37/2011. (V. 10.) AB határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény 2. § (1) bekezdésének a "…rendelkezéseit a 2005. január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni" szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt a hatálybalépésére - 2010. december 30. napjára - visszaható hatállyal megsemmisítette. A közvéleményben az ún. 98%-os különadó kapcsán ismertté vált jogszabály megsemmisítése iránti kérelemmel számos indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelynek figyelemmel kellett lennie arra, hogy legutóbbi tárgybani határozata óta az Országgyűlés mind az Alkotmány közteherviselésre vonatkozó 70/I. §-át, mind az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll-hatáskörére vonatkozó Abtv.-szabályokat is módosította.
Az emberi méltóság sérelmével összefüggésben azt kellett vizsgálnia, hogy az indítványozó alapos okkal hivatkozhat-e az egyén autonómiájának védelme érdekében az emberi méltóságra, mint az Alkotmányban nevesített általános személyiségi jogra, olyan körülmények között, amikor a magánszemélyeknek nincs lehetőségük a múltra vonatkozó törvényhez való alkalmazkodásra. Figyelemmel kellett lenni továbbá arra, hogy az emberi méltóság védelméhez való jog önmagában nem nyújt védelmet a visszaható hatályú jogalkotás ellen. Az ilyen jogalkotás ugyanis nem az emberi méltóság védelméhez való jogot, hanem a jogbiztonságot sérti.
Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése - módosítását követően - nem tartozik ama szabályok közé, amelyeknek a sérelmére hivatkozva adótörvény alkotmányellenességének vizsgálatát lehetne kezdeményezni. Jelentősége van ugyanakkor annak, hogy ez az új szabály mit tesz lehetővé, és hogyan kell azt együtt értelmezni az Alkotmány más rendelkezéseivel, ezek között az emberi méltóság védelméhez való joggal. Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése elvi lehetőséget teremt arra, hogy a jogalkotó visszaható hatállyal, a jövedelem mértékét el nem érő közteherviselési kötelezettséget állapítson meg. Az alkotmányjogi kérdés az, hogy ennek a lehetőségnek vannak-e az Alkotmányban szereplő korlátai.
Az Alkotmánybíróság szerint az emberi méltóság minden tárgyi jog megalkotásánál és alkalmazásánál a legfőbb alkotmányos vezérlő elv, az alkotmányos alapjogok, értékek és kötelezettségek rendszerének a tényleges alapja. Az alapjogoknak anyagi tartalma van, és ez a tartalom az emberi méltóságból ered. Az egyes alapjogokat kifejezetten az emberi méltósággal, mint "anyajoggal" összefüggésben, azzal együtt, arra tekintettel kell értelmezni. Állami beavatkozást megvalósító törvénynek egyensúlyt kell teremtenie a személyek jogmentes magánszféráját védő alapvető jogok és a törvényben megcélzott társadalmi, politikai, gazdasági érdekek között. Ezek egyoldalú, kizárólagos és differenciálatlan érvényesülésekor alapos okkal lehet hivatkozni az alapvető jogok, végső soron az emberi méltóság védelméhez való jog sérelmére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
