Megrendelés
Közjogi Szemle

Fizessen elő a Közjogi Szemlére!

Előfizetés

Szilágyi Emese: Népszavazási kérdések: alkotmánybírósági döntés a férfiak korkedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségéről (KJSZ, 2015/4., 65-68. o.)

Amikor szóba kerül a népszavazás lehetősége, a közvéleményt napjainkban leginkább az üzletek vasárnapi zárva/nyitva tartásáról szóló kérdések tartják lázban, a kö­zelmúltban egy másik fontos kérdésben, a korkedvezményes nyugdíj kérdésének népszavazásra bocsáthatóságának ügyében is döntés született. A népszavazásra bocsátani szándékozott kérdés így hangzott: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?"

Az Alkotmánybíróság döntése[1] értelmében a Kúriának a kérdést elbíráló döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Ezzel az Alkotmánybíróság végső soron megakadályozta a kérdés népszavazásra bocsátását.

Az ügy körülményei

A szervező 2015. április 15-én nyújtotta be a kérdést hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: NVB). Azonban a testület úgy találta,[2] hogy az két okból sem felel meg a hitelesítés követelményeinek. Egyrészt, a testület érvelése szerint a népszavazás potenciálisan a nyugdíjra jogosultak ellátotti körének bővüléséhez vezetne azáltal, hogy a korkedvezményes nyugdíjra jogosultak körét a férfiakra is kiterjesztené. Ez pedig az NVB érvelése szerint ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjával, amelynek értelmében nem lehet országos népszavazást tartani "a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról". Továbbá, az NVB azt is megállapította, hogy a feltenni szándékozott kérdés az egyértelműség követelményébe ütközik, ugyanis a választópolgárok szavazatuk leadása során nem lehetnek tisztában azzal, hogy döntésük milyen következményekkel járhat a nyugdíjrendszer egésze vonatkozásában.

A szervezők felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához, amely a Választási Bizottság határozatát megváltoztatta. A Kúria okfejtése[3] szerint az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából következően "nem minden, a költségvetési törvénnyel összefüggésbe hozható népszavazási kérdés sorolandó a tilalmazott tárgykörök közé. […] Önmagában tehát az a tény, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdésnek pénzügyi-költségvetési vonzata van, nem jelenti azt, hogy abban ne lehetne népszavazást tartani." A Kúria a kérdéssel kapcsolatban azt is kifejtette, hogy az csak közvetett, távoli összefüggésben van egy majdani költségvetési törvénnyel. "A távoli és közvetett összefüggés a tiltott népszavazási tárgykörrel nem eredményezi a kérdés tiltott tárgykörűvé válását. Önmagában az a tény, hogy az érvényes és eredményes népszavazás érinti az Országgyűlés mozgásterét a következő költségvetési törvény megalkotásakor, nem teszi tiltottá a népszavazást."

A panasz

Az Alkotmánybírósághoz négy indítványozó fordult az Abtv.[4] 27. §-a szerinti (valódi) panaszeljárást kezdeményezve. A panaszosok részben természetes személy indítványozók voltak, mindegyikük nő, közöttük a kedvezményes nyugdíjba vonulás szabályai szerint már nyugdíjban részesülők, illetve azzal élni kívánók. A panaszosok másik része két, elsősorban nőket tömörítő civil szervezet, amelyek érintettségüket azzal kívánták megalapozni, hogy tagságuk körülbelül 80%-a nő.

Az indítványozók hosszan érveltek a Kúriának a népszavazási kérdést hitelesítő határozatával szembeni alkotmányjogi panasz benyújtásának lehetősége mellett. Előadták, hogy a népszavazásról szóló törvény[5] (a továbbiakban: Nsztv.) vonatkozó rendelkezése[6] csupán a további jogorvoslatot zárja ki, az alkotmányjogi panasz lehetőségét nem. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltételei az érintettség; az, hogy a döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sértse, továbbá a további jogorvoslati lehetőség hiánya, illetve a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés fennállta.[7]

A panaszosok az érintettség tekintetében úgy érveltek, hogy a népszavazásról döntő bírósági határozat ellen benyújtható alkotmányjogi panasz esetében az Alkotmánybíróságnak el kell tekintenie a panaszeljárások során a befogadhatóság tekintetében eddig kialakított "eljárásjogi érintettség" követelményétől. A panaszosok érvelése szerint ugyanis ennek szempontrendszere a népszavazás kezdeményezőin túl mindenki mást kizárna a kezdeményezésre jogosultak köréből. Ezért - így az indítványozók - az érintettség megállapításának új szempontrendszere vált szükségessé, mégpedig az úgynevezett "anyagi jogi érintettség". Az "anyagi jogi érintettség" érvelésük szerint országos népszavazási kezdeményezést elbíráló kúriai döntés tekinteté-

- 65/66 -

ben úgy írható le, hogy "mindenki indítványozó lehet, akinek alapjoga sérülhet a népszavazási kérdés nyomán kötelezően megalkotandó törvényi rendelkezések miatt." A panaszosok szerint ugyanis csak így biztosítható, hogy alkotmányjogi panaszt továbbra se csak alapjogsérelem esetén, hanem az Alaptörvényben biztosított jogok sérelme esetén lehessen benyújtani.

Az indítványozók állították azt is, hogy a Kúria döntésében nem ismerte fel az ügy alapjogi jelentőségét. Ezalatt értették egyrészt a jogegyenlőség és az egyenlő bánásmód sérelmét. Álláspontjuk szerint a nők alapjogsérelméhez vezetne, ha "a velük azonos életkori csoportba tartozó férfiakat ugyanolyan helyzetbe hozná a jogalkotó." Ennek alátámasztására felhívták az AB azon érvelését, amely szerint hátrányos megkülönböztetés valósul meg, ha a szabályozás lényegesen eltérő helyzetben lévő csoportokra azonosan vonatkozik.

Állították továbbá a tulajdonhoz való jog sérelmét. Kifejtették, hogy az alkotmányos tulajdonvédelem körébe tartoznak bizonyos feltételek fennállta esetén egyes közjogi várományok is, így az ellenszolgáltatás fejében szerzett, járulékfizetési kötelezettségen alapuló ellátások, mint a saját jogú öregségi nyugdíj is. A panaszindítvány szerint a népszavazás sikere minden valószínűség szerint a társadalombiztosítási ellátások csökkenéséhez vezetne, amely megvalósítaná a tulajdonhoz való jog sérelmét az öregségi nyugdíj összegének csökkenése miatt.

Az Alkotmánybíróság döntése

Az Alkotmánybíróság 2015. szeptember 22-én kelt határozatában megsemmisítette a Kúria végzését. A testület döntésében első lépésként a befogadhatóságot vizsgálta. Ebben a tekintetben az érintettségre vonatkozóan kifejtett érvelés figyelemre méltó, hiszen a bírák valóban eltekintettek az eddig alkalmazott szigorú feltételektől. A döntés indokolása szerint a természetes személy panaszosok jogosultnak és érintettnek tekinthetőek, ugyanis ők részben olyan nők, akik már a kedvezményes jogszabályok mellett nyugdíjba vonultak, részben pedig olyanok, akik már kérték e törvényi feltételek mellett a jogosultságuk megállapítását. Ezért a Kúria hitelesítő döntése kihat a panaszosoknak a népszavazáshoz való alapjogán túl az indítványban felhívott, Alaptörvényben foglalt jogaiknak gyakorlására is.[8]

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére