Az Infokommunikáció és Jog c. folyóirat 31. számában (2009. április) jelent meg Detrekői Zsuzsa, Petrányi Dóra: A közös jogkezelés - felhasználói szemmel c. írása a Fórum rovatban. A szerzők a közös jogkezelő szervezetek jogi/faktikus monopol-jogállását, a hatályos magyar szabályozást vitatják. Nem ismerik el a közös jogkezelés kiterjesztett hatályának a felhasználó, és áttételesen a közönség javára való értelmét, hasznát, és azt sem, hogy a közös jogkezelés e vonása hogyan függ össze a monopolhelyzettel.
Az alábbi, a hivatkozott írástól eltérő műfajú és terjedelmű tanulmány megkísérli - a szerző szándéka szerint elfogulatlanul - példákon keresztül leírni a közös jogkezelés versenyszempontú, és - ha úgy tetszik - kulturális szempontú szemléletét, és felvillantani az eltérő szemléletből eredő lehetséges hatásokat.
Lehetséges a közös jogkezelést csak a versenyjog által védett közérdek felől megközelíteni, és akár a felhasználók, akár a jogosultak irányába,1 akár mindkét irányba versenyre kényszeríteni a közös jogkezelő szervezeteket, hiszen nincs olyan kivételt tartalmazó szabály, amely ezt megtiltaná.
Az Európai Bizottság a szerzői jog territorialitását - elégséges uniós, a szerzői anyagi jogi szabályozásra is kiható "alkotmányos" szabályozási alapok nélkül - az alkalmazható versenyjogi és az esetlegesen alkalmazható kötelezettségszegési eljárások eszközeivel a belső piaci verseny (tulajdonképpen a szolgáltatásnyújtás) szabadsága alá kívánja rendelni. Megállapította, hogy a kölcsönös képviseleti szerződések területi hatályának a jelenlegi szűkítő gyakorlat szerinti kikötése bizonyos felhasználási módok engedélyezésére (vezetékes továbbközvetítés, műhold útján történő sugárzás, lehívásra hozzáférhetővé tétel) adott megbízások körében összehangolt magatartás eredménye, amely - mármint az összehangolás, de nem a képviseleti megbízás területi hatályának kikötése - tilos.2 Azt az álláspontot is kifejtette két tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárásban, hogy a közös jogkezelő szervezetek jogi monopóliuma az elsődleges közösségi jogba ütközik.3 Ezeket az álláspontokat a közös jogkezelés kereskedelmi ügynöki közvetítő tevékenységgel azonosító bizottsági felfogás4 teszi lehetővé.
Ez a szemlélet - ha határait az Európai Bíróság nem vonja meg az érdekegyensúly helyes mérlegelésével5 - a fűnyíró elv alkalmazásához vezet(het). Eredménye lehet, hogy a fűnyíró alatt elsorvad a kulturális sokszínűség, és a tőkeáramlás (koncentráció) törvényeinek érvényesülése során háttérbe szorulnak a szerzői, előtérbe kerülnek a nemzetközi kulturális ipar vállalatai által képviselt érdekek. Ez a mai, kontinentális európai értelemben vett közös jogkezelés eróziójához, és jelentős működési zavaraihoz vezethet.
A szerzőnek a fenti fejleményekkel kapcsolatban az a laikus6 véleménye, hogy azon a játéktéren, ami a szerzői jog belső, a visszaélések megakadályozását szolgáló korlátjai és a versenyjogi, erőfölénnyel visszaélés alkalmazhatósága között létezik, az erőfölénnyel visszaélés tilalmának alkalmazására lehetőség van, és arra adott esetben szükség is lehet. A jogalkalmazásnak azonban ekkor is tekintettel kell lennie a közös jogkezelés közérdekű funkcióira, és értékelnie kell a létező belső korlátok alkalmazhatóságát. Ezek ugyanis meg kell, hogy előzzék a külső, az "ágazati" sajátosságokat figyelembe venni nem, vagy csak korlátosan képes versenyjogi jogalkalmazást.
A versenykorlátozó megállapodások tilalma - szerzői jogi szemmel7 - nem alkalmazható a közös jogkezelésre, ha a jogi környezet elismeri, hogy akár faktikus, akár jogi monopolhelyzet szükséges a közös jogkezelés jogosultak és felhasználók szempontjából egyaránt hatékony ellátásához. A jogosultak horizontális "kartellje" nem más, mint a közös jogkezelés törvényben meghatározott rendje. Ha egy törvény az egyedileg nem gyakorolható vagyoni jogok gyakorlására a törvényben előírt, illetve a jogosultak megállapodására és szervezeti összeműködésére épülő rendszert állít fel, arról a jogrendszer egy másik ága nem vélheti azt, hogy tilos. Ez a jogbiztonságot veszélyezteti.
A közös jogkezelő szervezetek egymás közötti (nemzetközi) képviseleti megállapodásaira pedig csak olyan körben lenne alkalmazható az uniós jogi horizontális kartelltilalom, amely körben ezek a megállapodások megakadályozzák a fogalmilag is határon túlnyúló felhasználások közös engedélyezését. Ahol a felhasználás eleve területi, ott a felhasználás helyéhez igazodó képviseleti rend kialakítása a helyénvaló. A helyzet csak azzal együtt értékelhető objektíven, hogy a jogosultak ma is szabadon választhatnak közös jogkezelő szervezetet, vagy egyedi jogkezelést az online felhasználások és a műholdas sugárzás területén, és a közös jogkezelő szervezetek képviseleti szerződései nem zárják (nem is zárhatják) el a megbízó közös jogkezelő szervezetet attól, hogy saját maga közvetlenül, vagy megbízottja útján gyakorolja az engedélyezési jogot.
Ha egy olyan helyzetet feltételezünk, amelyet a Bizottság eddigi aktusaiból kitűnően kívánatosnak tart, azaz az EGT területén működő bármely közös jogkezelő szervezettől engedélyt lehet kérni bármely, a CISAC határozattal érintett felhasználási területen, az szükségképpen lefelé irányuló árversenyhez vezet. Ezt a versenyt csak néhány igen nagy közös jogkezelő szervezet bírhatja ki, a kisebbek nem. A CISAC határozat téved, nem lehet a képviseleti szerződésekben eleve meghatározott "nagykereskedelmi" jogdíjakat előírni.8 Lehetetlen ugyanis az egyes repertoárokra - éppen a közös joggyakorlás sajátosságai, az egyenlő elbánás (helyesen: az indokolatlan megkülönböztetés tilalma) elvének alkalmazása, azaz a teljes repertoárra kötegben, "gyűjtőforgalomban" adott jogosítás, és egyenlően alkalmazott felosztási szabályok miatt eltérő árak alkalmazása.
Ha lefelé irányuló árverseny alakul ki, a kisebb, egyes nemzeti kultúrák közvetítésében nélkülözhetetlen közös jogkezelő szervezetek háttérbe szorulnak, elgyengülnek.9 Olyan tagjaik, akiknek a repertoárja esetleg helyet kap a nagy, az árversenyben győztes társaságok repertoárjában, átvándorolhatnak ezekhez a társaságokhoz, amelyek - egyéb különbségekről itt nem is szólva - nem a szerző anyanyelvén dolgoznak. Hogyan egyeztethető össze a szerzői jog uniós10 és hazai alkotmányos tulajdoni védelmével,11 az EKSZ 167. Cikk (4) bekezdésével12, 345. Cikkével,13 a kulturális sokszínűségről szóló egyezményről14 itt nem is beszélve?
A szemléletek különbségeit normában (másodlagos jog alkotása útján) volna szükséges összehangolni. Itt kéne összemérni a versenyszempontokat és a kultúraközvetítés /közérdekű szempontokat, és világos határokat kellene vonni.
Az Szjt. a közös jogkezelés magyar szabályozását15 az akkor rendelkezésre álló közösségi jog figyelembevételével szabályozta. A jogalkotó elfogadta, hogy a közös jogkezelő szervezetek jogi monopóliumként fejtsék ki tevékenységüket, és e helyzet ellensúlyozására többirányú felügyeletet vezetett be, tekintettel egyéb létező, a törvényességi felügyelet körébe. tartozó intézményekre16 is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
