"[...] akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok."[1]
Lábady Tamás (Baja, 1944. július 6. - Budapest, 2017. augusztus 11.) sokak által megismerhetett, például a tárgyalótermek soraiból, a tantermek padsoraiból, a jogtudományi kiadványokban megjelent írásaiból; summa cum laude minősítéssel 1968-ban állam- és jogtudományi doktorrá avatott, 1970-ben nyert bírói kinevezést, 1990 és 1999 között alkotmánybíróként szolgált, hat éven át az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, 2003 és 2012 között a Pécsi Ítélőtábla elnöke, címzetes kúriai bíró is volt; bírói munkáját az első pillanattól kezdve szolgálatként élte meg:[2] "Ez szolgálat, amit csak alázatosan, megfelelő méltósággal és komolysággal lehet teljesíteni."[3]
Lábady Tamás 1972-től - a bírói hivatása mellett - a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékén tanított, adjunktus, docens, 1988-ban az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1989-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar címzetes egyetemi docense, 2017-ben címzetes egyetemi tanára lett, 1995-től haláláig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar oktatója, a Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszék, illetve a Polgári Jogi Tanszék egyetemi docense, majd 2014-től címzetes egyetemi tanára, a polgári jog, ezen belül a családjog kiváló tudósa, az életvédelmi jog kimagasló képviselője volt.
Lábady Tamás közel félévszázados tudományos szolgálatát - tanítványai és kollégái szeretete által övezve - a 60. és a 70. életévének betöltése alkalmából kiadott kötetekben[4] található életrajzi adatok, bibliográfiák, a Magyar Tudományos Művek Tárában rögzített alkotásai is mutatják; A magyar magánjog (polgári jog) általános része című, rendkívül értékes, számos kiadást megélt - bioetikai kérdéseket is felvető - tankönyvén[5] jogászgenerációk nőttek fel, előadásaiban és írásaiban a jog és az etika határterületeit is érintette.[6]
Vékás Lajos szerint az elmúlt negyed század monografikus- és tankönyvirodalmának csúcspontját alkotta meg Lábady Tamás A magyar magánjog (polgári jog) általános része című munkájával.[7]
Kőrös András Lábady Tamásra emlékezve ekként írt a könyvről: "Nemzetközileg elismert, neves professzorok tankönyveiből, jegyzeteiből tanultam a
- 166/167 -
polgári jogot. A magánjogi gondolkodás rejtelmeibe kiemelkedő színvonalú művek vezettek be. Amikor 1997-ben - már legfelsőbb bírósági bíróként - kezembe vettem Lábady Tamás akkor megjelent könyvét, amely a magyar magánjog (polgári jog) általános részét tartalmazza, mégis egy új világ tárult elém. A száraz és sokszor nehézkes jogi fogalmak, szabályok, elméletek valósággal életre keltek és kiszínesedtek abban a kultúrtörténeti környezetben, amelyekben a Szerző azokat bemutatta. Az irodalmi idézetek, művészettörténeti példák, az érdekes történelmi-társadalmi utalások szinte letehetetlenné tették a tankönyvként aposztrofált írás-művet."[8]
Lábady Tamás kiemelkedő pályáját jelzi, hogy több ciklusban volt a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének doktor képviselője, részt vett az új Polgári Törvénykönyv Kodifikációs Szerkesztőbizottságának és Operatív Szakmai Bizottságának munkájában, alapítója és szerkesztőbizottsági elnöke volt a Bírósági Döntések Tára című folyóiratnak, és az Ítélőtáblai Határozatok című folyóirat szerkesztőbizottságának is tagja volt.
1999-ben a Magyar Köztársaság elnöke Lábady Tamás részére a Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta, 2006-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán "Pro Facultate" kitüntetésben részesült, 2011-ben a Deák Ferenc-díj kitüntetettje, és tehetséggondozó szolgálatát az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyéremmel ismerte el, 2012-ben elnyerte a legmagasabb igazságügyi kitüntetést, a Juhász Andor-díj arany fokozatát, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a "Jog szolgálatában" kitüntetést adományozta részére, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Emlékérmét vehette át, 2013-ban Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a jogtudomány területén elért kiemelkedő teljesítményéért "Pro Communitate" emlékéremmel tüntette ki, 2015-ben a Magyar Bioetikai Társaság elnöksége az élet védelmében kifejtett szolgálatáért a Gaizler Gyula-emlékérmet adományozta neki. Székfoglaló előadását a Szent István Tudományos Akadémián 2017. március 6-án, Az emberi személy az új Polgári Törvénykönyvben címmel tartotta meg.
A tudós bíró életvédő szolgálatát, küldetését alkotmánybíróként is megélte; mind a halálbüntetés alkotmányellenességéről szóló 23/1990. (X. 31.) AB határozathoz, mind pedig a két abortusz-döntéshez, a 64/1991. (XII. 17.) AB határozathoz és a 48/1998. (XI. 23.) AB határozathoz megismerendő véleményt fűzött. Lábady Tamás nemcsak az "erkölcsi szörnyeteg bűnöző"[9] élete és emberi méltósága mellett állt ki, hanem alkotmánybíróként egyedül ő foglalta írásba, hogy a még meg nem született embernek is alanyi joga van az élethez, a megfogant magzat is jogalany, alkotmányjogi értelemben is ember, megilleti őt az alanyi jogi jogvédelem, a művi abortusz alkotmányellenes.
A Szabadságra elhívatva az életért című, 2006. szeptember 25-i konferencián tartott előadásában így fogalmazott: "A szabadság csak az életre, az élet vé-
- 167/168 -
delmére, az élet igenlésére irányulhat. [...] Az a kultúra és az az állam, amely a gyakorlatilag korlátlan abortuszhoz, sterilizációhoz, eutanáziához, eugenikai módszerekhez folyamodik, a szabadság ellensége, mert egyedül csak az élet pártján álló felfogás szabad. Igazán szabadnak lenni tehát azt jelenti, - és ez Tacitus 19 évszázaddal ezelőtt feltett kérdésére a végleges felelet - hogy képesek vagyunk az életet választani, az Életet, azaz a második isteni Személyt, aki maga az Élet, s a Szentháromság misztériumából következően maga a Szeretet."[10]
Lábady Tamás földi életének vége kapcsán például Ádám Antal, Benke József, Harmathy Attila, Komáromi László, Kőrös András, Nochta Tibor, Schanda Balázs, Sólyom László, Szuromi Szabolcs, Varga Zs. András emlékeztek.[11]
2018. október 24-én a három egyetem, amelyeken tanított, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékei szervezésében, a PPKE dísztermében emlékülésen előadással tisztelegtek: Benke József, Kecskés László, Kisfaludi András, Koltay András, Landi Balázs, Menyhárd Attila, Navratyil Zoltán, Nochta Tibor; bemutatva A magánjog általános tana[12] és a Megtartott szó. Válogatott jogi tanulmányok[13] című köteteket.[14]
Lábady Tamás az Igazságra tanított sokakat; Nochta Tibor a következőket írja: "Szerettem volna sok-sok mindent viszonozni, sőt meghálálni, de most már csupán annyit tehetek, hogy követem és továbbadom mindazt a szakmai és erkölcsi értékrendet, igényességet, amelyet ő mutatott meg."[15]
Schanda Balázs szavai szerint: "Lábady Tamás rendíthetetlen hite, az élet, a házasság és a család iránti megélt elkötelezettsége, készsége, hogy páratlan szakmai felkészültségét jó ügyek szolgálatába állítsa, mérce marad mindebben."[16]
Sólyom László még a (L)ex Cathedra et Praxis című kötetben írta Lábady Tamásról: "Úgy tudott mindig kiállni a jogért, a jog alapjaiért, hogy erkölcsi meggyőződését is következetesen érvényesíteni tudta."[17]
Lábady Tamás hitét, szeretetét mutatja: "S ekkor megéltem a nikodémusi találkozást. Igen, hiszem, hogy az ember újjá tud születni! Megértettem, hogy nem a karrierem a döntő, hanem elsődlegesen férjként, apaként kell élnem, és az értékrendemen alapvetően változtatnom kell. Mindenben és mindenütt helyettesíthető vagyok, de férjként és apaként helyettesíthetetlen."[18]
"A hitvestársak, amikor egymásnak időznek, akkor tulajdonképpen Krisztusnak időznek, amikor egymást ölelik, Istent ölelik magukhoz, amikor a hitvesek a teljes lelki, szellemi, testi egységben egybeolvadnak, akkor a Szentháromság katartikus élményét élik át. Tulajdonképpen a házasság a Szentháromság szeretetkapcsolatának földi leképezése, a Szentháromság ikonja, amely egyúttal azt is jelenti, hogy házasnak lenni egyet jelent az apostolko-dással is."[19]
"[...] mint teremtménynek elsődleges küldetésem az, hogy Istenre ha-
- 168/169 -
gyatkozzam, alázatosan figyeljek az Ő hangjára."[20]
"Ha túl gyenge is vagyok, tudom, hogy a bennem élő Krisztus bármire képes!"[21] ■
JEGYZETEK
[1] Dán 12,3; Biblia. Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Budapest, Szent István Társulat, 2000. 1024. ["A jámborokra és azokra, akik másokat igaz hitre oktatnak, különleges jutalom vár (Aureola doctorum)." - uo. 1031.].
[2] Ld. Újjászületés. Dr. Lábady Tamás jogtanárral, volt alkotmánybíróval beszélget Bodnár Zita. Kairosz Kiadó, Budapest 2007. 26. o. ("A bírói munkámat az első pillanattól kezdve szolgálatként éltem meg.")
[3] Uo.
[4] Ld. pl. Nochta Tibor és Bölcskei János (szerk.): Emlékkönyv Lábady Tamás 60. születésnapjára tanítványaitól. Szent István Társulat, Budapest 2004. 509-515.; Csehi Zoltán - Koltay András - Landi Balázs - Pogácsás Anett (szerk.): (L)ex Cathedraet Praxis. Ünnepi kötet Lábady Tamás 70. születésnapja alkalmából. Pázmány Press, Budapest 2014. 13-14.
[5] Ld. pl. Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. 3. (javított), bővített kiadás. Budapest-Pécs, Dialóg Campus 2002. 257., 289290. (a 15. oldalon a lektor, Harmathy Attila előszavával, amely szerint: "Azon kívül, hogy a polgári joggal most először találkozó hallgatók számára szolgáltat tananyagot, ezen túlmenő igényeket is kielégít és az alapképzés követelményeit meghaladó, a doktori képzésben is használható ismereteket is tartalmaz, továbbá a polgári joggal foglalkozó szakembereknek is érdekes olvasmány.").
[6] Ld. pl. Lábady Tamás: Szabadságra elhívatva az életért. In: (szerk.: Hámori Antal - Rojkovich Bernadette - Szilágyi Szilvia): Szabadságra elhívatva az életért. Magyar Katolikus Családegyesület, Budapest 2007. 59-62.
[7] https://jak.ppke.hu/aktualis/aktualitasok/a-joghoz-hozzatartozik-a-kultura
[8] Kőrös András: Érezve és gondolkodva. Emlékképek Lábady Tamásról.
http://jak.ppke.hu/polgari-jogi-tanszek/i-m-la-bady-tamas/tisztelgesek
[9] Ld. 23/1990. (X. 31.) AB határozat. Dr. Sólyom László alkotmánybíró párhuzamos véleménye 3. pont.
[10] Lábady (2007): i. m. 62. Lábady Tamás életvédő szolgálatához ld. még pl. Lábady Tamás: Életjog -Haláljog? Magyar Bioetikai Szemle, 2008. 1. szám. 3-6.
[11] http://jak.ppke.hu/polgari-jogi-tanszek/im-labady-tamas/tisztelgesek
[12] Lábady Tamás: A magánjog általános tana. Szent István Társulat, Budapest 2018. 238.
[13] Lábady Tamás: Megtartott szó - válogatott jogi tanulmányok. Wolters Kluwer, Budapest 2018. (532). Ld. Navratyil Zoltán: Lábady Tamás: Megtartott szó. Válogatott jogi tanulmányok című kiadvány ismertetése. Polgári Jog 2019. 5. szám. 6.
[14] Ld. pl. Molnár Sarolta Judit: Lábady Tamás emlékülés a PPKE Jog- és Államtudományi Kar, az ELTE és a PTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékei szervezésében. Polgári Jog 2019. 3. szám-4.
[15] Nochta Tibor: Velem maradó emlékek Lábady Tamásról. Jura 2018. 2. szám 573.
[16] Schanda Balázs: Lábady Tamásra emlékezve. http://jak.ppke.hu/polgari-jogi-tanszek/i-m-labady-tamas/tisztelgesek
[17] Sólyom László: Iskola a határon. In: (szerk.: Csehi - Koltay - Landi - Pogácsás): i. m. 19.
[18] 2. lj. 73-74.
[19] Uo. 86-87.
[20] Uo. 87.
[21] Uo. 109.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens, Budapesti Gazdasági Egyetem.
Visszaugrás
