Mint már több alkalommal, jelenleg is a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete adott otthont 2007. december 11-én, kedden, a Tudományirányítás az Európai Unióban című tanácskozásnak (műhelyvitának). Az esemény közvetlen helyszíne az intézet könyvtára volt, melynek középkori falfestményei, és jeles, 40 000 kötetet meghaladó könyvállománya a műhelyvita méltó keretéül szolgáltak. Az elnöklés tisztét Prugberger Tamás, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Miskolci és a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora, a munkajog elismert tudós művelője látta el.
A vitának egyetlen, ámde igen terjedelmes és elmélyült kutatásról tanúskodó tanulmány képezte tárgyát. A másfélszáz oldalas monografikus mű a Tudományirányítási rendszerek az Európai Unióban2 címet viseli, és szerzője Tattay Levente egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének professzora, akinek fő kutatási területe a szellemi alkotások joga. A műhelyvita természetadta korlátai miatt csupán egy összefoglalás előadására nyílt a szerzőnek lehetősége, melyet az elnök rövid megnyitója után nagy erudícióval summázott. A tárgyalt írásmű az Európai Unióra3 és benne hazánkra vonatkozó tudományigazgatást, azaz szakigazgatást, a közigazgatási jog világába tartozó diszciplínát vizsgál.
A munka vezérfonalát az Európai Unió 2005-ben pontosított Lisszaboni Stratégiájának célkitűzéseivel jellemezhető formula adta, mely szerint az Európai Unió kell, hogy váljon a világ legfejlettebb és legversenyképesebb tudásalapú társadalmává. Ennek egyik jelképe az úgynevezett tudásháromszög, amelynek egyik szára az oktatás, másik szára a kutatás, alapja pedig az innováció. Ennek jegyében a harmadik évezredben Magyarország is nagy erőfeszítéseket tett a tudományirányítás átalakítására. A munka OECD, EU, és hazai statisztikákon alapul, valamint neves hazai és külhoni kutatók műveit dolgozza fel.4
Fontos megállapítás, hogy az Európai Uniónak nincs a tudomány minden ága-bogának irányítására alkalmas rendszere. Tudománypolitikailag az innovációs tevékenység javítása fontos célkitűzés mind hazánkban, mind az Unió egészében a 2007-2010 közötti időszakban. A munka első része az alapfogalmak kifejtésével kezdődik, így a szerző a nagy magyar középkori kánonjogász, Damasus Hungarus Summa Decretaliumának intelme szerint ("Iuri operam daturum prius nosse oportet, quid sit ius") járt el. Az alapfogalmak a K+F tevékenység, az innováció, az innovációpolitika.
A munka második része a statisztikai elemzéseknek, táblázatoknak, statisztikai mutatószámoknak ad tág teret. Az EU adatait az Amerikai Egyesült Államok és Japán tudományos innovációinak adataival veti össze. Magyarország ugyan elmarad az EU fejlett tagállamaitól, de az újonnan csatlakozók között Csehországgal és Szlovéniával együtt e téren mégis éllovasnak számít. Az elemzés sarokpontja a világháló-használat időtartama és a szabadalmaztatás gyakorlatára fektetett hangsúlyt.
A munka harmadik része az EU tudományos innovációs tevékenységét és innovációs politikáját öleli fel. Az EU hátramaradásának egyik oka az USA-hoz és Japánhoz képest a műszaki vívmányok magas színvonala ellenére az, hogy a céltudatosság, a koncentráltság és a finanszírozás terén hiányok mutatkoznak a két versenytárshoz képest. Az EU legfejlettebb államai közül Finnország, Svédország és Dánia versenyképesség terén megelőzik az Amerikai Egyesült Államokat és Japánt is. Emellett cél az újonnan csatlakozott EU tagok felzárkóztatása is. Az alulfinanszírozottság abban is tetten érhető, hogy az EU tagállamok átlagban a GDP alig 2%-át fordítják évente a tudományra - mondotta el Tattay professzor. Az USA és Japán esetében ez az érték 2,9-3%. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek barcelonai értekezlete ezért előirányozta ezen statisztikai mutatószám 3%-ra történő emelését.
A munka negyedik része Írország és Finnország felzárkózását és innovációpolitikájának eredményeit veszi górcső alá. Ezen országok sikereit az eltökéltség és a kitartás alapozta meg. Mindkét állam a kezdetekben relatíve szegény volt, de példának okáért Írország az emberi erőforrások kihasználásában, Finnország pedig az innovációs lehetőségekkel való élésben mutatkozott igen ügyesnek. Ebből kifolyólag akár évi 1000 milliárd forintnak megfelelő többletbevételt is képesek voltak elérni évente.
A munka ötödik része a magyar innovációs politika jellegzetességeit vizsgálja. A magyar eredmények mindenben elmaradnak az EU vezető államaitól (szervezeti keretek, ráfordítás, szakemberek egyetemi képzése, világháló-használat). 2010-2013-ra cél a 0-29 éves népesség tekintetében a műszaki értelmiségiek arányának 6%-ra való emelése. A vállalati műszaki kutatások aránya GDP-arányosan el kell hogy érjék a 0,9%-ot. A piacon az új termékek aránya el fogja érni a 6%-ot, és a szabadalmi bejelentések száma 1 000 000 főre vetítve el kell hogy érje a 28-at.
A munka hatodik része azzal foglalkozik, hogy milyen elemek szükségesek a magyar tudomány-innováció javítása érdekében. Fontos a kis- és középvállalatok támogatásának növelésével együtt a Magyar Tudományos Akadémiát is megreformálni. A kutatás-fejlesztés javítása is fontos. A célkitűzések megvalósításához az anyagi javakat hozzáférhetővé tenni, ez a költségvetés 3%-a lenne. A tanulmány kiemelten felhívta a figyelmet a felsőoktatásban rejlő további tartalékok kihasználásával kapcsolatos lehetőségekre. Tattay Levente ez ügyben különösképpen a kutatóegyetem eszméjét helyezte piedesztálra. Fontos a kutatóközpontok, tanszéki kutatócsoportok létesítése, az egyetemek és a vállalatok együttműködésének javítása, a doktoranduszképzés beépítése a folyamatokba.
Ezután az elnök felkérte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezető-helyettesét, Nikodémusz Antal opponenst opponensi véleménye kifejtésére. Opponensi véleménye felütéseként Nikodémusz kifejezte, hogy rendkívül találónak érzi a tanulmány alcímét, amely a "Milyen elemekre van szükség a hazai tudományos rendszer megerősítésére" kifejezésben ölt testet. Fontos, hogy a szerző a súlypontot a tudománypolitikára helyezi a tudományos-technikai innovációval szemben. Azonban a kérdéssel való foglalkozás mégsem áll távol a dolgozat szerzőjétől. A mű jól argumentált, szépen felépített szerkesztmény, melynek leginkább újszerű mondanivalója a magyar felsőoktatásban rejtező tartalékok kiaknázásában nyilvánul meg. Hasonlóan jól felépített a klasszikus és nemzetközi példákat elemző rész is. Azonban a tudományirányítási rendszerek kifejtésével az ötödik részben adós marad a szerző. Ámbár a működési rendszerek leírása mindemellett figyelemreméltó. Az NKTH helyzete vitatott, az akadémiai reform gyorsul, néha stagnál. Az egységes tudománypolitika alapdokumentuma a kormány ez évben elfogadott stratégiája (2007. március 28.). A szerző a 2004-es innovációs törvényre (a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény), a technológiai innovációkra épít, az új helyzet azonban fogalmi változásokat eredményezhet a törvény alkalmazhatósága a továbbiakban megkérdőjelezhető. A Harvard, mint science university példája is megmutatta, hogy miként lehet a szellemi alkotásokat üzletté tenni. (Dollár milliárdokat forgat az egyetem - K. Gy.). Az opponens kiemeli, hogy Tattay professzor kiváló, jól annotált szakirodalmi bázis felhasználásával építi fel művét. Fontos az innováció-menedzsment szerepe is. A merítési felület az OECD újabb irodalmaival is bővíthető. A munka harmadik része, az EU innovációs politikája ismertetése során az uniós jogforrásokat ütközteti az egyéb ismeretekkel, így gyakorlatilag eddig alig ismert összefüggések, és újat mondó különbségek fedezhetőek fel. A PPP szerepe is feltartóztathatatlanul növekszik. A mű a tudományos szakpolitika szempontjából is értéket hordoz. Az opponens befejezésül kiemelte a kutatóegyetemek jövőbeli jelentőségét, kijelölve a témakör fontosságát, akárcsak a szellemi tulajdon védelmének jelentőségét, az ezzel kapcsolatos "evangelizációs" misszió jelentőségét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
