A FamRZ (Zeitschrift für das gesamte Familienrecht) címmel Németországban megjelenő családjogi folyóirat évek óta egyik számában összeállítást közöl az európai országok legjelentősebb családjogi fejleményeiről, új jogszabályairól, a jogszabályváltozásokról, illetve a bírósági gyakorlat módosulásáról is. A hazájukban bekövetkezett változásokról hírt adó szerzők a tágan értelmezett családjogi kérdéseket tekintik át. Rovatunkban korábban már jelentkeztünk a német folyóiratban közzétett összeállítás alapján készített szemlével, részben tematikus jelleggel, részben az egyes országokra koncentrálva. Míg a tematikus összeállítás alkalmas arra, hogy bemutassuk a változások irányát - ennek különös jelentősége lehet itthon is a készülő Polgári Törvénykönyvre és az új családjogi szabályozásra tekintettel -, addig az országonkénti áttekintés más lehetőségeket biztosít, akár azt, hogy a szomszédos államok családjogi rendszereit jobban megismerjük. Jelen számban három közép-, illetve közép-kelet-európai ország jogrendszerét érintően közlünk ismertetést, különös tekintettel arra, hogy Szlovénia, Horvátország és Ausztria egyúttal szomszédos országok is. Portugália ugyan nem szomszédunk, ám a házasság bontását és a bontással kapcsolatos kérdéseket érintően átfogó módosításra készül. S bár a készülő Családjogi Könyv alapjaiban nem strukturálná át a magyar bontójogot, talán nem haszontalan látni, hogy a mi kodifikációs munkálatainkkal egyidőben más európai ország milyen módosításokat tart indokoltnak.
Noha a gyermeki jogokat érintő új (2005. évi) szerb szabályozás is ismertetésre került, a Családi Jog 2008. júniusi számában erről - másik tanulmány alapján - már részletesen beszámoltunk. Beszámolóval jelentkezett 2008-ban Anglia és Wales, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Portugália és Svájc is. Ami a családjogi jogterületeket illeti, egyes szerzők a házassági vagyonjogi változásokról, illetve az élettársakat, bejegyzett partnerkapcsolatokat érintő készülő szabályozásokról számoltak be, ugyanakkor a francia jelentésben a gyermek és szülő kapcsolat, a szülői jogállás keletkezése kapott kiemelt helyet. Azt, hogy nemcsak a "klasszikus", hagyományos területek tartoznak a családjog körébe, s hogy a "családjog" folyamatosan bővül és számos - egyre több - más jogterülettel is érintkezik, jól érzékelhetően tükrözik mind a svájci változások - melyek a családjogi vonatkozású személyiségvédelem kérdéseit érintik -, mind pedig az az új szlovén törvény, amely az egészségügyi kérdéseket érintve a betegjogokkal, így a beteg gyermek jogaival foglalkozik. Megemlítjük továbbá, hogy Weiss Emiliának a magyar bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi törvényről szóló részletes ismertetésével zárultak a FamRZ-ben közölt nemzeti jelentések.
Suzana Kraljić (Maribor) Die Rechte des Kindes im slowenischen Recht című tanulmányában részletesen áttekintette a gyermekek anyagi jogi jogosultságait és eljárási jogi pozíciójukat, kitérve a gyermek jólétének, érdekének védelmére, amely alapvető elvként jelenik meg, továbbá a gyermek vélemény-nyilvánítási jogára, illetve arra a jogosultságára, hogy az őt érintő eljárások során meghallgassák.
A szlovén családjog - mint anyagi jogi jogszabály - nem definiálja a családjog pontos tárgyát. Ahogyan azonban a polgári eljárásjogi rendelkezések a különleges eljárások közé sorolják a családjogi jogvitákat és a szülő-gyermek kapcsolatból származó pereket, úgy a jogirodalom is alapvetően ezt a kört tekinti a családjog hatálya alá tartozónak. Azzal azonban, hogy az irodalom értelmezése tágabb: nemcsak a házasságot és a szülő-gyermek jogviszonyt sorolja ide, hanem az élettársi közösséget is, illetve a gyermekek és harmadik személyek közötti kapcsolatokat is. Annak ellenére, hogy bizonyos kérdésekben, így gyámsággal kapcsolatos és gyermekvédelmi ügyekben nem a bíróság, hanem a közigazgatási szabályok alapján eljáró hatóság - szociális központ - rendelkezik hatáskörrel, ezek a kérdések is a családjog körébe tartoznak.
Ahogyan a gyermeki jogokról szóló 1989. évi New York-i Egyezmény (amelyhez Szlovénia 1992-ben csatlakozott) megfogalmazza azt, hogy a gyermeket érintő valamennyi ügyben az eljáró állami és nem állami szerveknek, hatóságoknak és bíróságoknak a gyermek mindenek felett álló érdekét kell védelemben részesíteniük, úgy 2004 óta ez az elv a szlovén családjogi jogszabályban is konkrétan megjelenik. Eszerint a gyermeket érintő cselekmények során és a velük kapcsolatos eljárásokban a szülőket, más személyeket, állami hatóságokat, és állami feladatokat ellátó egyéb szerveket terheli a gyermek érdekvédelmének kötelezettsége. Minthogy szülői feladatokat a szlovén jog szerint csak szülők láthatnak el, ők az elsődleges kötelezettjei annak, hogy gyermekük érdeke valóban védelemben részesüljön, ezzel kapcsolatban a szlovén családjogi jogszabály kimondja, hogy a szülők gyermekük személyiségének megfelelően és véleményére tekintettel kötelesek fizikai, erkölcsi és szellemi igényeinek teljesüléséről gondoskodni.
A szerző hangsúlyozza, hogy ahogyan a New York-i Egyezmény sem határozza meg a gyermek érdekének pontos fogalmát, úgy a szlovén jogszabály sem teszi ezt meg, de nyilván nem is lenne lehetséges azt az általános megközelítést, mely szerint minden döntés során a gyermek érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni, minden egyes esetre vonatkozóan részletszabályokkal felváltani. Az egyes esetekben a konkrét körülményeknek - valamennyi körülménynek - megfelelően kell megállapítani azt, hogy ténylegesen mi szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a szlovén családjogi jogszabály ne tartalmazna olyan rendelkezéseket, amelyek lényegüket tekintve a fenti alapelvet ismétlik meg. Ide sorolhatóak a szülői jogokat és kötelezettségeket megfogalmazó szabályok, melyek értelmében a szülőknek megfelelő feltételeket kell biztosítaniuk ahhoz, hogy gyermekük egészségesen felnövekedhessen, személyisége harmonikusan fejlődhessen, s felkészülhessen az önálló felnőtt életre, továbbá megfelelően gondozniuk-nevelniük kell őt, ideértve tartását, iskoláztatását is.
Az utóbbi években Szlovéniában is előtérbe kerültek a gyermek eljárásjogi jellegű jogosítványai, s így különösen a vélemény-nyilvánítás joga. A szerző a szlovén szabályozás kiindulópontjaként ehelyütt is utal a New York-i Egyezményre, amely kifejezetten kötelezi az aláíró államokat arra, hogy annak a gyermeknek a számára, aki véleményét ki tudja fejezni, erre a vele kapcsolatos eljárások során lehetőséget biztosítsanak, azzal, hogy a vélemény figyelembevétele során jelentősége van a gyermek életkorának és érettségének egyaránt. Ezt a megoldást követi a szlovén családjog is a 2004. évi módosító novella hatálybalépése óta. Míg korábban a jogszabály konkrét életkort határozott meg, addig jelenleg a gyermek életkorára és ítélőképességére a konkrét ügyhöz képest kell figyelemmel lenni. Amennyiben a gyermek rendelkezik elegendő belátási képességgel annak megértéséhez, hogy milyen kérdésben nyilváníthat véleményt és véleménye milyen következményeket von maga után, őt a tartózkodási helyével és nevelésével-gondozásával kapcsolatos kérdésekben meg kell hallgatni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
