2021. június 6-án Mexikóban választásokat tartottak. 'Félidős' voksolásra az alkotmány értelmében az elnöki ciklusok közepén kerül sor, mivel a mexikóiak az ország elnökét és a szenátorokat hat évre választják, a Képviselőház tagjait viszont csak háromra. A szavazók így háromévente 500 alsóházi mandátum sorsáról dönthetnek, ezzel jelentősen befolyásolva az erőviszonyokat a törvényhozásban, továbbá az elnök képességét, hogy ciklusa hátralevő részében akaratát érvényesítse. Gyakori, hogy ilyenkor más választásokat is megrendeznek (például kormányzó, polgármester), azonban ennek mostani volumene minden korábbit felülmúlt: több mint 20 000 pozíció betöltéséről dönthettek a mexikóiak. Ezáltal a 2021. júniusi voksolás az ország történetének legnagyobb választásává vált. Annak ellenére, hogy a választási kampány nem nélkülözte az erőszakot, továbbá, hogy a választásokat a koronavírus-járvány alatt kellett lebonyolítani, a voksolás nagyobb fennakadások nélkül, rendben zajlott le; az eredményt minden részt vevő fél elfogadta.
A félidős választások jó fokmérői a hivatalban levő elnök és az őt támogató párt és/vagy pártkoalíció népszerűségének, és azzal kapcsolatban is információval szolgálhatnak, hogy a három év múlva esedékes választásokon kinek, illetve kiknek lehet nagyobb esélye az elnöki szék megszerzésére. A jelenleg hatalmon levő Morena jól szerepelt, ugyanakkor a hagyományos pártokból (PRI-PAN-PRD) ellene kialakuló szövetség is sok szavazatot szerzett. Mindkét oldal bizakodhat tehát a 2024-es elnökválasztással kapcsolatban.
On June 6, 2021, elections were held in Mexico. 'Mid-term' voting under the constitution takes place in the middle of presidential terms, as Mexicans elect the country's president and senators for six years, while members of the House of Representatives are only elected for three. Voters can thus decide the fate of 500 lower house seats every three years, significantly influencing the balance of power in the legislature and the ability of the president to enforce his will for the rest of his term. It is common for other elections to be held at such times (e.g. state governor, city mayor), but the volume of this current voting has surpassed any previous ones: Mexicans could choose to fill more than 20,000 positions. Thus, the June 2021 vote became the largest choice in the country's history. Despite the fact that the election campaign was not without violence, and that the elections had to be conducted during the coronavirus epidemic, the voting took place without major interruptions and the result was accepted by all parties involved.
Mid-term elections are a good measure of the popularity of the incumbent president and the party and / or party coalition that supports him, and can also provide information on who may have a better chance of winning the presidency in the elections in three years' time. Morena, which is currently in power, performed well, but the alliance against it, formed by the traditional parties (PRI-PAN-PRD) also won many votes. Therefore, both sides have reasons to be confident about the 2024 presidential election.
Keywords: elections, Mexico, political parties, Morena, AMLO
2021. június 6-án Mexikóban választásokat tartottak. Erre a 'félidős' voksolásra az alkotmány értelmében az elnöki ciklus közepén kerül sor. A mexikóiak ugyanis az ország elnökét és a szenátorokat hat évre választják, a Képviselőház tagjait viszont csak háromra. A szavazók így háromévente 500 alsóházi mandátum sorsáról dönthetnek, ezzel jelentősen befolyásolva az erőviszonyokat a törvényhozásban, továbbá az elnök képességét, hogy ciklusa hátralevő részében akaratát érvényesítse. Gyakori, hogy ilyenkor más választásokat is megrendeznek (például kormányzó, polgármester), azonban ennek mostani volumene minden korábbit meghaladott: több mint 20 000 pozíció betöltéséről dönthettek a mexikóiak, ezáltal a 2021. júniusi voksolás az ország történetének legnagyobb választásává vált. Annak ellenére, hogy a választási kampány nem nélkülözte az erőszakot, továbbá, hogy a választásokat a koronavírus-járvány alatt kellett lebonyolítani, a voksolás nagyobb fennakadások nélkül, rendben zajlott le; az eredményt minden részt vevő fél elfogadta. A félidős választások jó fokmérői a hivatalban levő elnök és az
- 95/96 -
őt támogató párt és / vagy pártkoalíció népszerűségének, és azzal kapcsolatban is információval szolgálhatnak, hogy a három év múlva esedékes választásokon kinek, illetve kiknek lehet nagyobb esélye az elnöki szék megszerzésére. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogyan és miért változott a mexikói politikai aréna a 2010-es és 2020-as évek fordulóján. Mi motiválta a szavazókat, miért maradtak változatlanok vagy éppen módosultak politikai preferenciáik? Hogyan hat, illetve hatott mindez a pártokra, az általános politikai kontextusra és az ország irányítására? Bár az erőviszonyok kétségkívül módosultak, úgy tűnik, hogy a 2021-es választási eredmények mind a jelenleg kormányzó koalíciónak, mind az ellenzéknek bizakodásra adnak okot a 2024-es általános választások kimenetelével kapcsolatban. Nagyjából a lakosság fele az egyik, a másik fele a másik politikai oldalt támogatta 2021-ben. Mindkettőnek esélye van tehát győzni a következő megmérettetésen. A két táborra szakadás ugyanakkor növekvő feszültséghez vezethet az országban. Az általános politikai kontextus bemutatása után a tanulmány a 2021-es választásokra összpontosít, és a képviselőkre, a szövetségi kormányzókra és a mexikóvárosi (al)polgármesterekre vonatkozó választási eredményeket elemzi. Főbb forrásként a 2014 óta működő Nemzeti Választási Intézet (Instituto Nacional Electoral) és elődszervezete, a Szövetségi Választási Intézet (Instituto Federal Electoral) adatai, továbbá mexikói és nemzetközi statisztikák és a napi sajtó szolgáltak.
A mexikói politikai aréna a 20. század jelentős részében egypólusú volt, az 1929-ben Nemzeti Forradalmi Pártként alapított, 1938-tól a Mexikói Forradalom Pártjára, majd végül 1946-ban Intézményes Forradalmi Pártra (Partido Revolucionario Institucional, PRI) keresztelt politikai erő uralta. Autoriter rendszer alakult ki. Az állampártnak tekinthető, a hatalmat mintegy 70 éven át birtokló PRI-nek volt ugyan ellenzéke,[1] amely azonban a választásokon nem nyerhetett.[2]
Az Intézményes Forradalmi Párt hatalmának gyengülése a hatvanas évek végétől kezdődött. 1968 nem az olimpia, hanem az ún. tlatelolcói mészárlás[3] miatt vésődött be a mexikóiak emlékezetébe. Tömegek ábrándultak ki a pártból. Ezt a
- 96/97 -
hitelvesztést tovább fokozta az újabb, 1971-es diáktüntetés elnyomása. A PRI azonban hatalmon maradt, részint az állami erőszak, a gazdasági sikerek és az Amerikai Egyesült Államok támogatása révén. A nyolcvanas évek elején bekövetkező gazdasági válság, majd a kormány erélytelen fellépése az 1985-ös földrengést követően a lakosság megsegítésére,[4] tovább csökkentették a párt támogatottságát, sőt magát a PRI-t is megosztották.[5] A reformszárny kilépett, s az 1988-as választásokra Cuauhtémoc Cárdenas[6] személyében saját elnökjelöltet állított, aki függetlenként indult a megmérettetésen. A hivatalos végeredmény szerint viszont nem ő, hanem a PRI politikusa, Carlos Salinas győzött. A választási csalás nyilvánvaló volt - ezt ma már Mexikóban hivatalosan is elismerik -, ennek ellenére, a PRI meg tudta tartani a hatalmat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
