Ugyancsak számos kérdést vet fel, amikor egy-egy támogatásból megvalósuló közbeszerzés (közbeszerzési eljárás) szabályszerűségét több különböző szervezet (vagy éppen személy, szervezeti egység) vizsgál. Ilyenkor ugyanis alapvető kérdésként fogalmazható meg, hogy mely időponttól (milyen iratok megérkezésétől, megismerésétől) kell számítani a szubjektív határidőt, melyik eljárási cselekmény jelöli ki azt az időpontot, amely megindítja a szubjektív határidő folyását.
Különösen akkor kérdéses egy-egy eset megítélése, amikor a jogkérdésre vonatkozó álláspont kialakítása egy folyamat eredményeként valósul meg: például az ajánlatkérő (akár mint kedvezményezett, támogatott, akár mint ellenőrzött szervezet) és az ellenőrzést végző szervezet huzamosabb ideig kommunikálnak egymással egy-egy lezárt közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódóan (például az ellenőrzést végző szervezet további iratok benyújtását írja elő, így hiányok pótlását vagy tényállások tisztázását kéri). Ha folyamatként definiálható az álláspont kialakítása, akkor értelemszerűen több ponton valósulhat meg a jogsértésről való tudomásszerzés is. Ennek megfelelően differenciált vizsgálatok tárgyává tehető a hivatalbóli kezdeményezést benyújtó szervezetek tudomásszerzése.
A támogatott közbeszerzéseknél az ajánlatkérő (mint kedvezményezett) külön elektronikus rendszeren keresztül kommunikál a közreműködő szervezettel (támogató hatósággal). A támogatásokra vonatkozó jogszabályok előírják a közbeszerzési eljárás dokumentumainak és a kapcsolódó nyilatkozatoknak a megküldését, amely a rendszerbe történő feltöltés által valósul meg.
Alapvető kérdés, hogy ha utóellenőrzés során (annak eredményeként) az ellenőrzést végző szervezet a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódóan jogsértést tapasztal és kezdeményezést kíván benyújtani a KDB-hez, akkor mikortól számítódik a jogvesztő szubjektív határidő? Különösen akkor hangsúlyos ez a kérdés, amikor hiánypótlásra, illetve tényállás tisztázására kerül sor, mivel ilyenkor megadja a lehetőséget az ellenőrzést végző szervezet, hogy az ajánlatkérő megmagyarázza a felmerült problémákat, a hiányzó iratok benyújtásával párhuzamosan. Vagyis a jogsértésről való tudomásszerzés akkor valósul meg, amikor "teljessé" vált az iratanyag, vagy akkor, amikor már az első jogsértést tartalmazó dokumentumot az ajánlatkérő feltöltötte?
A KDB joggyakorlata a szigorúbb álláspontot követi: nincs szükség a jogvesztő határidő folyásának kezdeté-
- 35/36 -
hez arra, hogy a hiánypótlási, illetve tényállástisztázási folyamat lezáruljon, mivel "[a] kezdeményező a jogsértésről való tudomásszerzésének időpontját nem kötheti az ajánlatkérő hiánypótlásként előterjesztett indokainak megismeréséhez. A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogsértésről való tudomásszerzés időpontja az az időpont, amelyben az ajánlatkérő a hivatalbóli kezdeményező számára rendelkezésre bocsátotta a közbeszerzési eljárásban keletkezett, a jogsértés szempontjából releváns iratokat."[1]
Másfelől közelítve a kérdést, önmagában az sem jelenti a jogsértésről való tudomásszerzést, ha a rendszerbe feltöltésre kerültek a dokumentumok, és az sem, ha jóváhagyásra került a támogatás elszámolhatósága. ("A bíróság megítélése szerint a tudomásszerzés időpontjának önmagában a támogatási forrás folyósítását, az elszámolás jóváhagyását nem lehet tekinteni. A tudomásszerzés időpontjának az tekinthető, amikor a jogorvoslatot kérő olyan információ birtokába jut, amely alapján feltételezheti, hogy jogsértés történt.")[2] A KDB egyik határozatában az ajánlatkérő elkésettségre vonatkozó kifogását az alábbiak szerint utasította el:
- Az utóellenőrzést végző szervezet és a hivatalbóli kezdeményező két különböző szervezet volt, és nem volt megállapítható, hogy a feltöltést követően a hivatalbóli kezdeményező megtekintette volna a feltöltött iratokat, így számára a feltöltés napja nem jelenthet tudomásszerzési időpontot.
- A KDB ezen túlmenően "nem fogadta el az ajánlatkérőnek azt a hivatkozását sem, hogy az ajánlatkérőnek a kifizetések engedélyezése során tudomást kellett szerezni a jogsértésekről. Ez az ajánlatkérői álláspont csak feltételezésen alapul, annak megtörténtét az ajánlatkérő tényszerűen igazolni nem tudta, tekintettel arra is, hogy az utóellenőrzési jelentés a jelen kezdeményezésben megállapítani kért jogsértéseket nem tartalmazta."[3]
Összegezve a fentieket: "[a] következetes bírósági és döntőbizottsági gyakorlat alapján a tudomásra jutás időpontja nem azonos az ajánlatkérői, beszerzői döntések jogsértő jellegéről és azok bizonyítékairól való tudomásszerzés időpontjával. Tudomásra jutás alatt a jogsértő tények kezdeményező tudomására hozását kell érteni, annak nincs jogi relevanciája, hogy azokat kezdeményező mikor és hogyan értelmezi, illetve, hogy milyen további bizonyítékok, okiratok, nyilatkozatok rendelkezésre állását tartja szükségesnek ahhoz, hogy meggyőződjön az ajánlatkérői, beszerzői magatartás jogszerűtlenségéről. Amennyiben a kedvezményező szükségesnek tartja további iratok beszerzését, illetve az általa vélelmezett jogsértések további bizonyítékokkal való alátámasztását, úgy ezt a kezdeményezésre nyitva álló határidőn belül teheti meg. Ezt a jogértelmezést támasztja alá - többek között - a Fővárosi Bíróság 25.Kpk.45588/2006/3. sz. végzése is, amelyben rögzítésre került, hogy a Kbt. nem követeli meg a kérelmek megdönthetetlen bizonyítékokkal való alátámasztását, hiszen a kérelem tisztázása a Döntőbizottság feladata a jogorvoslati eljárásban."[4]
A fentiek alapján megfogalmazható, hogy indokolt volt a kezdeményezések benyújtására nyitva álló 30 napos határidő 60 napra történő megemelése még a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: régi Kbt.) hatályának idején 2015. január 1-jétől. Így elegendő idő áll rendelkezésre a benyújtott iratok vizsgálatára, adott esetben a hiánypótlásra, illetve tényállás tisztázására.
Egy esetben a hivatalbóli kezdeményező közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésére vonatkozó kezdeményezést nyújtott be a KDB-hez. Miután a tudomásra jutás időpontja kérdéses volt, a KDB hiánypótlásra szólította fel a kezdeményezőt, ennek teljesítésére azonban nem került sor. A KDB az eljárást megszüntette az alábbi indokok alapján: "[a] kezdeményezés azonban nem tartalmazta a hivatalbóli kezdeményező tudomásszerzésének pontos időpontját, a csatolt képernyőkép nem alkalmas annak igazolására, hogy ezen szerződés tekintetében mikor valósult meg a tudomásra jutás időpontja. A képernyőkép alapján a csatolt dokumentumok létrehozásának időpontja 2016. május 11, 12., 13. napja, azonban abból nem állapítható meg, hogy mely szerződések kerültek feltöltésre ezekben az időpontokban, a kezdeményezéssel érintett előfizetői szerződést melyik fájl tartalmazta. Erre figyelemmel a Döntőbizottság felhívta a kezdeményezőt az ellenőrzése során készített iratanyag három napon belüli megküldésére, [...] azonban a végzés meghozatalának napjáig sem postai úton, sem elektronikusan nem teljesítette a felhívásban foglaltakat. [...] A rendelkezésre álló iratok alapján nem volt megállapítható, hogy a jogsértésről a hivatalbóli kezdeményező mely időpontban szerzett tudomást, ennek hiányában a Döntőbizottság érdemi vizsgálatot nem végezhet."[5]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
