A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbtv.) megváltoztatta a korábbi választottbírósági rendszert; ugyan a Nemzeti Agrárkamara keretében működő állandó választottbíróságot és a Sport Állandó Választottbíróságot nem érintette, eljárási szabályalkotásukra azonban mégis kihatást gyakorolt. A sport, a sportszervezetek és a sportolók érdekeit képviselő, a sportéletben keletkező konfliktusok megoldását segítő alternatív vitarendezési fórum a sport-választottbíróság, amely a sporttal kapcsolatos ügyeket érdemben tárgyalja. Eljárása során a hagyományos, bírósági eljárásokhoz képest a felek közötti vitát professzionálisan rendezi, gyors segítséget biztosít, hiszen választottbíróként olyan személyek járnak el, akik jártasak a sportban, és gyakorlati tapasztalatuk, elméleti ismeretük mellett autentikus döntéseket tudnak hozni. A Sport Állandó Választottbíróság határozataival kapcsolatos ügyekben fellebbezésre nem kerülhet sor, a döntés végrehajthatósága azonnali, az érdemi határozatokat csak szűk körben lehet megtámadni a Vbtv. alapján.
The Act LX of 2017 on Arbitration changed the previous arbitration system. Though it did not affect the permanent court of arbitration operating under the Hungarian Chamber of Agriculture and the court of arbitration of sports, it had an effect on their procedural rulemaking. As the representative of the interests of the sports, sport organizations and the athletes, the court of arbitration for sport is an alternative dispute resolution entity that resolves the conflicts risen in the field of sports and deals with the sports cases. During its procedure it resolves the disputes between the parties professionally, compared to the traditional court proceedings, it offers a speedy solution because the arbitrators are experts in the field of sports who can make authentic decisions having practical experience and also have theoretical understanding. There is no appeal and only a limited range of challenging the arbitration awards, and the decisions have immediate effects.
Das Gesetz LX von 2017 über Schiedsgerichtsbarkeit hat das bisherige Schiedsverfahren geändert. Das ständige Schiedsgericht die arbeitet im Rahmen der ungarischen Landwirtschaftskammer und das Schiedsgericht für Sportarten waren davon nicht betroffen, wirkten sich jedoch auf ihre Verfahrensregeln aus. Als Vertreter der Interessen des Sports, der Sportorganisationen und der Sportler ist das Schiedsgericht für Sport eine alternative Streitbeilegungsstelle, die die im Sportbereich entstandenen Konflikte löst und sich mit den Sportfällen befasst. Während seines Verfahrens löst es die Streitigkeiten zwischen den Parteien professionell im Vergleich zu den traditionellen Gerichtsverfahren. Es bietet eine schnelle Lösung, da die Schiedsrichter Experten auf dem Gebiet des Sports sind und authentische Entscheidungen treffen können, die praktische Erfahrung haben und auch theoretisches Verständnis haben. Es gibt keine Berufung und nur eine begrenzte Anzahl von Anfechtungen der Schiedssprüche und der Entscheidungen sind sofort vollstreckbar.
A választottbíróság[1] sajátos alternatív vitarendezési fórumként lehetővé teszi a szemben álló felek számára, hogy maguk dönthessék el az ügy tárgyára figyelemmel, milyen szakmai ismeretekkel rendelkező bírák legyenek kijelölve speciális jogvitájuk elbírálására. "A választott bíráskodás az igazságszolgáltatás sajátos formája, amikor a felek törvényi felhatalmazás alapján az állami bíróság helyett »civil«, különleges bíróságot, a választott bíróságot választják."[2]
- 14/15 -
Általánosságban a választottbírósági eljárás igénybevételére a magyar jogszabályi felhatalmazás értelmében akkor nyílik lehetőség, amikor azt a felek a bírósági út helyett kikötötték, vagy választottbírósági szerződés rendelkezik arról, speciális esetben pedig jogszabályi felhatalmazás alapján válnak a felek az eljárásra jogosulttá.
A választottbíráskodásról szóló korábban hatályos 1994. évi LXXI. törvény helyébe 2018. január 1. napjával lépő Vbtv.-t az Országgyűlés 2017. május 30-án 136 igen, 2 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadta el. Az új törvény a korábbi választottbírósági rendszerre is hatást gyakorolt, hiszen az új jogszabályi rendelkezés értelmében a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság és az Energetikai Állandó Választottbíróság 2017. december 31. napjával megszűnt. Ezek tevékenységét 2018. január 1. napjával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) mellett működő Állandó Választottbíróság látja el. A jogszabályi változás azonban közvetlenül nem érintette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretében működő állandó választottbíróságot és a Sport Állandó Választottbíróság működését sem.
Elsőként az 1868. évi LIV. törvénycikk született meg a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában és tartalmazta a magánbírósági ítéletek elfogadásának lehetőségét, amely alapján kölcsönös szerződés alkalmazásával a választottbíróság dönthetett a polgárok peres ügyeiről. A tőzsdei választottbíráskodásról szóló 1881. évi LIX. törvénycikk[4] választottbíráskodási, választottbírósági szerződést még nem igényelt, elégségesnek bizonyult alávetési nyilatkozat is, amennyiben az ügyletek a budapesti értéktőzsdén, árutőzsdén vagy vidéki termény- és gabonaházakban kerültek megkötésre.[5] A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk a választottbírósági eljárást európai színvonalon szabályozta a 767-788. §-aiban, a német és az osztrák mintát követve önálló címet is szentelt a választottbíráskodásnak. Az 1952. évi III. törvényben, az első Pp.-ben a választottbíráskodásról nem volt rendelkezés, azonban a Ppé. néhány szűk korlátok közé szorított szabályt a 17-20. §-aiban tartalmazott. A III. Ppn., az 1972. évi 26. törvényerejű rendelet kiegészítette a Pp.-t a XXIV. fejezettel, amely öt paragrafusban (360-364. §) rendelkezett a választottbíráskodásról.
Az első önálló jogszabály, amely a választottbíráskodásról szólt, a 8/1978. (XII. 5.) IM rendelet volt, amely a gazdálkodó társaságok között fuvarozási és vállalkozási szerződésből származó jogvitákban eljáró választottbíróságra mint különleges, ad hoc bíróságra vonatkozó szabályokat tartalmazta. A gazdasági társaságok jogvitáiról pedig a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 18. §-a rendelkezett.[6] Az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: régi Ptk.) 1993. évi módosítása (az 1993. évi XCII. törvény) a választottbírósági eljárást a Ptk. 7 § (2) bekezdésével való kiegészítéseként már szerződéses jogviszonyok esetében is lehetővé tette. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény értelmében a felek akkor köthettek ki választottbírósági eljárást, amennyiben valamelyik fél gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozott, és a vita e tevékenységgel kapcsolatosan merült fel. További feltétel volt, hogy a felek a vita tárgyáról szabadon rendelkezhetnek és az eljárást szerződésben kikötötték [régi Vbtv. 3. § (1) bekezdés]. A választottbírósági tevékenységet 2018. január 1. napjától a 2017. évi LX. törvény szabályozza, ezt megelőzően, valamint a folyamatban lévő ügyekre nézve az 1994. évi LXXI. törvény rendelkezéseit kell(ett) irányadónak tekinteni. Az új törvény értelmében kereskedelmi jogviszonyokban felmerült jogvitákat választottbíróság elé lehet vinni, amennyiben a felek így rendelkeznek választottbírósági szerződésben [Vbtv. 3. § (1) bekezdés 1. pont].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
