 106. § (2) bekezdése 2018. július 1-jétől a követelések jegyzékének elkészítési kötelezettségét, és a hitelezők értesítését továbbra is meghagyja, azonban a cégbírósági megküldés ettől az időponttól kezdve elmarad, és értelemszerűen a törvényességi felügyeleti eljárás is csak a hitelezők értesítésével kapcsolatos mulasztást fenyegeti.
A Ctv. 2018. június 30-áig hatályos 107. § (1) bekezdése meghatározta a tevékenységet lezáró mérleg, a végelszámolási nyitómérleg és a bejelentett követelések alapján összeállított követelések jegyzékére tekintettel a korrigált végelszámolási nyitómérleg készítésének a kötelezettségét. E szabály Ctv.-ben való szerepeltetése indokolatlan volt, hiszen e feladatokat a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet kellő részletességgel tartalmazta, a Bürotörvénnyel (a 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel) történt hatályon kívül helyezése épp ezért indokolt volt.
E törvény ugyanakkor hatályon kívül helyezte a Ctv. 107. § (2) bekezdését is, amely arról rendelkezett, hogy a mérlegkorrekció végrehajtásáig a végelszámoló csak a halaszthatatlanul szükséges kifizetéseket teljesítheti, ugyanis csak a követelések jegyzéke alapján korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján került a végelszámoló abba a helyzetbe, hogy megállapítsa: ténylegesen elegendő-e a cég vagyona a tartozások kifizetésére, vagy felszámolást kell kezdeményezni.
Miután a fenti tiltás jogszabályi megfogalmazása előtt rengeteg visszaélés volt e téren, és a szabály más jogszabályba sem került be ismereteink szerint, félő, hogy a hitelezőknek való kifizetések körében újra több lesz a hitelezők közötti diszkrimináció, noha kétségtelen, hogy a végelszámoló, ha észlelve a mérlegkorrigálás tényeit és a fenyegető fizetésképtelenséget észleli, és azt mégis figyelmen kívül hagyja, felelőssége értelemszerűen megállapítható a Ctv. 107. § korábbi (2) bekezdése nélkül is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
