Különleges időket éltünk az elmúlt néhány évben. A COVID-19 világjárványt háborús válság és rég nem látott gazdasági recesszió, általános bizonytalanság követte. A Magyar Jogász Egylet egykori elnöke, Sárközy Tamás tiszteletére rendezett nagykonferenciája közel két év után valósulhatott meg 2022 októberében. A nagyszabású konferencia rangos megszólalói a Sárközy-életmű szegmenseit voltak hivatottak reprezentálni. A konferencia előadásaiból válogatott tanulmányok szemelvények, tematikus rendbe foglalt gondolatok jogról és gazdaságról a társasági jog atyjaként emlegetett Sárközy Tamás életműve apropóján.
These have been extraordinary times over the past few years. The COVID 19 pandemic was followed by a war crisis and a long-unprecedented economic recession and general uncertainty. The grand conference in honour of Tamás Sárközy, the former president of the Hungarian Lawyers' Association, could take place in October 2022, after almost two years. The distinguished speakers at the major conference were intended to represent segments of Sárközy's oeuvre. The papers presented at the conference are excerpts from a selection of studies, thematically arranged reflections on law and economics, on the occasion of the life's work of Tamás Sárközy, who is known as the father of company law.
Különleges időket éltünk az elmúlt néhány évben. A COVID-19 világjárványt háborús válság és rég nem látott gazdasági recesszió, általános bizonytalanság követte. A Magyar Jogász Egylet egykori elnöke, Sárközy Tamás tiszteletére rendezett nagykonferenciája közel két év után valósulhatott meg 2022 októberében. A nagyszabású konferencia rangos megszólalói a Sárközy-életmű szegmenseit voltak hivatottak reprezentálni. A legmagasabb szinteken képviselték az akadémiai szférát, az egyetemi világot, a szakmai közéletet és a gazdag és meghatározó szakmai életút egy-egy szegmensét. Az előadások tematikusan is kapcsolódtak a Sárközy-életműhöz. A konferenciának az Ügyvédi Kamara Székházának díszterme adott otthont, a jogászi közélet szimbolikus helyszíne, melynek falai közt megannyi fontos szakmai rendezvény, közéleti esemény zajlott. A konferencia védnöke Trócsányi László egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, a Magyar Jogászegylet elnöke volt, az elnöki tisztséget Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint társelnökként Sárközy Szabolcs ügyvéd, egyetemi adjunktus és a szervezőbizottság tagjaként jómagam töltöttük be. A szervezőbizottság[1], a konferencia előadásainak anyagából válogatva tematikus számmal kívánta indítani a Gazdaság és Jog 2023-as évadát, ezzel is tisztelegve a folyóirat egykori alapító főszerkesztője előtt. Gazdag, és rangos lapszám született ennek nyomán. A tanulmányok a jogászi hivatásrendek és az akadémiai szféra ismert reprezentánsai tollából erednek.
Vékás Lajos akadémikus, Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től társadalomtudományi alelnöke pályatársként értékel. Sárközy Tamásról, mint társadalomtudósról megemlékezve.
Vékás Lajos áttekintésében gazdag tudományos pálya és a magyar jogfejlődés szempontjából kiemelkedően fontos kodifikátori tevékenység körvonalazódik. Vékás Lajos tanulmánya Sárközy Tamás életútját történeti kontextusba helyezve, "történeti tükörben értékeli Sárközy monográfiáit, tanulmányait és jogszabálytervezeteit az állami vállalatról, a tervszerű piacszabályozásról, az állam és vállalata tulajdonosi helyzetéről, a vállalati önállóságról és a vállalatirányításról, továbbá a jogi személyek elméletéről, a gazdasági társaságokról, a privatizációról és polgári jog kodifikációjáról"[2]. Vékás Lajos elegánsan érinti kettőjük pályaívének a rendszerváltozást követő leglátványosabb "találkozását", a Polgári Törvénykönyv megalkotásának időszakát: "Sárközy először a dologi jogi könyv koncepcióján munkálkodó munkabizottságot vezette, majd a kodifikációs munkálatok utolsó fázisában, egy másik munkabizottság élén a jogi személyekre vonatkozó rendelkezések első változatát dolgozta ki. E téren egy koncepcionális vita is lezajlott közöttünk. A kódex megalkotását irányító Kodifikációs Főbizottság elnökeként - jogtörténeti és kodifikációs módszertani indokok, továbbá a mértékadó külföldi (svájci, olasz, holland) példák alapján - én a társasági jog integrálása mellett érveltem. Sárközy Tamás, a rendszerváltozás utáni társasági jog elméleti alapjainak lefektetője és három Gt. kidolgozója, akit joggal tekintünk az újraélesztett társasági jog atyjának, emberileg érthetően, vitába szállt ezzel a felfogással, és a társasági jog külön törvényben maradása, sőt egy megalkotandó komplex vállalati törvényben való elhelyezése mellett foglalt állást (...) Ma megnyugvással gondolok arra, hogy a Ptk. alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai alapján az egyik fő előzetes kodifikációs vitakérdéssel kapcsolatban Sárközy is azt állapította meg, hogy "a
- 3/4 -
gazdasági társaságok körében az ún. diszpozitivitás-kógencia probléma jelentéktelenné vált".[3] Még nagyobb megelégedéssel tölt el, hogy az új kódexet egészében pozitívan, "evolutív jogfejlődés" eredményeként értékelte, és a hatálybalépése utáni elvtelen és kapkodó módosításokkal szemben védelmébe vette.[4]"
Vékás Lajos tanulmánya izgalmas összegző értékelése a Sárközy-életútnak, olyan "tűéles", precíz és árnyalt elemzés, ami a magánjog-dogmatika, a jogösszehasonlítás, némiképp a jogtörténet valamint a nemzetközi magánjog területén meghatározó szerepet betöltő jogtudós igényességével, alaposságával, bölcs rálátásával készült. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a pályatársak - szubjektív elemekkel, személyes visszaemlékezésekkel színesített - magas minőségű tudományos elemzései, olyan gyöngyszemek, amelyek az "élő" jogtörténet immanens elemei. Fontos lenyomatok, gyakran viszonyítási pontok is, amik nemcsak a jövő nemzedékeinek segítenek majd olvasni a múltban, de a jelenben is segítik a tájékozódást. Vékás Lajos tanulmánya kiemelkedő példája ennek.
Görög Márta egyetemi tanár, a Szegedi Egyetem Állam és Jogtudományi Karának dékánja, a Magyar Jogász Egylet Csongrád-Csanád megyei elnöke a személyiségi jog izgalmas kihívásait rendezte tézisekbe - és szellemes antitézisekbe - hogy szemléltesse azokat a sodró hatásokat, normatív tartalmakat, jogalkalmazási gyakorlatot, melyek a személyiségi jogok dogmatikája újragondolásának, átgondolásának lehetséges irányait jelölik ki[5]. A szerző - a tőle megszokott - bátorsággal provokál: a személyiségi jog hagyományos dogmáit három tézisbe rendezi, majd sorra antitézisek szorításába helyezi azokat. "A tézis és antitézis mérlegelése/értékelése során meg kell vizsgálni, mi az az összekötő híd/kapocs, amely a kettő között szintézist eredményezhet. (...) az egyik központi kérdés az, hogy a szintézis megteremtése feltételezi-e a normatív szabályozás/keretrendszer módosítását, jogalkotói beavatkozást, avagy a jogalkalmazási gyakorlat formálása megfelelő megoldást nyújt(hat), vagy éppen a megoldás előttünk van, csak eddig más köntösben értelmeztük."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
