https://doi.org/10.59851/mj.73.07.11
Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszéke 2026. április 23-án konferenciával emlékezett Harmathy Attiláról, amelyen a tanszék oktatói mutathatták be legújabb tudományos kutatásaikat. A konferencia délelőtti részében Darázs Lénárd a magánjog egyetemfejlesztésben betöltött változó szerepéről, Szeibert Orsolya a Polgári Jogi Tanszék múltjáról és jelenéről, Török-Tóth Soma a Harmathy-emlékkötet alapján felmerült kérdésekről, míg Reines János a közreműködői felelősség franchise jogviszonyban megjelenő sajátosságairól tartott színvonalas előadást.
A délutáni előadásokat Szabó András kezdte, aki az önvezető autókkal kapcsolatos felelősségi kérdéseket vizsgálta, majd Fuglinszky Ádám a termékfelelősség új szabályairól, míg Gárdos Péter az osztalék jogi természetéről tartott előadást. Ezt követően Lukácsi Péter az ideiglenes intézkedéssel iparjogvédelmi ügyekben okozott kár kérdéskörét vizsgálta. Az utolsó előadást Molnár Hella az öröklési jog módosult rendelkezéseiről tartotta.
Kulcsszavak: Harmathy Attila; konferencia; egyetemfejlesztés; közreműködő; franchise jogviszony; osztalék; termékfelelősség; kártérítés; önvezető autó; ideiglenes intézkedés; öröklési jog
On 23 April 2026, the Department of Civil Law of the Faculty of Law at ELTE commemorated Attila Harmathy with a conference at which the department's lecturers presented their latest academic research. During the morning session of the conference, Lénárd Darázs spoke about the changing role of private law in university development, Orsolya Szeibert discussed the past and present of the Department of Civil Law, Soma Török-Tóth presented issues arising from the Attila Harmathy Memorial Volume, while János Reines delivered an insightful presentation on the specific features of contributory liability in franchise relationships.
The afternoon sessions began with a presentation by András Szabó, who examined liability issues related to self-driving cars. This was followed by presentations by Ádám Fuglinszky on the new rules of product liability and by Péter Gárdos on the legal nature of dividends. Péter Lukácsi then examined the issue of damages caused by interim measures in intellectual property cases. The final presentation was given by Hella Molnár on the amended provisions of inheritance law.
Keywords: Attila Harmathy; conference; university development; contributory liability; franchise; dividends; product liability; compensation; self-driving cars; interim measures; inheritance law
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke 2026. április 23-án emlékezett meg Harmathy Attiláról, a tanszék 2022-ben elhunyt korábbi professzoráról. Az Egyetem téri épület Aula Magnájában megrendezett konferencia azonban nemcsak a Harmathy Attilára való emlékezésre adott lehetőséget, hanem arra is, hogy a Polgári Jogi Tanszék fiatal oktatói bemutathassák legújabb tudományos kutatásaikat. A rendezvény további célja volt az ELTE és az ORAC Kiadó közös emlékkötetének[1] a bemutatása, amelyben a tanszéki oktatók a 2023. tavaszi előadásaikat publikálták.[2]
A konferenciát Somssich Réka egyetemi tanár, az ELTE ÁJK dékánja nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az ELTE ÁJK számára kiemelten fontos Harmathy Attila emlékének megőrzése, valamint szemléletének, átfogó és komplex gondolkodásának közvetítése a jövő generációi számára.
A konferencia első előadását Darázs Lénárd egyetemi tanár, az ELTE rektora tartotta "Versenyképesség és egyetemfejlesztés - a magánjog változó szerepe" címmel. Az előadó kiemelte, hogy az utóbbi években számos nehézséggel kellett az egyetemnek szembenéznie. Ezekkel a kihívásokkal abban az esetben lehet eredményesen megküzdeni, ha önazonos fejlesztési koncepció mentén, teljesítményalapon növeli az intézmény a hatékonyságát. Az egyetem versenyképességét a három zászlóshajó programból álló fejlesztési koncepció hivatott növelni. Ezek közé tartozik a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia komplex tudásközpontja, valamint a digitális készség- és kompetenciafejlesztés programja. A magánjog oktatásának és kutatásának mindhárom zászlóshajó programban fontos szerep jut. A társadalmi, gazdasági és egyéni értelemben vett fenntarthatóság a társasági jogban, az ellátási lánc biztosításában, a szerződési jogban, a kártérítési jogban és a személyi viszonyokban is releváns kérdéseket vet fel. A mesterséges intelligencia és annak használata számos magánjogi problémát okoz: ezek közül ki kell emelni az adatok minősítését és védelmét, a fejlesztés korlátait. Az egyetem emellett nagy hangsúlyt kíván helyezni a digitalizációra és a digitális készségfejlesztésre, illetve ennek következményeire: a jó digitális készségek ugyanis nem minden esetben jelentenek digitális érettséget is, emiatt a hallgatók megértési készségeinek és mentális állapotának fejlesztése és támogatása az egyetem számára prioritás.
A konferencia második előadását Szeibert Orsolya egyetemi tanár, a Polgári Jogi Tanszék vezetője tartotta a "Polgári Jogi Tanszék múltja és jelene" címmel. Az előadó hangsúlyozta, hogy a ma természetesnek vett, egységes Polgári Jogi Tanszék viszonylag új rendszernek tekinthető, és egy hosszú fejlődés eredményeként jött létre. Kezdetben az egyetemi oktatás a professzorok személye köré szerveződött. A maihoz hasonlító struktúra az 1950-es években alakult ki, ekkoriban azonban még gyakoriak voltak a szervezeti átalakítások. Az 1954-55-ös tanévben például párhuzamosan működött két Polgári Jogi Tanszék, amelyet 1955-ben összevontak, illetve kiegészítettek a polgári eljárásjog oktatásával is. Az anyagi és az eljárásjog szervezeti szétválasztására végül 1960-ban került sor, amellyel kialakult a mai Polgári Jogi Tanszék.
- 487/488 -
A változások nemcsak formaiak voltak, hanem magukkal hozták az egyetemi oktatásról alkotott kép megváltozását is. A cél az volt, hogy a tudományos és oktatói munka színvonalát, valamint az oktatók és a hallgatók közötti közvetlen találkozások számát növeljék. Ennek keretében vezették be a kötelező óralátogatást, jöttek létre a tudományos diákkörök, és nőtt az oktatói létszám. Az előadó kiemelte, hogy Harmathy Attila ebben a folyamatos kihívásokkal és változásokkal terhelt időszakban kezdett el dolgozni a tanszéken, életműve pedig több generáció számára jelentett támogatást és inspirációt. Harmathy Attila érdemének tekinthető többek között az is, hogy támogatta a nők egyetemi pályán való elhelyezkedését.
Török-Tóth Soma tanársegéd a "Variációk egy témára, avagy mit kérdezne ma Harmathy Attila?" címmel tartott előadásának középpontjában a Harmathy Attila emlékkötetben megjelent tanulmányok álltak. Az előadó az emlékkötetben publikált tanulmányokat három témakörbe sorolva tett fel kérdéseket. Az állam és a gazdaság témakörével kapcsolatban felvethető, hogy mi ma az állam, képes-e az állam a közjó védelme érdekében fellépni. A globális technológiai cégek világában már nem egyértelmű, hogy milyen tartalommal rendelkeznek az olyan régóta ismert fogalmi kereteink, mint például a verseny vagy a szerződési szabadság. A kockázat-társadalom témakörével kapcsolatban felmerülhet, hogy az állam mikor és milyen eszközökkel lép be a kockázatviselésbe. A rugalmas szerződésmódosítási szabályok mellett kérdéses, hogy meddig bír kötelező erővel a szerződés, mit és meddig kell előrelátniuk a feleknek. A dologi hitelbiztosítékokkal kapcsolatban felvethető, hogy tudunk-e még a virtuális világunkban a fizikai valóságban gondolkodni. Végül pedig a harmadik témakör, az "ismerjük-e még a jogot" középpontjában a jogalkotás mennyiségi és minőségi kérdései álltak. A jogalkotás ad hoc politikai befolyása negatív következményekkel járhat, és szükséges lenne elkerülni azt is, hogy az esetleges kormányváltások a jogrendszer és a jogszabályok szükségszerű és nagyfokú megváltoztatását hozzák magukkal. Az előadó hangsúlyozta, hogy a közös nyelv elvesztése ellen közös feladatunk fellépni, és a párbeszéd végül mindig előnyökkel jár.
A délelőtti utolsó előadást Reines János adjunktus tartotta "Szerződéses hálózat és felelősség: a közreműködőért való felelősség sajátosságai a franchise jogviszonyban" címmel. Az előadó a közreműködőért való felelősség általános kérdéseivel kezdte előadását. A közreműködő igénybevételét a munkamegosztás hívta életre. A főszerződéstől függetlenül közvetve vagy közvetlenül számos harmadik személy kapcsolódhat a teljesítéshez. A felelősség megállapítása során a legfontosabb kérdés az, hogy a kötelezett jogosult volt-e igénybe venni a közreműködőt. A közreműködőért való felelősség sajátosan alakul a franchise szerződések esetében. Az előadó álláspontja szerint sem a franchise-vevő, sem a franchise-átadó nem vehet igénybe közreműködőt a főszolgáltatás teljesítéséhez, hiszen az erősen személyes jellegű, valamint az ellátási kötelezettség megsértése esetén sem beszélhetünk közreműködő igénybevételéről. A közreműködő szerepe emiatt a jóhírnév megóvása körében lesz igazán jelentős. A franchise-átadó ugyanis a jóhírnév megóvása során valamennyi franchise-vevőt közreműködőként veszi igénybe. A közreműködőért való felelősség általános kérdései ebben az esetben is megfogalmazhatók, így például az, hogy felléphet-e az egyik franchise-vevő a másikkal szemben, a jóhírnév sérelmével kapcsolatban az ok-okozati összefüggést miként kell megállapítani, valamint a franchise-vevőt milyen jelzési kötelezettség terheli az utasítás célszerűtlensége esetén.
Az ebédszünetet követően a résztvevők Szabó András, a Polgári Jogi Tanszék egyetemi tanársegédjének "Kártérítési felelősség az önvezető autók korában - mi lesz veled veszélyes üzemi felelősség?" című előadását hallgathatták meg. Az előadás középpontjában az önvezető járművek alkalmazásából eredő kockázatok jogi kezelése, valamint a kockázatok megfelelő telepítésének kérdése állt. Előadásában ismertette az automatizáció egyes szintjeit, továbbá komparatív megközelítésben elemezte az önvezető járművek befogadásában élen járó amerikai és európai piacok gazdasági és társadalmi sajátosságait. Rámutatott arra, hogy a társadalom jelentős része továbbra is bizalmatlan az önvezető technológiákkal szemben, amely a gyártói oldalon is érzékelhető: egyes piaci szereplők esetében az innováció és a terjeszkedés lassulása figyelhető meg. Az előadó kitért az önvezető járművek által hordozott speciális kockázatokra is, különös tekintettel a hálózatosodásból, valamint az ember és gép közötti kooperációból fakadó veszélyforrásokra. Ezt követően bemutatta az önvezető járművekkel összefüggésben felmerülő lehetséges felelősségi modelleket, így a mesterséges intelligencia számára létrehozandó önálló jogalanyiság koncepcióját, a veszélyes üzemi felelősség generálklauzulájának alkalmazhatóságát, valamint a termékfelelősségi szabályok érvényesülésének lehetőségét.
Ezt követően "Az új termékfelelősségi szabályok" címmel Fuglinszky Ádám egyetemi tanár tartott előadást, amelynek keretében a termékfelelősségi szabályozás legújabb uniós fejleményeit ismertette a résztvevőkkel. Előadása bevezető részében rámutatott arra, hogy a termékfelelősségi irányelv módosítását egyrészt a mesterséges intelligencia alkalmazásából eredő új kihívások, másrészt a korábbi szabályozás gyakorlati alkalmazása során felmerült nehézségek tették indokolttá. Az új szabályozás összegzéseként hangsúlyozta, hogy a termékfelelősségi rendszer továbbra is a termék által nyújtott biztonság követelményére épül, és a szabályozás fogyasztóvédelmi karaktere is megmaradt, ugyanakkor a jogvédelem terjedelme érdemben kiszélesedett. Az előadó részletesen ismertette, hogy az új szabályozás módosította a termék, a termékhiba és a termékkár fogalmát, továbbá az okozati összefüggés értelmezését is érintette. Kitért arra is, hogy változások történtek az igényérvényesítési határidők körében: módosult az időtartamok kezdő időpontja, emellett a személyi sérülésekből eredő igények esetében hosszabb igényérvényesítési határidő került bevezetésre. Zárásként kritikai észrevételeket is megfogalmazott: a termékfelelősség továbbra is elsősorban fogyasztóvédel-
- 488/489 -
mi jogintézményként funkcionál, miközben az okozati összefüggés követelményének fellazítása, valamint az újonnan bevezetett vélelmek a jogalkalmazás során bizonytalanságokat eredményezhetnek.
A konferencia következő előadását Gárdos Péter habilitált egyetemi docens tartotta "Az osztalékhoz való jog természete" címmel. Előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy a társaság döntéshozó szerve által megszavazott osztalék pontosan mikor válik esedékessé, illetve milyen jogi természetű jogosultságot keletkeztet a tag oldalán. Ismertette az osztalékfizetés gyakorlati aspektusait, kitérve az osztalék kifizetésének, illetve a társaságban történő visszatartásának előnyeire és hátrányaira. Hangsúlyozta, hogy az osztalék nem illeti meg automatikusan a tagot, vagyis a tagsági jogviszony önmagában nem keletkeztet általános jogosultságot annak kifizetésére. A vizsgált jogkérdés ezért arra irányul, hogy amennyiben a társaság döntéshozó szerve már határozott az osztalék kifizetéséről, ebből fakadhat-e a tag számára kikényszeríthető követelés, és ha igen, annak esedékessége mikor áll be. Az előadó a kérdés történeti és összehasonlító jogi dimenzióit is bemutatta. Álláspontja szerint különbséget kell tenni a tagsági jogviszonyon alapuló, absztrakt osztalékhoz való jogosultság, valamint a konkrét, kötelmi jellegű osztalékkövetelés között.
Lukácsi Péter adjunktus az "Iparjogvédelmi ügyekben megdőlt ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel okozott károk ellentételezése" címmel tartott előadásában azt a kérdéskört vizsgálta, hogy szellemi tulajdonjog megsértése miatt indult perekben az utóbb megalapozatlannak bizonyuló ideiglenes intézkedések milyen vagyoni kompenzációs igényt alapozhatnak meg az intézkedés kérelmezettje oldalán a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv alapján. Ismertetett egy hazai ügyet is, amely előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) elé került, és az EUB megállapította, hogy az irányelvben szereplő "megfelelő kártérítés" autonóm uniós jogi fogalomnak minősül, amelyet a tagállamokban egységesen kell értelmezni. Az értelmezés során ugyanakkor a tagállami bíróságok figyelembe vehetik a peres felek felróhatóságát is. Kitért arra is, hogy az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével a kártérítés és a kártalanítás dogmatikai elkülönítése egyértelműbbé vált, zárásként pedig ismertette az uniós jogfejlődés újabb eredményeit is. Egy későbbi európai bírósági döntés alapján ugyanis nem csupán a felróhatósági alapú, hanem az objektív alapú kártalanítási konstrukció is összeegyeztethető lehet az uniós jog követelményeivel.
Az emlékkonferencia záró előadását Molnár Hella adjunktus tartotta "Az öröklési jog megújult szabályai" címmel. Előadásában a Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvének 2026. március 1-jén hatályba lépett módosításait elemezte, különös figyelmet fordítva azok dogmatikai és gyakorlati következményeire. A kiesési okokra vonatkozó módosítások kapcsán rámutatott arra, hogy az alkotmánykonform jogértelmezés alapján a hagyatéki eljárás során vizsgálni szükséges a szerzőképesség fennállását. Az öröklési szerződést érintő módosításokkal kapcsolatban kritikus álláspontot fogalmazott meg: véleménye szerint a tartási szerződés megszűnésére vonatkozó szabályok öröklési szerződésre történő alkalmazása dogmatikailag problematikus, és esetenként akár abszurd eredményekhez is vezethet. Az ági öröklés szabályait érintő változások érdemi újdonságot nem hoztak, mivel a joggyakorlat már a módosítást megelőzően is a jelenlegi szabályozásnak megfelelő értelmezést követte. Zárásként összegző kritikát fogalmazott meg a módosításokkal kapcsolatban: álláspontja szerint a Ptk. módosítása kizárólag akkor indokolt, ha a jogalkotó valódi tartalmi változást kíván elérni. A megfelelően működő rendelkezések módosítása ezzel szemben kerülendő, így az öröklési jogi reform összességében nem tekinthető maradéktalanul sikeresnek. ■
JEGYZETEK
[1] Szeibert Orsolya (szerk.): "Végül is a jog mellett döntöttem ..." Harmathy Attila emlékkötet. Budapest, ORAC Kiadó, 2025. 197. (ELTE Jogi Kari Tudomány 73.)
[2] Erről lásd Németh Dániel Pál: "Végül is a jog mellett döntöttem..." Harmathy Attila emlékkötet. Magyar Jog, 2026. (2), 133-136. DOI: https://doi.org/10.59851/mj.73.02.9
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. https://orcid.org/0009-0009-2342-8257
[2] A szerző ügyvédjelölt. https://orcid.org/0009-0007-3589-615X
Visszaugrás
