A római jogban a gyámság (tutela) a családfő törvényes gyámságát jelentette a tizennegyedik éven aluli saját gyermeke vagy unokája felett, míg a gyermek tizennegyedik éves kora után a gyámság helyébe a gondnokság (curatela) lépett.
A gyámság intézményét a szokásjog fejlesztette ki és Werbőczy idejében a gyámságnak három fajával: a törvényes, a végrendeleti és a rendelt gyámsággal kapcsolatban, már teljesen kialakult gyámügyi jogrendszert találunk. A Hármaskönyv a gyámok kirendelését és ellenőrzését - törvényes gyámság hiányában - nem a családra bízza, hanem a közhatóság kötelességének nyilvánítja, ami arra mutat, hogy a magyar gyámsági jogban a közigazgatási jogi szempontok - eltérően más európai jogrendszerektől - már századok óta érvényesülnek. Ezt az irányt későbbi törvényeink is megtartják.[1]
Jogrendszerünkben a kiskorú és gyámja közötti jogviszony családjogi jogviszony, amely a Ptk. Negyedik Könyvéhez, míg a nagykorú és gondnoka közötti jogviszony a Ptk. Második Könyvéhez, a személyi állapotra vonatkozó szabályokhoz kapcsolódik.[2]
A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő jogintézménye családjogunknak, amely a gyermek személyes és vagyoni érdekeinek védelmét szolgálja. A magyar családjogban a gyámság a gyámhivatal határozata alapján keletkezik, mivel szülői felügyelet hiányában a kiskorú gyermek nem kerül ipso iure gyámság alá, hanem a gyámhatóság kötelessége, hogy részére gyámot rendeljen. A szülői felügyelet és a gyámság egymást kizáró intézmény, ha a kiskorú szülői felügyelet alatt áll vagy szülői felügyelet alá kerül, nincs helye gyámrendelésnek.
A gondoskodás a gyermekről a szülő feladata. Ha a szülők nem élnek, vagy nem alkalmasak gyermekük nevelésére, gondoskodni kell olyan személyről, aki ezt a hiányt pótolja. Ez a személy a gyám, az a jogintézmény, amely a kiskorúak gondviselését, képviseletét, vagyonkezelését biztosítja, a gyámság. Az a kiskorú, tehát aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.
A gyámság alá tartozó gyermek részére a gyámhivatal gyámot rendel. A gyermek legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki leltározást végző és az egyéb közigazgatási feladatot ellátó szerv köteles a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásában tudomására jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni.
A gyámhivatal a gyámrendelést megelőzően vizsgálja:
- van-e a gyermeknek nevezett gyámja, illetőleg olyan rokona, aki gyámul rendelhető;
- kinek a gondozásában van a gyermek, és szükséges-e elhelyezése, tartása, gondozása érdekében soron kívül intézkedés;
- van-e a gyermeknek vagyona, szükség van-e a vagyon megóvása érdekében azonnali intézkedésre;
- van-e olyan személy, akit gyámnak javasolnak a közeli rokonok, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú;
- a gyámnak jelölt személy viselhet-e gyámságot;
- a jelölt személy alkalmas-e a gyámi tiszt ellátására.[3]
A gyámhivatalnak bejelentést tesznek a legközelebbi rokonok, akiket a jogszabály nem jelöl meg. Ez a kör részben azonos azzal a hozzátartozói körrel, amelyek a régi Ptk. 685. § b) pontja határozott meg. Közeli hozzátartozóknak tekintendők:
- 324/325 -
- az egyeneságbeli rokon,
- a testvér,
- a házastárs,
- az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek,
- az örökbefogadó,
- a mostoha és a nevelőszülő.
Bacsó Jenő szerint hozzátartozó még az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. A bejelentési kötelezettség a közeli hozzátartozókra vonatkozik, így a gyakorlatban leginkább a nagyszülő, a mostohaszülő, a nevelőszülő és a testvér az, aki tud a gyámnevezés szükségességéről. A bejelentés elmulasztásának szankciója lehet az, hogy pl. a mulasztó rokont a gyámhatóság nem rendeli ki gyámnak[4].
A hozzátartozói kört a fenti hozzátartozói körtől eltérően a jelenleg is hatályos Gyermekvédelmi törvény szabályozza.[5] E szabályozás szerint a gyermek hozzátartozói:
- a vérszerinti és az örökbefogadó szülő,
- a szülő házastársa,
- a szülő testvére,
- a nagyszülő, a nagyszülő házastársa,
- a nagyszülő testvére,
- a dédszülő,
- a testvér, a testvér házastársa,
- a saját gyermek.
Közeli hozzátartozónak tekinti a Gyermekvédelmi törvény a szülőt, a szülő házastársát, a szülő testvérét, a nagyszülőt, a testvért a saját gyermeket.[6]
Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben a törvényben meghatározott kizáró körülmény nem áll fenn. Gyámságot nem viselhet az:
- aki gondnokság alatt áll,
- aki a szülői felügyeletet megszüntető vagy a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
- akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt;
- akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhivatal nevelésbe vette;
- akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították. Ha a szülői felügyeletet gyakorló egyik szülő azt a személyt zárja ki a gyámságból, akit a másik szülő gyámként nevezett meg, a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével a gyámhatóság dönti el, hogy melyik rendelkezés érvényesüljön.
Ha a gyámként javaslatba hozott személy részére a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendel, mert ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik, ez a tény alkalmatlanná teszi e személyt arra, hogy gyermeket gondozzon, neveljen, tehát gyámságot nem viselhet.
Akivel szemben szülői felügyeleti jogának megszüntetését jogerős bírósági ítélet mondta ki, ugyancsak nem alkalmas arra, hogy a gyámsággal járó feladatokat ellássa. A kizáró ok mindaddig fennáll, amíg a bíróság a szülői felügyeletet vissza nem állítja.
2.1. Nevezett gyám az a személy, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámként megjelölt. A gyámnevezési jog a szülőnek a szülői felügyeleti jogból folyó részjogosítványa. A gyámnevezési jog megilleti az örökbefogadó szülőt is. Nem nevezhet gyámot az a szülő, aki szülői felügyeleti jogát nem gyakorolja.
A nevezett gyám a feladatait akkor láthatja el, ha őt a gyámhivatal kirendelte. A gyámrendelő határozat előtt a gyámhivatal vizsgálja, hogy
- a gyermek nem áll-e szülői felügyelet alatt, vagy nincs-e már gyámja;
- a gyámnevezés alatt a szülő gyakorolta-e szülői felügyeleti jogait;
- megfelelő okiratban történt-e a gyámnevezés;
- nem áll-e fenn olyan indok, amely miatt a nevezett gyámot mellőzni kell;
- több nevezett gyám esetén ki jogosult a gyámi tisztség viselésére.
2.2. Amennyiben a kiskorú gyermeknek nincs a gyámság viselésére alkalmas hozzátartozója, a gyámhatóság más olyan személyt - rendelt gyám - választ gyámnak, aki e tiszt
- 325/326 -
ellátására a legalkalmasabbnak látszik. A rendelt gyám megbízása előtt a gyámhivatal meghallgatja a megfelelő érettségű gyermeket és a hozzátartozókat a javaslatba jöhető személyekkel kapcsolatban. A gyám személyének kiválasztása gondos mérlegelést igényel, mivel a nevelési feladatokon túl a törvényes képviselettel és a vagyonkezeléssel járó feladatokat is el kell látnia.
Korábbi jogunkban a gyámság - nevezett gyám hiányában - törvény értelmében a gyermek legközelebbi rokonait illette, és a rokonsági fok közelsége egyben a gyámhatóságra kötelező sorrendet is meghatározta, a gyámhatóság a törvényes gyámot tisztében csak megerősítette. Hatályos jogunk szerint a gyámhivatal a gyermekkel családi kapcsolatban álló személyek közül a gyámi tiszt ellátására legalkalmasabbat rendeli gyámnak.[7]
2.3. A házasságon kívül született gyermek esetén, ha az anya kiskorú, vagy a szülői felügyelet ellátásában akadályozott - a családi jogállás rendezéséig - az anya rokonai közül választ a gyámhatóság gyámot. Ha rendeződik a gyermek jogállása, és a szülők a szülői felügyeleti jogukat nem láthatják el, az apai rokonságból is kirendelhető az arra alkalmas személy.[8]
2.4. Gyámság a szülői felügyelet átmeneti szünetelése esetén
Az átmenetileg szünetelő szülői felügyelet hiánya miatt - a gondozás nevelés alól kieső gyermek számára is - gyámot rendel a gyámhivatal.
A gyámhivatal azt a személyt rendeli gyámnak:
- akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte (harmadik személynél),
- akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte,
- aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta.
Egyre nagyobb számban előforduló gyámsági forma a gyakorlatban a harmadik személynél elhelyezést követő gyámság. A bíróság dönt az elhelyezésről a szülők között folyó bontó- vagy gyermek-elhelyezési perben, ha a szülőnél az elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti - és az illető személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.
(A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezett 17. sz. Irányelvének IV. pontja szól arról, hogy ha a szülők nem alkalmasak a gyermek gondozására, és a bíróság a gyermeket a harmadik személynél helyezi el, az elhelyezés esetén ezt a személyt a kiskorú gyámjául kell rendelni. A gyámrendeléssel kapcsolatos eljárás lefolytatása érdekében ezért a bíróság feladata, hogy a gyermekelhelyezésről szóló jogerős ítélet kiadmányát a harmadik személy lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnak megküldje.)
Ha a gyámhivatal észleli a súlyos veszélyhelyzetet, és az azonnali intézkedés szükségességét, a gyermeket ideiglenesen elhelyezi. A szülő felügyeleti jogának szünetelése - a gyermekelhelyezési vagy gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per kezdetétől - áll be és kerül sor a gyámrendelésre.
A veszélyhelyzetben lévő gyermeket a különélő szülőnél is elhelyezheti a gyámhatóság ideiglenesen, ha ez a szülő a gyermek gondozására alkalmas. A gyámrendelés helyett azonban ezekben az esetekben a különélő szülő felügyeleti jogának feléledéséről hoz határozatot.
A bíróság által harmadik személynél történő elhelyezés vagy a gyámhatóság általi ideiglenes elhelyezés idejére szóló gyámságnak a jogszabályban jelzője nincs. A Csjt. Kommentár kötelező gyámságként említi, az elnevezés nem szerencsés. A törvény szelleméből következik ugyanis, hogy a gyámhatóság részéről a gyermek érdekében mindig kötelező a gyámrendelés, akkor is, ha a gyermek szülőjének a felügyeleti joga megszűnt, vagy csak szünetel. Nem a törvénynél fogva, hanem a gyámhatóság döntése alapján válik a harmadik személy gyámmá. A gyámhatóság a gyám személyében nem mérlegelhet, a bíróság döntését kell végrehajtania.[9]
- 326/327 -
2.5. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók gyámsága
A jogirodalom az intézeti gyámi jogkör fokozatos korszerűsítését szorgalmazta a gyermekvédelem törvényi szabályozásának igényével egyidejűleg. Az állami gondoskodás differenciált intézményrendszerének bevezetésekor is elhangzott, hogy az intézeti gyermekotthoni hálózat korszerűsítése és a gyermekek differenciált elhelyezése az egyik legidőszerűbb feladat. Az állami gondoskodás 1986. évi továbbfejlesztését követően ezek az igények a gyermekotthoni hálózattal kapcsolatban továbbra is fennállottak. A jelenlegi gyermekvédelmi intézeti struktúraváltás, ha kis lépésekkel is, az 1980-as évek közepén megkezdődött. (Egy 1995-ös felmérés szerint a nevelőotthonokban elhelyezett gyermekek több mint a fele száz férőhelyesnél nagyobb intézményben él. Az épületek - kastélyok, kúriák, volt munkásszállók - nem alkalmasak arra, hogy korszerű nevelés-gondozást biztosítsanak. A gyermekek kétharmada számára nem áll rendelkezésre a családi otthonhoz közelítő önálló lakótér. (A 10-20 fős csoportok csak nappali, illetve hálószobákkal rendelkeznek, az ebédlőt és a fürdőhelyiségeket közösen használják.)[10]
Az intézeti gyámság fokozatos átalakítása a gyermekvédelem megújulásának egyik kulcskérdése. Eddig a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója (vagy az általa megbízott személy) látta el az intézeti gyámsággal kapcsolatos feladatokat és egyben döntött a gyermek elhelyezéséről is. Az állami gondoskodásban élő gyermekekkel azonban az intézet igazgatója nem állt személyes kapcsolatban.
Az intézeti gyámságot az egységes gyámság váltja fel.
A nevelésben lévő gyermekek gyámságát a nevelőszülő, a gyermekotthon vezetője is elláthatja.
2.6. A gyermekvédelmi gyámság
A Ptk. 4:230. § (1) bekezdése alapján gyámság alá tartozik az a gyermek is, tehát:
- akit nevelésbe vettek,
- akit ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben helyeztek el és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per indult; vagy per van folyamatban
- akinek szülője hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához.
- Nem lehet gyermekvédelmi gyám:
- a gyámhatóság vezetője vagy ügyintézője,
- a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője,
- a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat vezetője vagy foglalkoztatottja,
- a gyermek nevelőszülője.
A gyermekvédelmi gyám - hasonlóan a hivatásos gyámhoz - hivatalnok. Tehát, nem az a gyám, aki a gyermek gondozója, nevelője, pedig az egységes gyámsággal ez volt a törvényhozói cél. Reméljük, hogy a gyermekvédelmi gyám rövid időn belül megbízza a nevelőszülőt, a gyermekotthon vezetőjét a gyámi feladatok ellátásával, mivel erre törvényi lehetőség van, bár még csak a nevelőszülők tekintetében, és itt is csak egyes gyámi feladatok ellátására.[11]
2.7. A nevelőszülő, a gyermekotthont vezető a gyám.
Ha a gyámi feladatokat a gyámhivatal által kirendelt nevelőszülő, vagy gyermekotthon vezetője látja el, a gyám a gyermek gondozója, nevelője, törvényes képviselője - ha a gyámhivatal felhatalmazta - vagyonának kezelője. [Gyvt. 85. § (2) bek.]
A gyám elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról. Ha a gyám jogkörét nevelőszülő látja el, a nevelőszülő a gyermeket a saját háztartásában gondozza és neveli. A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek tartózkodási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.
A gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, figyelembe véve
- 327/328 -
a nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a gyámhivatal dönt.
2.8. A gyámság és a szülői felügyelet
A gyámságra a szülői felügyelettel kapcsolatos szabályok az irányadóak. A gyámnak vagyonkezelésre vonatkozó számadási kötelezettség teljesítésén kívül a gyermek gondozása, törvényes képviselete melletti működéséről is rendszeres tájékoztatást kell adnia a gyámhatóságnak. A gyámhatóság felhívására felvilágosítást kell adnia mind működéséről, mind a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről.
A gyermekelhelyezés, illetve annak megváltoztatása iránt csak a szülő indíthat keresetet, és bizonyos esetekben a gyámhatóság és az ügyész. A gyámság alatt álló kiskorúnál viszont a szülők és a nagyszülők, továbbá oldalági rokonok is indíthatnak keresetet. Lehet olyan élethelyzet, hogy valamilyen oknál fogva a gyám feladatát megfelelően ellátni nem tudja, és ez az akadályoztatás átmeneti, ekkor eseti gondnok kirendelésére van mód. Ez nem érinti a gyámság fennállását, működése alatt a gyámság nem szünetel.
A szülői felügyelet és a gyámság megszűnése között eltérés elsősorban az, hogy a szülői felügyelet a gyermek súlyos érdeksérelme, veszélyeztetése esetén szüntethető meg, míg a gyámság megszüntetésére akkor is sor kerülhet, ha a gyám személye miatt felmentése indokolt. A gyám vagyoni felelősséggel is tartozik. Minden kárért felel, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okozott.
A Ptk. Második Könyve részletesen szól a cselekvőképességről. Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezését elrendelő ítélete nem korlátozza. Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.[12] E könyv V. CÍME szól a nagykorú cselekvőképességének teljes és részleges korlátozásáról, míg a VIII. CÍM a gondnokrendelésről.[13]
A KSH adatai szerint 2014-ben 56.245, 2016-ban 57,039 személy állt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt.
A gondnoksággal kapcsolatos perek az átlagos jogi érdeklődés szintjén keveseket foglakoztatnak. Mély megdöbbenést okoz, amikor valakinek a saját életében jelenik meg az a tényállás, amely felveti a gondnokság alá helyezés szükségességének kérdését. A Ptk. 2:19. § (2) bekezdésében, valamint a 2:21. § (2) bekezdésében feltételként megfogalmazott mentális zavart ugyanis az élet elképzelhetetlenül széles palettája tudja produkálni. A klasszikus kóros elmeműködés nemcsak születési rendellenesség lehet, hanem később is kialakulhat erős érzelmi, élethelyzeti megterhelés nyomán. A cselekvőképesség korlátozására okot adó mentális zavar bekövetkezhet egy autóbaleset, egy váratlan betegség, vagy egy önpusztító kóros függőség eredményeként. Vagy egyszerűen csak szervezet az éveken át tartó kizsákmányolásra reagál a mentális zavarba meneküléssel. És az élet záró szakaszában megjelenhet a demencia, amelyben az emberi méltóság megőrzésére alkalmas életvitel biztosítása nagy terhet ró az érintettre és környezetére. Az ilyen és hasonló élethelyzetekben szinte megkerülhetetlenül vetődik fel a gondnokság alá helyezés jogkérdése.[14]
Bekerült a Ptk.-ba a támogatott döntéshozatal. A IX. CÍM 2:38. § szerint a gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére - cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendelésről határozhat.
Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezése iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. Akkor tartom szerencsésnek a támogatott döntéshozatali eljárást, ha a hozzátartozók
- 328/329 -
együttműködőek és segítőkészek. Egyetértek a tudós véleményével, hogy az Alaptörvénynek tartalmaznia kellene többek között az alábbiakat is: "Biztosítsa az Alkotmány a korosodónak illetve időseknek jogát a méltóságteljes és függetlenül életvitelhez, valamint a társadalmi és kulturális életben való részvételre."[15]
Egy pécsi műhiba perekkel foglakozó ügyvédtől sikerült két gondnokság alá helyező keresetet és bírósági határozatot megkapni. Az egyik ügyben cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kért a bajai bíróságtól.[16]
A leggyakoribb, hogy a bíróságtól maga a gondokolt kéri a megszüntetést. Megszűnik a gondokság a gondnokolt halálával, vagy a bíróság gondokságot megszüntető határozatával. A másik ügyben a gondnokság alá helyezés megszüntetését kérte az ügyvéd a bíróságtól, aki ennek megfelelően döntött.[17]
A Ptk. a gyámot és gondnokot ruházza fel a jogok és kötelezettségek vonatkozásában. A gyámot általában felruházza még azokkal a jogokkal és kötelezettségekkel is, amelyek a szülői felügyeletet gyakorló szülőt megilletik, illetve kötelezik.
A gyám elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról. Ha a gyám jogkörét nevelőszülő látja el, a nevelőszülő a gyermeket a saját háztartásában gondozza és neveli. (Gyvt. 86. § (1), (2) bek.). A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, tartózkodási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.
A gyám és a gondnok személyében bekövetkező változás esetén az új gyám, illetve gondnok a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy vagyonát, a gyámhivatal végszámadást elfogadó határozata alapján veszi át. Amennyiben a gyám, illetve a gondnok a végszámadást határidőre nem nyújtja be, vagy azt a gyámhivatal nem fogadja el, a vagyont leltározni kell, és az új gyám vagy gondnok a vagyont a leltár alapján veszi át.
A gyámhivatal a gyermek vagy a gyám kérésére, továbbá hivatalból eseti gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a gyám, mint törvényes képviselő, a gyermeket nem képviselheti, vagy ha a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám nem vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására. Nem minősül különleges szakértelmet igénylő ügynek a gyermeket megillető családi pótlék, iskoláztatási támogatás, illetve árvaellátás igénylése, valamint annak gyámhatósági betétben való elhelyezése és kezelése. [Gyvt. 87. § (4) bek.]
A gyámhivatal eseti gondnokot elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve - ha a gyermekotthont vagy nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve működteti - a működtetőnek ezzel a munkakörrel megbízott munkatársai közül jelöli ki. [Gyvt. 87. § (5) bek.]
A gyám nem képviselheti a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban. A gyermek képviselőjeként a gyámhivatal a megyei, fővárosi gyámhivatalban működő gyermekjogi képviselőt rendeli ki. [Gyvt. 87. § (6) bek.]
Ha a gyámhivatal a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelő eseti gondnokot rendel elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve - ha a gyermekotthont vagy a nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, vagy működteti - a működtetőnek ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül. [Gyvt. 89. § (1) bek.]
A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik.
A gyermekvédelmi gyám működéséről a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak. E tájékoztatási kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási kötelezettséget. A gyermekvédelmi gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, a gyermek
- 329/330 -
gondozási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.
A gyámhivatal kötelezheti a szülőt, a gyámot és a gondnokot a gyermek, illetve a gondnokság alatt álló személy tulajdonában álló - százezer forint értéket meghaladó - értékpapír hitelintézeti letétben kezelésére. [Gyer. 147. § (3), (4) bek.]
A gyermekotthonban elhelyezett nevelésbe vett gyermek gyámja, valamint a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gondnokság alatt álló személy gondnoka, a gyermek, illetve a gondnokolt külön jogszabályban meghatározott kötelező ellátásait meghaladó szükségleteire - különösen tartós fogyasztási cikk vásárlására, a gyermek képességeinek fejlesztésére és jelentősebb vagyoni érték megszerzésére - a gyámi fenntartásos betétből pénzfelvétel engedélyezését kérheti a gyámhivataltól. [Gyer. 149. § (5) bek.]
Amennyiben a gyámság vagy gondnokság alatt álló személy ingatlantulajdonnal vagy lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezik, a gyám, a gondnok vagy a kijelölt vagyonkezelő eseti gondnok gondoskodik az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosításáról.
Az ingatlan, illetve a lakás fenntartásának költségeit elsősorban a hasznosításból eredő bevételekből kell fedezni. Ha az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosítása akadályba ütközik, vagy a bevételek a fenntartás költségeit nem fedezik, továbbá ha az az állagmegóvás miatt indokolt, a gyámhivatal kezdeményezi az önkormányzatnál a szükséges összegnek a rendkívüli gyermekvédelmi vagy lakásfenntartási támogatásból történő juttatását. [Gyer. 151. § (1), (2) bek.]
Indokolt volt a Gyámhatósági eljárásban a gyámság és gondnokság eljárását egy fejezetbe rendezni. Jelenleg már egységesen a Ptk. tartalmazza a gondnokság intézményét és a gyámságot is. Nincs önálló Családjogi törvény, a Ptk.-ban szabályozott mindkettő, tehát a polgári jogban.
Nem indokolt a hatályos gyámhatósági eljárásban egy fejezeten belül (XVII. fejezet) a gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatos eljárás.
A gyám és a gondnok működésében a gyámhivatal rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhivatalnak.
A gyámhivatal a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit - az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével - hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetve rokonai kérelmére meg is változtathatja. A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát.
A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt. Az elhelyezés tárgyában hozott döntését nem a gyámhivatal, hanem a bíróság változtathatja meg.
A gyámság - a szülő-gyermek jogviszonyhoz hasonlóan - a gyermek és a gyám között fennálló családjogi viszony. A törvényben meghatározott keretek között a gyám önállóan jár el és határozza meg a gyermek érdekeinek leginkább megfelelő gondozási-nevelési formát, a személyi és vagyoni érdekei megvédésére teendő intézkedéseket. A gyámhivatali felügyelet a gyámot működésében nem korlátozza indokolatlanul.
A gyám eljárásának korlátozására sor kerülhet olymódon, hogy a gyámhivatal a gyámot a gyermek gondozásával, vagyonának kezelésével, vagy törvényes képviseletével kapcsolatos valamely jogának gyakorlásától elzárja.
Ez történhet úgy, hogy a gyámnak valamely konkrét jogosultságát vonja el a gyámhivatal (pl. meghatározott ügyben törvényes képviseleti jogát korlátozza). A gyámnak a gyermek érdekében tett intézkedéseit a gyámhivatal visszavonhatja, ha az a gyermek érdekeinek nem felel meg, vagy esetleg kárt okoz.
Az életpálya helyett más életpályát a gyámhivatal csak akkor határozhat meg, ha abba a gyámság alatt álló is beleegyezett. Az
- 330/331 -
életpálya kiválasztásánál a gyermek hajlamait, testi, értelmi képességét, egyéb körülményeit figyelembe kell venni. A gyámhivatal a felügyeleti jogkörében:
- a gyám, a gondnok eljárását korlátozhatja,
- intézkedéseit megváltoztathatja,
- a számadást elbírálja.
1. A gyámi feladatok részletező szabályozása a közhatalmi feladatok fontos összetevője lett.
2. A jogi szabályozás markáns jellemzője a gyámolt gyermek, valamint a gondokolt érdekeinek szolgálata és védelme
3. A jogi szabályozás és a kapcsolódó gyakorlat bővítése emellett egyszerűsítésre is szorul.
A vázoltak alapján különösen ajánlom a szabályozás és a gyakorlat Ptk.-hoz igazítását. Bizonyos számítástechnikai megoldások intézményesítését, valamint a közhatalmi és a magánfelelősség érvényesítési lehetőségeinek pontosítását. ■
JEGYZETEK
[1] Szladits Károly (szerk.): Magyar Magánjog. Családi jog. Grill Károly, Budapest 1940. 371-373. o.
[2] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.)
[3] Filó Erika - Pehr Erika: Gyermeki jogok, szülői felelősség és gyermekvédelem. HVG Orac, Budapest 2015
[4] Bacsó Jenő - Csiky Ottó - Petrik Ferenc - Szigligeti Viktor - Tallos József: A családjogi törvény magyarázata I-II., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1971. 1028 o.
[5] A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
[6] Filó - Pehr (2015): i.m. 229-230. o.
[7] Bacsó - Csiky - Petrik - Szigligeti - Tallos: i.m. 1044. o.
[8] Filó - Pehr (2015): i.m. 232-233. o.
[9] Filó Erika - Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem. HVG-Orac, Budapest 2009. 206-207. o.
[10] Filó - Pehr (2009): i.m. 209-210. o.
[11]Filó - Pehr (2015): i.m. 237. o.
[12] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:8
[13] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:19., 2:21 §.
[14] Szemán Felicitász: Az elme és a jog határán II. A gondnoksági perek egyes jogalkalmazási kérdései. Családi Jog 2017. 1. sz. 13-19. o.
[15] Ádám Antal: Bölcseletek, vallások, jogi alapértékek. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2015. 361. o.
[16] P.20753/2009/36. számú ítélet.
[17] 5.P21734/2016/20 B.G. felperes pécsi lakos cselekvőképességet korlátozó gondnokságának megszüntetése (Dr. Traj Patrícia ügyvéd keresete)
Lábjegyzetek:
[1] A szerző ny. egyetemi docens, PTE ÁJK.
Visszaugrás
