Az Európai Bíróság ítéletei hatására mind a hazai,[1] mind a külföldi[2] jogirodalom rendkívül sokat foglalkozott már eddig is a határokon átnyúló székhelyáthelyezés és átalakulás kérdésével. Ennek ellenére időről-időre újabb esetek merülnek fel, amelyek nyomán aztán ismét fellángol a vita a székhelyáthelyezéshez kapcsolódó egyik vagy másik problémáról. A Fővárosi Ítélőtábla ÍH 2011.168 számon közzétett 10. Cgf. 44.879/2009/2. számú határozata is éppen ilyen kérdést feszeget, ahol egy magyar társaság székhelyáthelyezéséről, pontosabban ennek egy speciális formájáról, a fogadó tagállam társasági formájába való egyidejű átalakulásról volt szó.[3] A Fővárosi Ítélőtábla arra a kérdésre, hogy áthelyezheti-e egy, a magyar jog szerint alapított társaság székhelyét Ausztriába osztrák társasági formába való átalakulás mellett, nemleges választ adott.
A tényállás szerint az E. Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság 2009. augusztus 29-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a cégbíróságként eljáró Fejér Megyei Bíróságon kérve a társaság székhelyének Ausztriába, Bad Kleinkirchheimba történő áthelyezését. A hiánypótlásra felhívó végzés nyomán a társaság az Európai Bíróság Cartesio ítéletére[4] hivatkozott, amely szerint - megszűnés és végelszámolás nélkül - lehetőség van székhelyáthelyezésre, ha a társaság átalakul a fogadó tagállam társasági formájába és egyúttal lemond személyes jogáról.
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Végzésében a bíróság mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a magyar jogban nincsen szabály a nemzetközi székhelyáthelyezésre. A bíróság továbbá azzal érvelt, hogy azáltal, hogy a társaság lemond személyes jogáról, a magyar jog szerint már nem létező társaságnak minősül és ennek következtében nem élhet a letelepedés szabadságával. Amíg nem mond le e jogról, addig a magyar jog alkalmazandó a kft-re, amelynek alapján viszont nem helyezheti át székhelyét. Végül a bíróság rámutatott, hogy a Ctv. 7/B. §-a lehetővé teszi a központi ügyintézés helyének más tagállamba történő áthelyezését a létesítő okirat szerinti székhely Magyarországon történő fenntartása mellett.[5] Azaz a társaság külföldön folytathat tevékenységet úgy, hogy változatlanul a magyar jog marad a társaság személyes joga.
Az E. Kft. fellebbezéssel élt a döntéssel szemben, amelyben a társaság arra hivatkozott, hogy a Cartesio ítélet megengedi a székhelyáthelyezést, ha arra a társaságra al-
- 88/89 -
kalmazandó jog megváltozásával kerül sor és a társaság a fogadó tagállam társasági formájába alakul át.
A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta és a társaság fellebbezését elutasította. A Fővárosi ítélőtábla a hatályos magyar jogszabályok áttekintése után megerősítette, hogy a magyar jogban nincsen lehetőség a székhely más tagállamba történő áthelyezésére a társaság személyes jogának megváltoztatásával és a fogadó tagállam társasági formájába történő átalakulással. Jogszabályi rendelkezés hiányában ez - a Főváros ítélőtábla szerint - jogalkotási kérdés.
A Fővárosi ítélőtábla döntésében áttekintette a vonatkozó magyarszabályozást.
A társasági jogi szabályok közül a Gt. hatályra vonatkozó 1. § (1) bekezdése szerint e törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését.[6] A Ctv. 7. §-a úgy rendelkezik, hogy a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Ehhez a 7/B. § hozzáteszi, hogy cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába is áthelyezheti.
Megemlítendő még a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet, amelynek 18. § (1) bekezdése szerint a jogi személy jogképességét, gazdasági minőségét, személyhez fűződő jogait, továbbá tagjainak egymás közötti jogviszonyait személyes joga szerint kell elbírálni. A 18. § (2) bekezdés értelmében pedig a jogi személy személyes joga - főszabályként - annak az államnak a joga, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették.
A fentiek úgy összegezhetők, hogy a magyar jog kifejezetten megengedi, hogy a társaság áthelyezze tényleges székhelyét valamelyik másik tagállamba. A tekintetben viszont semmiféle rendelkezés nincs a magyar jogban, hogy a társaság áthelyezheti-e a létesítő okirat szerinti székhelyét és tényleges székhelyét egy másik tagállamba, átalakulva a fogadó tagállam társasági formájába.
Az E. Kft. fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy a társaság tagjainak érdeklődésére az osztrák hatóságok késznek mutatkoztak a társaság Ausztriában történő fogadására. Ezzel szemben a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy nincs adat arra, hogy az osztrák jog lehetővé tenné a határon átnyúló átalakulást, és ezt a társaság sem igazolta az eljárás során.
Érdemes ezért egy rövid kitekintést adni arról, hogy az osztrák jog miként kezeli a határokon átnyúló székhelyáthelyezés kérdését, amikor ez a fogadó tagállam társasági formájába történő átalakulással megy végbe. Az osztrák társasági jogi, és nemzetközi magánjogi jogszabályok nem foglalkoznak kifejezetten sem a kifelé, sem a befelé irányuló átalakulással járó székhelyáthelyezés kérdésével.
Az osztrák jog hagyományosan a tényleges székhely elvét követi. Az osztrák nemzetközi magánjogi törvény 10. §-a szerint a jogi személy személyes joga azon állam joga, ahol a jogi személy központi ügyintézésének (Hauptverwaltung) tényleges székhelye van.[7] Meg kell jegyezni, hogy a bírósági gyakorlat bizonyos helyzetekben (például másodlagos letelepedés Ausztriában) az uniós jogfejlődés hatására mára eltér a tényleges székhely elvétől az inkorporációs elv javára.[8] Ezt a kollíziós szabályozást egészítik ki a társaságok székhelyáthelyezését is érintő anyagi jogi szabályok.
Az Ausztriában bejegyzett társaságok a székhelyáthelyezéssel egyidejűleg átalakulhatnak más tagállamok társasági formájába. A GmbHG korábban úgy rendelkezett, hogy a társaság székhelye (Sitz) amelyet a társasági szerződésben fel kell tüntetni,[9] belföldön, Ausztriában van.[10] Az AktG nem ismételte meg ezt a követelményt, de a jogirodalom álláspontja szerint ugyanez állt az AG-k esetén is.[11] A székhely itt a létesítő okirat szerinti székhelyet jelenti, mivel ezt jelenik meg az alapszabályban. [12] Mind a GmbHG, mind az AktG szerint a társaság székhe-
- 89/90 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
