Az Alkotmánybíróság (AB) 5/2014. (II. 14.) AB határozatában - működésének történetében második alkalommal - állapította meg kúriai ítélet1 alaptörvény-ellenességét. A határozat alkotmányos követelményként rögzítette, hogy közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben az eljáró bíróságnak az adat döntés-előkészítő jellege miatti nyilvánosságkorlátozást formai és tartalmi szempontból is - a döntéshozatali folyamat lezárására tekintet nélkül - minden esetben felül kell vizsgálnia.
Az ügy indítványozója individuális (valódi) alkotmányjogi panaszban kérte az ítélet alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését, mivel az ellentétes a közérdekű adatok megismeréséhez való joggal, a szükségességen és arányosságon alapuló alapjog-korlátozással, valamint a tisztességes eljárás alapelveivel. Panaszában előadta, hogy közérdekű adatigénylését2 az adatok döntés-előkészítő jellegére vonatkozó hivatkozással utasították el. Az ennek nyomán indított bírósági eljárásban a Kúria arra hivatkozott, hogy a döntési folyamat lezárásáig minden adat döntést megalapozónak minősül, az adat kiadásának megtagadásáról hozott döntés indokoltságát és a szükségesség-arányosság követelményének való megfelelését pedig a bíróság nem vizsgálhatja felül, az a szerv vezetőjének diszkrecionális döntési jogkörébe tartozik.
A panaszt az AB a formai és tartalmi feltételek vizsgálata után befogadta, érdeme tekintetében pedig kimondta megalapozottságát. Indokolásában korábbi határozataira3 utalva rögzítette, hogy az Alkotmány és az Alaptörvény közötti szövegszerű egyezésre tekintettel a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog vonatkozásában a korábbi gyakorlatában kimunkált elvi tételeket fenntartja. Érvelésében jelentősen támaszkodott a 21/2013. (VII. 19.) AB határozatra (Abh.), kiemelve az információszabadság lényeges szerepét az állam demokratikus és átlátható működésének kialakításában, a közélet tisztaságában, valamint a közügyek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli vitelében. Az Abh. rögzíti azt is, hogy a közérdekű adatok főszabály szerint nyilvánosak, a korlátozás tartalmi követelménye, hogy az szükséges és arányos legyen. Ennek alapvető alkotmányos biztosítéka a korlátozás indokoltságának tartalmi felülvizsgálatára is kiterjedő bírói jogorvoslat lehetősége. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadására diszkrecionális jogkört biztosító normák így önmagukban alapjogsértők. A döntés-előkészítő adatok tekintetében az AB már korábban kimondta, hogy az adat döntés-előkészítő jellege még nem vonja per se maga után a nyilvánosságtól való elzárást, ez az adatkezelő szerv vezetőjének mérlegelésétől függ, az adatkiadást megtagadó döntést pedig - az Alaptörvényből levezethető, valamint a törvényben meghatározott szempontoknak megfelelően - indokolni kell. A bíróságnak ilyen esetben az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell, kitérve a szükségesség és arányosság értékelésére.
Az eljárás idején hatályos Avtv.4 úgy rendelkezett, hogy a döntés-előkészítő adatok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak, megismerésüket a kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Amennyiben azonban a döntést már meghozták, az adatigénylés csak akkor utasítható el, ha az a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének befolyásmentes ellátását veszélyeztetné. A Kúria ez alapján megállapította, hogy a konkrét ügyben még zajló eljárások miatt az adatkiadás elutasításának indokoltsága, illetve a szükségesség-arányosság követelményének érvényesülése nem vizsgálható. Az ítélet tehát arra tekintettel, hogy a "végső" döntés még nem született meg, nem tekinti alkalmazandónak az alapjog korlátozására irányadó tesztet, az adatkiadásról szóló döntést az adatkezelő diszkrecionális jogkörébe utalja, amelyet a bíróság nem vizsgálhat felül.
Az AB az ítéletet nem ténybeli alapon, kizárólag alkotmányossági szempontból vizsgálta,5 határozatában az Alaptörvénnyel összhangban álló döntési szempontokat fektette le. Megállapította, hogy a Kúria nem végezte el az adatszolgáltatás-megtagadás tartalmi indokoltságának vizsgálatát, mondván, hogy a végső döntést megelőzően az adatkezelő diszkrecionális döntési jogkörébe tartozik a nyilvánosság korlátozása. Ezzel szemben az AB korábbi gyakorlata éppen annak érdekében rendelkezett a döntés-előkészítésre történő hivatkozás garanciáiról, hogy az ne váljon pusztán formális, bármikor felhívható korlátozási alappá. Ezért ha az adatkezelő döntés-előkészítő jellegre hivatkozik, a döntés meghozatalát megelőzően is vizsgálandó, hogy ezt alkotmányosan igazolható indokok alapján teszi-e és csak a feltétlenül szükséges mértékben tagadta-e meg a közérdekű adatszolgáltatást. E körben minden esetben tartalmi vizsgálati szempontot képez, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát, meghiúsítaná-e a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené-e a befolyásmentes, független köztisztviselői munkát. A Kúria ennek vizsgálatát az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen kizártnak tartotta, amely e vonatkozásban a közérdekű adatok nyilvánosságához való alapjog sérelmét eredményezte.
A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Balsai István, Szívós Mária és Lenkovics Barnabás alkotmánybírák fűztek különvéleményt. Ezekben egyrészt kritikával illették a korábbi
- 75/76 -
AB-gyakorlat elvi tételeinek fenntartását, arra hivatkozva, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jog az Alaptörvényben elszakad a demokrácia alapját jelentő vélemény- és szólásszabadság problémaköreitől, emellett új törvényi keretet is kapott. Felvetették az új főhatóság,6 szakértelmének intézményes bevonását az AB adatvédelmi eljárásaiba. Érvként merült fel végül az, hogy Avtv. főszabályként biztosítja az adatkiadás automatikus megakadályozását a döntés megalapozását szolgáló adat tekintetében azokban az esetekben, amikor a döntés még nem született meg. Ehhez képest kivétel az adatok kiadásának engedélyezése. ■
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
