A csoportos perlés szabályait a Polgári perrendtartásban meghonosító, 2010-ben az Országgyűlés által elfogadott törvény a köztársasági elnöki aláírás hiányában nem léphetett hatályba. [A hatályba nem lépett törvény részletes elemzését lásd Berta Alíz: A csoportos keresetindítás intézményesülése a magyar jogrendben. In: Ádám Antal (szerk.): PhD tanulmányok. (9.) Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola, 2010. 115-136.; Sáriné Simkó Ágnes: Együtt vagy külön-külön? In: Bodzási Balázs (szerk.): Ünnepi tanulmányok Balásházy Mária tiszteletére. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdasági Jogi Intézet, 2010. 302-309.] Mégsem mondható az, hogy Magyarországon teljesen ismeretlen lenne a csoportos perlés jogintézménye. Jogrendszerünk ugyanis számos helyen rögzíti vagy az ügyész vagy egy társadalmi szervezet, illetőleg meghatározott szervek (pl. Gazdasági és Versenyhivatal) azon jogát, hogy meghatározott személyek, csoportok érdekében fellépjenek és a bíróság előtt polgári peres eljárást kezdeményezze-
12/13
nek. Emellett a csoportos igényérvényesítésre lehetőséget ad az anyagi jog által szabályozott engedményezés, valamint a pertársaság eljárásjogi jogintézménye is.
A csoportos igényérvényesítés lehetősége és jelentősége különös élességgel vetődhet fel a kis értékű követelések esetében, ugyanis a perhatékonyság, illetőleg a joggazdaságtani szempontok megkívánják ezt: a kérdés részletes elemzését kívánja a jelen tanulmány összefoglalni. Tekintettel azonban a könnyebb megérthetőségre és a kérdés köznapi jellegére és aktualitására, mindezt egy esettanulmány keretében teszi.
A jelen tanulmány alapját három, egymással szinte teljes mértékben megegyező - kitalált - ügy adja. Mindhárom ügyben egy-egy közüzemi szolgáltató három hónapon át egy-egy település összes háztartásában havonta 500 forint összegű, azaz háztartásonként összesen 1500 forint összegű többletdíjat számolt fel jogosulatlanul, amit azonban a szolgáltató nem ismer el, így a sérelmet szenvedett háztartások kénytelenek igényüket jogi úton (bíróság előtt) érvényesíteni. A három ügy a települések lakosságszámát illetően különbözik. Az első ügyben egy közepes méretű magyar város szerepel, ahol 10 000 háztartást érintett a jogellenesen kiszabott díj, azaz összesen 15 000 000 forint értékű követelés áll fenn. A második ügy egy kisebb településen történt, ahol a háztartások száma 200, azaz a közüzemi szolgáltató 300 000 forint összegben számlázott jogosulatlanul. A harmadik ügy pedig egy egészen kis községben történő "túlszámlázás" eredménye, ahol összesen 10 háztartás található, így a közüzemi szolgáltató összes gyarapodása 15 000 forint volt. A jelen tanulmány célja, hogy bemutassa, hogy a hatályos jog milyen lehetőségeket kínál ezen három jogeset megoldására, mely révén felvázolható a hatályos jog esetleges továbbfejlődési iránya.
A csoportos igényérvényesítés kapcsán a jelen tanulmány elején tisztázni illik néhány fogalmat. Gyakran összekeverik, csaknem szinonimaként használják ugyanis a csoportos igényérvényesítés és a közérdekű igényérvényesítés kategóriáit. A pontos fogalmi elhatárolás szempontjából azonban le kell szögezni, hogy a közérdekű igényérvényesítés és a csoportos igényérvényesítés halmaz-részhalmaz viszonyban állnak egymással. A közérdekű igényérvényesítés körében ugyanis különbség tehető a közérdekű csoportos és a közérdekű individuális igényérvényesítés között. Az előbbi esetében a természetes személyek, mint a csoport tagjai, azaz a jogsérelmet szenvedettek közvetlenül megjelennek, az utóbbi esetében azonban csak közvetett részvétel érhető tetten. (Lásd részletesen Miczán Péter: Gondolatok az igényérvényesítési jogról és a közérdekű csoportos képviseletről. Magyar Jog, 2012/9. 527.) A csoportos igényérvényesítés vonatkozásában a leggyakoribb megkülönböztetés alapján két rendszert ismerünk: az ún. opt-in, illetőleg az opt-out rendszert, melyek esetében az elhatárolás alapja a csoport tagjainak a csoportban való részvétele, valamint az abba való bekerülésük, illetve az abból való kikerülésük. (Az egyéb elhatárolási szempontokról lásd részletesen: Tárczy Edit Zsuzsanna: Class aczion az Európai Unióban és Magyarországon. Sectio Juridica et Politica, Mikolc, Tomus XXVIII. (2010.) 504-505.) Az opt-in rendszerben ugyanis a csoportban való megjelenéshez, az abban való részvételhez annak minden egyes tagjától szükséges egy akaratnyilatkozat, azaz kifejezetten hozzá kell járulniuk az igényérvényesítéshez: ez a leggyakrabban egy meghatalmazással valósul meg. Ehhez képest az opt-out rendszerek feltételezik a tagok részvételét, így az ilyen rendszerben indult eljárások eredményeként született ítéletek minden "érintett" személyre kiterjednek és hatályosak lesznek anélkül, hogy azok bármiféle jognyilatkozatot tettek volna. Ilyen értelemben tehát a tagok taggá válása "automatikus": amennyiben nem kívánnak a csoport tagjai lenni, akkor kiléphetnek, azaz egy kifejezett akaratnyilatkozattal be kell jelenteniük a csoport elhagyását. (Nagy Csongor: A csoportos igényérvényesítés gazdaságtana és lehetőségei a magyar jogban. Jogtudományi Közlöny, 2011/3. 163-164.) Tekintettel arra, hogy Magyarországon a csoportos igényérvényesítés jogintézménye a maga tiszta valójában még egyelőre nem jött létre, e kategóriák jelenleg még csak elméleti lehetőségekként vetődhetnek fel. Kétségtelen azonban, hogy a hazai jogalkotás sem várhat sokáig a csoportos igényérvényesítés területének szabályozásával, így ezen elmélet kategóriák - remélhetőleg - konkrét, gyakorlati formát fognak ölteni.
A polgári anyagi jog által szabályozott engedményezés révén lehetővé válik, hogy a jogosult a követelését másra átruházza: erről az átruházásról értesíteni kell a kötelezettet is. (Ptk. 328-329. §; új Ptk. 6:193-201. §) Az engedményezés jogintézménye a csoportos igényérvényesítés egy speciális alakjaként jelenik meg, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy több jogosult követelését "egyesítse", azaz a csoport - mint olyan - megszűnik létezni és helyébe egy vagy néhány jogosult lép, akik esetében a követelés nagysága az engedményezők létszámától függően az eredeti egyedi követelések összegének többszöröse lesz. Ennek megfelelően azonban előfordulhat, hogy a kis értékű követeléseknek az engedményezés révén való "összeolvadása" már egy olyan nagyságú követelést eredményezhet, ami már nem minősül kis értéknek, ennek megfelelően már nem lesznek vonatkozásában alkalmazhatóak a kis értékű követelések érvényesítésére irányuló speciális, egyszerűsített eljárás szabályai. Az engedményezés - természeténél fogva - történhet ingyenesen, illetve ellenérték fejében: a csoportos igényérvényesítés körében feltételezni lehet azonban, hogy a jogosultakat nem az ajándékozás szán-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
