A munkajog az alapjogok érvényesülésének különös területe, amely az elmúlt évtizedekben újszerű megközelítéseket eredményezett az alapjogokra, azok mineműségére, jogi természetük feltárására irányuló kutatásokban. A nagy tradíciójú munkajogi kultúrákban az alapjogi problematika kutatása a huszadik század második felében rendkívüli intenzitással folyt és megtermékenyítőleg hatott az alapjogok általános elméletére is. A kutatásokat - magától értetődően - jelentős mértékben inspirálták a nemzetközi, illetve európai jogi jogalkotás fejleményei, valamint a nemzeti alkotmánybíróságok és az utóbbi évtizedben az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában kialakult tételek. Ehhez képest a magyar munkajogban Kiss György monográfiája úttörőnek számít. Noha a magyar Alkotmánybíróság alapjogi bíráskodása során az elmúlt két évtizedben számos alkalommal szembesült az alapjogok munkajogi érvényesülésének kérdéseivel, a hazai munkajogi (és alkotmányjogi) irodalomban nemhogy monografikus igényű, de egyáltalán a tárgykört érintő munka is alig-alig látott napvilágot.
A szerző vizsgálódásának tárgya a munka magánjoga, a napjainkban már a magyar munkajogtudományban is uralkodónak mondható dualizmusában, az individuális és kollektív munkajog relációjában. E szemléletmód kialakításában egyébként a szerzőnek is komoly szerepe volt a kilencvenes évek elejétől kezdve. Korabeli tankönyvei és monográfiái meghatározó jelentőségűek voltak ennek az alapvetően német dogmatikai gyökerű rendszerszemléletnek az elterjesztésében és a hazai jogtudományban való stabilizálásában. Éppen ez az alapvető strukturális kettősség eredményezi azt, hogy az alapjogok munkajogi érvényesülése különösen összetett kutatási módszertant igényel. A monográfia a szerző azonos című MTA-doktori értekezésének jelentősen átdolgozott változata (Kiss György: Alapjogok kollíziója a munkajogban. Justis, Pécs 2010).
A dolgozat - az általános alapvetést követően - két részből áll. Az első az alapjogok dogmatikájával, és az alapjogi kollízió elméleti alapkérdéseivel foglalkozik, a második azok munkajogi érvényesülésével. A második rész - az említett munkajogi rendszertani dualizmust szem előtt tartva - ugyancsak kettős tematikát mutat: az alapjogok ütközésének individuális és kollektív munkajogi vonatkozásait tárgyalja. Elméleti kiindulópontja a munkajognak a magánjogba tartozása, közelebbről az, hogy a munkajogi jogintézmények a magánautonómia, illetve a kollektív autonómia sajátos megjelenési formái. Ebben a kontextusban helyezi el a szerző az egyes alapjogok érvényesülésének vizsgálatát és ütközésük értékelését.
A mű első része értékes adalék az alapjogok hazai dogmatikájához, hiszen az alkotmányjogi és jogbölcseleti irodalomban (is) szokatlan a kiindulópontként választott emberi méltóság értelmezésének sokrétűsége és a határozott szerzői következtetések. Megítélésünk szerint új korszakot hozhat a hazai alapjogi gondolkodásban az ún. szociális jogok egyetemes genezisének és jogi természetének tárgyalása, valamint a hazai alkotmánybírósági koncepció interpretálása. Az alapjogoknak a magánjogi (szerződéses) viszonyokban való érvényesülése tekintetében a monográfia talán a legjobb összegzés a hazai jogirodalomban, amely az általunk ismert legrészletesebb elemzést adja az alapjogok vertikális és horizontális (közvetett és közvetlen) hatályának problematikájában, nemcsak a hazai irodalomban is gyakran elemzett "Drittwirkung" tematikus megközelítésében, hanem a "state action" intézménytörténetének bemutatásában is. A dolgozat ebben a részében tárgyalja - az Európai Bíróság alapvető ítéleteinek részletes elemzésével - az európai munkajogban az utóbbi évtizedben kiéleződött elméleti és gyakorlati polémiát a közösségi alapszabadságok és az alkotmányos alapjogok tekintetében. Az alapjogok összeütközésének vizsgálata körében a szerző lényegében a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban is uralkodónak tekinthető értelmezést teszi magáévá, amely az alapjogok hierarchiáján nyugszik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
