A SARS-CoV-2 nevű új koronavírus - amely a Covid-19 elnevezésű megbetegedést okozza - radikálisan átalakította mindennapi életünket. Voltaképpen nincs olyan szegmense társadalmi folyamatainknak, amelyeket mélyebben, sokkszerűen ne érintett volna a pandémia. Természetesen ez a téma olykor már ellenszenvet vált ki az olvasóból, mivel az internet adta lehetőségeknek köszönhetően számos, a vírussal kapcsolatos tanulmányt, cikket, sajtóorgánumokban megjelenített rövidebb gondolatot lehet olvasni. Ennek ellenére a koronavírus okozta válsághelyzet bizonyos intézkedéseinek mélyreható vizsgálata indokolt lehet. Kétségkívül ilyen terület a vírus elleni védekezést szolgáló intézkedések jogi aspektusból történő bemutatása is, már csak a tekintetben is, hogy a jog mint a társadalmi folyamatokból táplálkozó és az azokra reflektáló magatartásokat befolyásolni törekvő eszköz, ritkán képes előre ellentmondásoktól mentesen szabályozni azokat az életviszonyokat, amelyeket szabályozása tárgyául választ. Ezen felül a jogalkotónak[1] jelentős felelőssége van a pandémia elleni küzdelem során, mert alapvetően két érdek között kell "ingadoznia", és megtalálni a megfelelő egyensúlyt. Ez a két egymással talán ellentétes érdek nem más, mint a gazdaság életben tartása, illetve az emberi élet védelme. Természetesen a 21. századi társadalmak számára a hagyományos, emberi közreműködésre épülő járványügyi intézkedések mellett számos más eszköz is rendelkezésére áll. Ilyen lehetőségnek tekinthetőek a legújabbkori technológia által lehetővé tett megoldások, amelyek dolgozatunk középpontját képezik. Egy ezek közül a technológiai eszközök közül a Házi Karantén Rendszer nevet viselő, a hatósági házi karantén ellenőrzésére szolgáló megoldás. Az alkalmazásnak - amely egyébként a mobilkészülékünkre letöltve használható - számos jogi normának meg kell felelnie mind az alapvető jogok szintjén, mind azon túl, az azokat részletező jogi normák szintjén, kiváltképp utóbbinak tekinthető a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (a továbbiakban: GDPR).
A dolgozatunk első részében kitérünk a hazai járványügyi védekezés szabályozására, majd ezt követően foglalkozunk a hatósági házikarantén ellenőrzésére szolgáló Házi Karantén Rendszerrel a GDPR képzeletbeli szemüvegén keresztül. Dolgozatunkban a 2020. március 11. (a különleges jogrend bevezetése) és 2020. november vége közötti időszakot vizsgáltuk.
A kormányzat járványügyi védekezési törekvéseinek többrétegű jogi keretét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény [a továbbiakban: Eütv.] 6. címe, a 228-232/E. § között szabályozott egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályok, illetve a veszélyhelyzet alkotják. A járványügyi védekezés első rétegét az Eütv. 6. címe képzi, amely a járványok eredményes leküzdésének intézményeit, illetve az egyén személyes szabadsághoz való jogának garanciáit biztosítja. A 6. cím alatt szabályozták a fertőzöttek, illetve a vélelmezett fertőzöttek társadalmi elkülönítésére vonatkozó jogintézményeket, amelyek bemutatása és egymással való összehasonlítása a hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzésének megértése miatt lényeges. A 6. cím tartalmazza továbbá az egyéb járványügyi intézkedéseket is, amelyekre utalunk az egészségügyi válsághelyzet joganyagának bemutatása kapcsán. Második rétegként érintjük az egészségügyi válsághelyzet jogintézményét, amely a Covid-19-cel szembeni védekezés során átalakult, ezért röviden összefoglaljuk a módosítások mibenlétét. A járványügyi védekezést megalapozó jogi eszközök bemutatása során a teljességre való törekvés jegyében, harmadik rétegként röviden kitérünk a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályozás neuralgikus pontjaira is.
- 59/60 -
Az Eütv. 6. címében szabályozott járványügyi intézmények alkalmazhatóságának feltétele, hogy "miniszteri rendeletben meghatározott fertőző betegség, vagy az Egészségügyi Világszervezet [a továbbiakban: WHO] által nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet előidézésére képes, korábban ismeretlen vagy szokatlanul súlyos formában, illetve a megszokottnál lényegesen nagyobb gyakorisággal, járványosan előforduló betegség vagy állapot legyen."[2] (Betoldás a Szerzőktől). Az Egészségügyi Világszervezet 2020. január 30-án hirdetett ki nemzetközi horderejű járványügyi szükséghelyzetet az új koronavírus járvány miatt.[3]
Az Eütv.-ben szabályozott járványügyi jogintézmények javarészt a fertőző betegségekkel szembeni prevenciót,[4] azok forrásának korai felismerését,[5] az azokkal kapcsolatos információk hatékony áramlását,[6] illetve azok terjedésének megakadályozását szolgálják. A vírusok terjedésének természetéből kifolyólag kulcskérdés, hogy miképpen lehetséges a fertőző betegek azonosítása, illetve ennek következményeképpen elkülönítésük felől intézkedni, amelyet elsősorban az Eütv.-ben tételesen felsorolt elkülönítés, járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, illetve a járványügyi ellenőrzés jogintézménye szolgálja. Nyilvánvaló azonban, hogy ahhoz, hogy ezek a jogintézmények alkalmazhatóak legyenek először az alanyok azonosítása szükséges, amely a kontaktkutatás feladata.
Az alábbi táblázat[7] segítségével mutatjuk be a különböző járványügyi intézmények alkalmazásának feltételeit és fontosabb eljárási jellemzőit.
| Járványügyi elkülönítés | Járványügyi megfigyelés | Járványügyi zárlat | Hatósági házi karantén | Járványügyi ellenőrzés | |
| Feltétel | Fertőző beteg | Fertőző személlyel érintkezés és feltehetően lappangási szakban lét | Lásd a járványügyi megfigyelést | Meghatározott országokból történő beutazás vagy fertőzés vagy megbetegedés esetén előírható | Kórokozó hordozó személy, aki anélkül üríti azt a szervezetéből, hogy a fertőző betegség bármely szakaszában lenne |
| Kezdeményező | Betegséget észlelő orvos | Egészségügyi államigazgatási szerv | Lásd a járványügyi megfigyelést | Járványügyi hatóság | Egészségügyi államigazgatási szerv |
| Kötelező jelleg | Miniszteri rendeletben meghatározott betegség esetén kötelező | Miniszteri rendeletben meghatározott betegség esetén kötelező | Miniszteri rendeletben meghatározott betegség esetén kötelező | Opcionális | Opcionális, azzal, hogy miniszteri rendeletben meghatározott betegség esetén kötelező |
| Tartam | Fertőzőképesség tartamára | Lappangási idő leteltét követő 48 órán belül, feltéve hogy orvosi vizsgálat eredményeként fertőzés veszélye kizárható | Lásd a járványügyi megfigyelést | Határozatban meghatározott idő | Kórokozó hordozás időtartamára |
| Jogkövetkezmény | Fertőző betegségben szenvedő személyt otthonában, tartózkodási helyén vagy fekvőbeteg-gyógyintézet elkülöníteni | Foglalkozása gyakorlásában, kapcsolat- tartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható | Lásd a járványügyi megfigyelést, azzal, hogy e célra kijelölt helyen kell foganatosítani, amely nem elhagyható | Meghatározott lakás, ahhoz tartozó bekerített hely vagy egészségügyi intézménynek nem minősülő hely nem elhagyható | Foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
