2023. január 1. óta a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) kimondja, hogy a helyi önkormányzatok kötelesek gondoskodni lakosaikról, ha saját maguk és hozzátartozóik ezt nem tudják megtenni.[1] A gondoskodásra kötelezettek sorrendjében a helyi önkormányzatok megelőzik az államot, így megállapítható, hogy jelenleg jelentős felelősség hárul a településekre a szociális biztonság megteremtése körében.
A helyi önkormányzatok ezen kötelezettségüknek számos eszközzel tesznek eleget, az általuk biztosított szociális háló meghatározó elemei a rászorultsági alapú pénzbeli és természetbeni ellátások, amelyeket az önkormányzatok jelenleg elsősorban települési támogatás formájában nyújtanak. Habár a Szociális törvény tartalmazza a települési támogatás kereteit, annak feltételeit és az ellátások összegeit a helyi önkormányzatok rendeleteikben jogosultak meghatározni. Ebből fakadóan az ország több mint háromezer települése több mint háromezerféle módon igyekszik biztosítani a szociális biztonságot. Mindez egy rendkívül töredezett segélyezési gyakorlathoz, valamint ahhoz is vezet, hogy eltérő mértékű szociális segítségben részesülhetnek a különböző településeken élők.
Ahogyan azt a későbbiekben a 2.1.1. alfejezetben kifejtem, a szociális ellátások ilyen decentralizációját indokolhatja, hogy az egyes települések a szélesebb döntési jogkörük révén jobban tudnak reagálni a helyi igényekre. Ez a szempont ugyanakkor Budapest kerületeinek viszonylatában mérsékelt szerephez jut. Egyfelől néhány szociális területen valóban felfedezhetőek jelentős különbségek az egyes kerületek között (pl. ingatlan- és albérletárak, hátrányos helyzetű lakosság aránya). Másfelől azonban a megélhetéssel kapcsolatos kérdések többségében (pl. élelmiszerárak, munkalehetőségek) a kerületek közötti eltérés csekély, illetve a kerületek közötti átjárásra tekintettel irreleváns.
Jelen dolgozat célja a budapesti kerületek települési támogatás körében nyújtott ellátásainak vizsgálata és összehasonlítása. Kutatásom során elsősorban jogszabályelemzést végeztem, amelynek körében áttekintettem a Szociális törvény változásait, valamint a budapesti kerületek rászorultsági alapú pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló önkormányzati rendeleteit, amelyek az ellátások összegét és a jogosultság feltételeit tartalmazzák.
Kutatásomban mindenekelőtt bemutatom, hogy törvényi szinten hogyan változott a helyi önkormányzatok szerepe a segélyezés területén a rendszerváltást követően, hiszen ez határozza meg a helyi önkormányzatok jelenlegi hatásköreit. Ezután az egyes kerületek segélyezési szabályozását tekintem át. A kvalitatív vizsgálat mellett a legfontosabb statisztikai mutatókat, így az ellátások összegeit, az ellátottak számát és az ellátásokra fordított költségvetés nagyságát is figyelembe veszem. Kutatásom során összehasonlítom az önkormányzati szabályozás alapvető elemeit, illetve a három legjelentősebb ellátási forma, a lakhatási támogatás, a gyógyszertámogatás és a rendkívüli települési támogatás kerületi összehasonlítását is elvégzem.
A rendszerváltást követő több mint harminc évben szélsőségesen változott a települési önkormányzatok szerepköre a rászorultsági alapú, pénzbeli ellátások szabályozásával, megállapításával és finanszírozásával kapcsolatosan. Már egészen korán nyilvánvalóvá vált az 1993-ban megalkotott ellátórendszer korrekcióinak szükségessége, a javítási szándékok azonban egy rendkívül töredezett, átláthatatlan[2] és koncepciójában helyenként ellentmondó Szociális törvényt eredményezett.
A rendszerváltást követően az államszervezet átalakulása során erőteljes decentralizáció játszódott le, azaz a legtöbb, korábban az államigazgatás által ellátott szerepkör az újonnan a tanácsrendszer helyén létrehozott helyi önkormányzatokra hárult át.[3] Az ellátásra szorulók egyre bővülő körére tekintettel már a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Régi önkormányzati törvény) rögzítette a települési önkormányzatok azon feladatát, miszerint gondoskodni kötelesek helyi szinten a szociális ellátásokról, a hatáskörök és a támogatások azonban csupán há-
- 80/81 -
rom évvel később, 1993-ban, a Szociális törvényben kerültek kidolgozásra.[4]
A Szociális törvény széles jogalkotói és mérlegelési joggal ruházta fel a helyi önkormányzatokat, aminek következtében a települések jelentős mozgásteret nyertek az ellátások összegének és a jogosultságok feltételének megállapításakor. Az önkormányzatok 1993-as széles körű mozgásterének bemutatására szolgál az 1. számú táblázat.
A Szociális törvény kezdetben ötféle rászorultsági alapú pénzbeli ellátást tartalmazott. Ezen ellátási formák közül a Szociális törvény a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, az ápolási díjnak és az átmeneti segélynek a nyújtását írta elő kötelezően, a lakhatási támogatás és a temetési segély csak mintegy lehetőség állt fenn az önkormányzatok számára, amire a "nyújthat" ige használatából lehet következtetni.
Az ellátottak körét a Szociális törvény a munkanélküliek jövedelempótló támogatása és az ápolási díj esetében határozza meg taxatíve, azaz zárt körülírással. A többi ellátás esetében a törvény csak példálózó jelleggel említi meg az ellátottak lehetséges köreit, azonban a jogosultság részleteinek meghatározása ezen támogatások esetében az önkormányzat hatáskörébe tartozott.
1. sz. táblázat: A szociális törvény pénzbeli ellátásainak egyes jellemzői 1993-ban, saját szerkesztés
| Az ellátás kötelező jellege | Az ellátottak köre | Az ellátás összege | |
| Munkanélküliek jövedelempótló támogatása | Az önkormányzat köteles biztosítani | A szociális törvényben meghatározva | A szociális törvényben minimumösszeg meghatározva |
| Lakásfenntartási támogatás | Az önkormányzat biztosíthatja | A szociális törvényben csak lehetséges ellátotti kör meghatározva | A szociális törvényben nincs meghatározva |
| Ápolási díj | Az önkormányzat köteles biztosítani | A szociális törvényben meghatározva | A szociális törvényben minimumösszeg meghatározva |
| Átmeneti segély | Az önkormányzat köteles biztosítani | A szociális törvényben csak lehetséges ellátotti kör meghatározva | A szociális törvényben nincs meghatározva |
| Temetési segély | Az önkormányzat biztosíthatja | A szociális törvényben csak lehetséges ellátotti kör meghatározva | A szociális törvényben minimumösszeg meghatározva |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
