A vadászati hatóság részéről történő vadgazdálkodási bírság, vadvédelmi bírság alkalmazása a teríték-nyilvántartás, illetve az ún. beírókönyv szabálytalan vezetése esetén jogszabály által meghatározott. Jelen tanulmányukban a szerzők két eseti döntés elemzésén keresztül azt vizsgálják, hogy a hatóság jogértelmezése mennyire felel meg a törvényhozói akaratnak, és a kiszabott bírságok törvényesnek tekinthetők-e. Górcső alá veszik a jogalkalmazó határozatában megfogalmazott "[a]z elkövetett jogsértéssel okozott hátrányt, illetve az azzal elért előnyt mérlegelve a hatóság a vadászjegy visszavonását nem látta indokoltnak, ezért ezen szankció alkalmazását mellőzte" indokolás életszerűségét.
[1] A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) indokolása szerint "[a] vadgazdálkodási bírság a jogosultat sújtja, ha az általa, vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton szakszerűtlen, vagy jogosulatlan vadászat történik [...] A vadvédelmi bírság a föld használóját, a szakszerűtlenül vadászó vadászt és azokat a személyeket sújtja, akik a vadat szándékosan, vagy tiltott módon veszélyeztetik, továbbá, akik jogosulatlanul vadásznak."
[2] A Vtv. IV. fejezete (A Vadászat - Általános szabályok) tartalmaz rendelkezéseket a vadászati napló vezetéséről. Az 58. § (1)-(5) bekezdései értelmében a vadászatra jogosult - a vadászat formájától függetlenül - köteles a vadászat lefolyásának utólagos ellenőrzésére alkalmas napló (a továbbiakban: beírókönyv) vezetéséről gondoskodni, és biztosítania kell az ehhez való megfelelő hozzáférést a területén vadászni jogosult személyek számára. A vadászatra jogosult kötelezettségévé teszi ezzel kapcsolatban továbbá, hogy a vadászat befejezését követően az elejtett vadról teríték-nyilvántartást vezessen, amely része a beírókönyvnek. A beírókönyv a vadászati hatóság által hitelesített könyv, melynek vezetését a vadászati hatóság ellenőrzi.[1]
[3] A beírókönyv vezetésének részletes szabályait a Vtv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 47. §-a részletezi.[2] A Vtv. tehát a beírókönyv vezetését a vadászatra jogosult kötelezettségévé teszi, míg annak kitöltését a Vhr. a vadászatra jogosult területén vadászni jogosult személyekre bízza. A beírókönyvbe csak a vadászatra jogosult tagja tehet bejegyzést, akár ő maga vadászik, akár vendég- vagy bérvadász kísérőjeként vesz részt a vadászaton. Vadászati tevékenységet kizárólag a beírókönyvbe történt bejegyzést követően lehet folytatni. Ennél részletesebb szabályokat - milyen időtartamra lehet vadászatot bejegyezni, mennyivel a vadászat megkezdése előtt lehet ezt megtenni, mennyi biztonsági körzetet lehet igénybe venni stb. - a Vhr. 65. § (2) bekezdésének értelmében a vadászatra jogosult a helyi viszonyokra figyelemmel, általában a házi szabályzatban állapítja meg, melyek betartása a vadász kötelessége.
[4] Miután a beírókönyv jogszabályszerű vezetése a vadászatra jogosult kötelezettsége, ezért az erre vonatkozó szabályok megszegéséért is a vadászatra jogosultat terheli a Vtv. szerint felelősség. Ez megjelenik a Vtv. VI. (Jogkövetkezmények) fejezetében. A Vtv. 83. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a vadászatra jogosult akkor, ha nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget - egyebek mellett - a teríték-nyilvántartási, valamint vadászatinapló-vezetési kötelezettségének.
[5] Amennyiben tehát a beírókönyv vezetése nem felel meg a törvényi követelményeknek, annak jogkövetkezményeit nem az azt helytelenül kitöltő vadász, hanem a vadászatra jogosult viseli. Ezért a vadászatra jogosultnak elemi érdeke, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a beírókönyv jogszabályszerű vezetését, hívja fel erre a vadászok figyelmét és akár saját belső szabályzatában rendelkezzen a szabálytalanságot elkövető vadász felelősségéről. Amennyiben ugyanis a szabálytalanságot a vadászati hatóság ellenőrzése során észleli, úgy a vadászatra jogosulttal szemben legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint vadgazdálkodási bírságot kell kiszabni.[3]
[6] A vadgazdálkodási bírsággal a Vtv. alapján a vadászatra jogosult sújtható a törvényben meghatározott esetekben, míg vadvédelmi bírsággal a Vtv. 84. §-a alapján a vadász. A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni a Vtv. 84. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a vadász, ha a vadászat rendjét neki felróhatóan megsérti. A vadászat rendje megsértésének minősül egyebek mellett a teríték-nyilvántartásra vonatkozó szabályok megsértése.[4]
- 93/94 -
A Vtv. tehát egyrészt a beírókönyv nem megfelelő vezetése miatt vadgazdálkodási bírsággal fenyegeti a vadászatra jogosultat, illetve ezzel párhuzamosan csak a teríték-nyilvántartásra vonatkozó szabályok megsértése miatt vadvédelmi bírsággal fenyegeti a vadászt is. Mindezek alapján a kérdés úgy merül fel, hogy ugyanazon "szabálysértés" (teríték-nyilvántartásra vonatkozó szabályok megsértése) miatt vadgazdálkodási bírsággal sújtható a vadászatra jogosult (százezer-ötmillió forint) és vadvédelmi bírsággal a vadász is (ötvenezer-egymillió forint)?
[7] A fentiekben írtak előrebocsátása után írásunkban egy egyéni vadászaton történt "szabálysértések" hatósági megítélésével kívánunk foglalkozni, melyekben az ismertetett szabályozás érdekes, tanulságos, alkalmasint megmosolyogtató értelmezésével szembesül az olvasó.
[8] A vármegyei kormányhivatal mint vadászati hatóság (a továbbiakban: hatóság) a jogorvoslat hiányában - az ügyfél tudomásul vette - véglegessé vált határozatában a vadásztársaság tagját 187 500 forint vadvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.
[9] Határozatának indokolásában az alábbiakat állapította meg. A hatóság lezárás céljából átvette a vadásztársaság egyéni vadászatinapló- és terítéknyilvántartását (a továbbiakban: beírókönyv). A beírókönyv vizsgálata során megállapította, hogy a vadásztársaság tagja 2022. szeptember 19. napján 17 órától 239. sorszámon bejelentkezett vadászatra, de a vadászat várható végének időpontjánál csak a dátumot - 2022. szeptember 19. - jelölte meg, az időpontot nem. Ezzel egyidejűleg a vadász 240., 241., 242. sorszámon még három vadásztársát ugyanilyen módon jegyezte be a beírókönyvbe, a vadászat várható befejezésének időpontjánál mindegyik esetben csak a dátum került megjelölésre az időpont feltüntetése nélkül.
[10] A határozat indokolása részletezte a Vhr. 47. § (1) bekezdésében foglaltakat, és megállapította, hogy a vadász a beírókönyvbe történt bejegyzéssel megsértette a Vhr. rendelkezéseit. A hatóság helyesen utalt határozatában arra, hogy a vadász az előírásoknak megfelelően bejelenthette saját magán kívül vadásztársait is vadászatra.
[11] A hatóság a vadász azon mulasztását, hogy nem tüntette fel a vadászat várható befejezésének időpontját, jogosulatlan vadászatként értékelte, mert álláspontja szerint a Vhr. 65. § (1) bekezdésében írt vadászatra jogosulti hozzájárulást a vadászathoz ezen hiányosság miatt nem szerezte meg.[5]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
