Az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:161. § (4) bekezdése értelmében a Ptk. hatálybalépése után alapított kft.-k minimális törzstőkéje 3 millió forint.
A hatálybalépés előtt bejegyzett, működő kft.-k számára pedig, ha jegyzett tőkéjük az alapításuk idején hatályos Gt. (2006. évi IV. törvény) értelmében a 3 millió forintot nem érte el, záros határidőn belül biztosítaniuk kell az új szabályok szerinti tőkeminimumhoz még hiányzó összeget.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 13. § (2) bekezdése szerint az ilyen kft. legkésőbb 2016. március 15-ig köteles törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni, azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával dönthet. A (3) bekezdés szerint a fenti határozatig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, a társasági szerződését a Ptk.-val összhangba hozó módosításáról a tőkeemelési határozathozatal előtt nem dönthet. (Ez közelebbről azt jelenti, hogy addig, amíg jegyzett tőkéje el nem éri a Ptk. által meghatározott minimumot, egyéb vonatkozásokban sem élhet a Ptk. jogintézményeivel, hanem a Gt. előírásai szerint kell folytatnia tevékenységét.)
A szabály egyúttal azzal jár, hogy a feltőkésítési határozat - legkésőbb 2016. március 14-én történő - meghozataláig az ilyen kft. úgy működik, mintha a Ptk.-t nem is fogadták volna el. Minden vonatkozásban a Gt. rendelkezéseit kell betartania, tőkét emelhet (akár 3 millió forint alatti) összegben, 500 ezer forintot meghaladó törzstőkéjű kft. törzstőkéjét leszállíthatja 500 ezer forintnál nem kisebb összegre, létesítő okiratát bármilyen okból (a Gt. betartásával) módosíthatja, de a Ptk. rendelkezéseit egyetlen kivétellel nem "használhatja". Ez a kivétel is csak a feltőkésítési határozat meghozatalakor (amikor egyúttal a Ptk. hatálya alá is helyezkedik) érvényesülhet, noha ekkor még a Gt. szerint kellene eljárnia. A Ptké. 13. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján ugyanis mégis alkalmazhatja a kft. a Ptk.-nak (a Gt.-től gyökeresen eltérő) tőkeemelési szabályait, jogintézményeit.
A Gt. 157. § értelmében a törzsbetét legkisebb összegére, megfizetésének módjára, esedékességére, a késedelem jogkövetkezményeire, valamint a vagyoni hozzájárulás értékelésére és szolgáltatására, a tag felelősségére vonatkozó rendelkezéseket a törzstőke felemelése során is alkalmazni kell. A Gt. 115. § szerint a bejegyzés előfeltétele, hogy a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizessék (ez az úgynevezett "feles befizetés" szabálya) a fennmaradó összeget pedig - a társasági szerződésben meghatározottak szerint - a cégbejegyzéstől számított egy éven belül teljesíteni kell.
A Gt. 116. § a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra nézve úgy rendelkezik, ha az apport értéke a törzstőke felét eléri, azt alapításkor teljes mértékben szolgáltatni kell, ha azonban ennél kisebb értéket képvisel - szintén a társasági szerződésben meghatározottaknak megfelelően - legfeljebb azonban a cégbejegyzéstől számított három éven belül kötelező szolgáltatni.
A Ptk. 3:162-3:163. § rendelkezik a kft. alapításánál irányadó törzsbetét-szolgáltatási előírásokról, és a 3:198. § (3) bekezdése - a Gt.-hez hasonlóan - a tőkeemelés esetére is alkalmazandóvá teszi az alapítási szabályokat.
A Ptké. által biztosított - 13. § (2) bekezdés szerinti - lehetőség, tekintve, hogy az apport szolgáltatás vonatkozásában a Gt. és a Ptk. előírásai között nincs érdemi eltérés, nem jelent különösebb előnyt. Alapvető azonban a differencia a Gt. és a Ptk. szabályai között a tőkeemelés során pénzben biztosítandó új törzsbetétek vagy törzsbetét-részek szolgáltatása esetében, ezért e szabályokat érdemes behatóbban tanulmányozni.
A Ptk. - vélhetőleg annak kompenzálására, hogy a kft. tőkeminimumot jelentősen felemelte, és ez a recessziós gazdasági környezetben az érintett cégek tetemes részének komoly gondot okozhat -, számottevő könnyítéseket épített be a pénzbetétek szolgáltatásának szabályai közé.
A Ptk. 3:162. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a társasági szerződés rendelkezése szerint a tagok a vállalt pénzbetéteket fele részben sem (!) szolgáltatják bejegyzési feltételként, a jogszabályban deklarált "pénzbetét felénél kisebb összeg" pedig akár azt is jelentheti, hogy a feltőkésítési határozat alapján kért változásbejegyzés előtt egyáltalán nem teljesít befizetést a tag, hanem azt későbbi időpontban vállalja. (Ehhez azonban szükség van a társasági szerződés felhatalmazására és a tőkeemelési határozat megfelelő megszövegezésére, melyben természetesen a befizetés későbbi időpontjának is okvetlenül szerepelnie kell.) A 3:162. § (1) bekezdés ugyanis nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a feles befizetésnél kisebb mértékű teljesítést vállaljon a tőkeemelés bejegyeztetéséig a tag, hanem azt is, hogy a teljesítés előírt (és a tag által vállalt) jövőbeli időpontja a bejegyzéstől számított egy évnél hosszabb idő legyen.
A ténylegesen "hiányzó" törzstőke-részt kettős biztosítékkal látja el a jogalkotó, egyrészt a "feltöltéses" szabály [3:162. § (1) bek.] értelmében addig osztalék nem fizethető (egyik tagnak sem!), amíg ez a hátralék fennáll, másrészt a (2) bekezdés szerint a ta-
- 3/4 -
gok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért, a tagnak tehát olyan mögöttes helytállási kötelezettsége van a társasági tartozásokért, mint a bt. beltagjának, azzal a különbséggel, hogy a beltag helytállási kötelezettsége korlátlan, a kft. tagjáé azonban - noha szintén magánvagyonát terheli - mégis korlátozott, csak a még nem teljesített pénzbeli hozzájárulás összegének erejéig áll fenn.
A fenti szabály vonatkozik a Ptk. hatálya alatt alapított kft.-k törzsbetét szolgáltatására, a Ptk. hatálya alá tartozó kft.-k tőkeemelésére és a Ptké. 13. § (2) bekezdésének felhatalmazása szerint a feltőkésítésükről határozó, Gt. szerinti kft.-k esetére is, amennyiben a Ptk. fenti jogintézményét alkalmazni kívánják.
Már korábban felmerült a kérdés, hogy milyen időbeli korlátok között van lehetőség a kft. tagjai által vállalt pénzbeli törzsbetétek befizetésének halasztására, egyáltalán, létezik-e erre valamiféle korlát? Rendelkezhet-e úgy a társasági szerződés és a tőkeemelési határozat, hogy a befizetés határnapjaként három, négy, vagy akár tíz évvel későbbi időpontot jelöljön meg?
A bírói körökben elterjedt értelmezés szerint ennek elvileg semmi akadálya, azonban az volt a csaknem egyöntetű vélemény, hogy a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésében foglalt tőkevédelmi szabály ennek mégis gátat szab.[1] (E szabály azt írja elő - hasonlóan a Gt. 51. §-ához -, ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását, egyesülését vagy jogutód nélküli megszűnését.)
Időközben azonban ellenvélemények váltak ismertté, melyek érvelése meggyőző, és amelyekre tekintettel a Ptk. 3:162. § (1) bekezdésének bírói megítélése lényegesen megváltozott. E vélemények szerint nincs akadálya annak, hogy a Ptk. szerinti alapításnál, tőkeemelésnél, vagy akár a feltőkésítésnél a társaság úgy rendelkezzen, hogy valamely tag, vagy akár valamennyi tag bármilyen hosszú időre "kitolja" a pénzbeli betét befizetésének időpontját. (Informálisan úgy tudjuk, hogy a jogalkotó nem véletlenül mellőzte az időbeli korlát felállítását a pénzbeli betétek szolgáltatásának szabályai közül, erre nem is volt szükség, hiszen a "hiányzó" törzsbetétrész erejéig kellő fedezettel szolgál a tagok helytállási kötelezettsége, és további féket jelent az osztalékfizetési tilalom is. Emiatt hitelezővédelmi okból teljesen felesleges bírói értelmezéssel gátat építeni a szabad jogalkalmazás elé, indokolatlan volna a diszpozitív, belső szabály érvényesülését korlátozni.)
Említést érdemel az a körülmény is, hogy a Ptk. 3:133. § (2) bekezdésének kötelező átalakulási szabálya és a Ptk. 3:162. § (1) bekezdésének jegyzett tőke biztosítási előírása két, egymástól alapjaiban különböző jogintézmény, melyek szabályainak megszegése más-más jogkövetkezménnyel jár. Az első esetben a szabályszegés törvényességi felügyeleti eljárást, esetleges megszűntnek nyilvánítást, majd kényszertörlést vonhat maga után, míg a Ptk. 3:162. § szerinti kötelezettségek teljesítésének elmulasztását a Ptk. 3:98. § szerinti eljárás, végső soron a tagsági viszony ex lege megszűnése követi, a teljesítés határnapjáig pedig kellő fedezetet biztosít a mögöttes tagi helytállási kötelezettség.
Minderre tekintettel úgy látjuk, nincs akadálya annak, hogy a Ptk. szerint alakuló vagy törzstőkét emelő kft. vagy a feltőkésítését elhatározó kft. - utóbbi legkésőbb 2016. március 14-én - úgy határozzon, hogy tagjai a feltőkésítéshez (alapításhoz, tőkeemeléshez) szükséges pénzbetétek (törzsbetétrészek) teljesítésének időpontját bármilyen hosszú időtartamban határozzák meg, azt nem lehet a Ptk. 3:133. § (2) bekezdés alapján kifogásolni.■
- 4 -
JEGYZETEK
[1] Lásd: Cogoiné Boros Ágnes: A már bejegyzett kft.-k törzstőke felemelési kötelezettsége (Céghírnök, 2014. évi 2. szám 10-11. old.); Dzsula Mariann: Miért kógens a diszpozitív? III. (Céghírnök, 2014. évi 4. szám 5. old.), és e cikk szerzője is ezt az értelmezést hangoztatta a közelmúltban is. Az azóta felmerült konkrét ügyek kapcsán azonban változott az uralkodó nézet, ennek megismertetését célozza a jelen írás.
Visszaugrás
