A helyi önkormányzás nyilvánossága alapjainak vizsgálatakor figyelmünknek elsősorban a közérdekűségre kell irányulnia. Elsődlegesen a közérdekűség fogalmi tartalmát kell feltárnunk ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az ehhez kapcsolódó nyilvánosságnak a helyi önkormányzás során megvalósuló szükségszerűségét, elengedhetetlen jelenlétét. Miért éppen a közérdekűség áll a vizsgálat centrumában, amikor a helyi nyilvánosságot próbáljuk megragadni, merülhet fel a kérdés bennünk. Előrebocsátásként annyit kell megjegyeznünk, hogy azért, mert a helyi önkormányzás általános formájának a széles körű nyilvánosság megteremtésével kell megvalósulnia, ennek során pedig a helyi önkormányzatiság egészét átható tényezőről van szó.
A nyilvánosság és a közérdekűség, illetőleg a közérdek fogalmának meghatározására kézenfekvő megoldás a Magyar Értelmező Kéziszótárra1 hivatkozás, mellőzve bárminemű komplikálást a fogalmak tartalmának kifejtésekor. Különösen a nyilvánosság szótárbeli meghatározása a figyelemfelhívó a tanulmányozás során: ennek a fogalomnak a meghatározását a szótár azon kívül, hogy egyrészt a ritkán használatos, másrészt a választékos, igényes, emelkedett stílusban használatos formájában adja meg, anélkül, hogy általános értelemben vett formáját megadná, két jelentéstartalommal is kifejezi. A nyilvánosság első jelentése alapján valaminek a nyilvános voltát képezi. A második jelentéstartalom megadja a nyilvánosság ritkán használatos formáját, ezek szerint a nyilvánosság: valaminek az általános ismerete, a közösség tudomása; valamint megadja a választékos, igényes, emelkedett stílusban használatos formáját, amely szerint a nyilvánosság: a közvéleményt képviselő közösség, közönség. Amennyiben a nyilvános kategóriáját vizsgáljuk, egyszerűen úgy fogalmazhatunk a szótár szerint, hogy a "nyilvános" valaminek a nyilvános volta (meg kell jegyezni, hogy a "nyilvános" fogalmának ez is a ritkábban használatos formája).
A "közérdek" és a "közérdekű" szó meghatározásakor a Kéziszótár az alábbiak szerint fogalmaz. A közérdek: a társadalom, a közösség java, közös érdeke; közérdekű: az egész közösséget, társadalmat érdeklő, érintő. Nyilvánvaló, hogy ebben a dimenzióban nem az egész társadalmi, hanem a szűkebb értelemben vett helyi társadalmi közérdekűségre kell koncentrálnunk, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzás közvetlen és közvetett formája meghatározott települési paraméterek között realizálódik.
Annak ellenére, hogy a helyi nyilvánosság megvalósulása a legfontosabb követelmény minden települési és területi önkormányzat gyakorlatában, nem ragadható meg könnyen a nyilvánosság mibenléte, lényege. A fogalom lényegének megragadása azért is nehéz, mert a helyi önkormányzás során megvalósuló nyilvánosság - jogi alapjait tekintve - az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) különböző szabályaiban fogalmazódik meg, ami azt jelenti, hogy nem egyetlen egzakt szabályban nyer elismerést, hanem több, egymással összefüggő szabályban úgy van jelen, hogy ezáltal az egész törvényt áthatja. Ezeket a nyilvánosság kérdéseihez kapcsolódó törvényi szabályokat különböző fejezetekből és címszavak alól gyűjthetjük össze.
1. A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.2 A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.3
2. A képviselő-testület ülése nyilvános.4
3. A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell5 (a törvényalkotó ebben az esetben kivételnek állítja a zárt ülést, és nem jelöli meg ebben a szabályában a nyilvános ülést. Mivel azonban a zárt ülésen kívül már csak egyfajta üléstípussal rendelkezik a testület - a nyilvános üléssel -, ezért ebből a szabályból a nyilvános ülés előterjesztésébe és jegyzőkönyvébe történő betekintés jogának deklarációja következik). Lássuk most a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat fogalmát ahhoz, hogy könnyebben eligazodhassunk az Ötv. zárt ülésre vonatkozó szabályai között. Közérdekű adat: az állami, a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, valamint az állam- és a szolgálati titok körébe nem tartozó, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.6 Közérdekből nyilvános adat: A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.7 Ezeknek az adatoknak tehát akkor is nyilvánosságot kell kapniuk, ha azok tárgyalására zárt ülés keretében kerül sor.
4. Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni.8
5. A képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét (…), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.9 A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, ahol a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben kérdést és javaslatot tehetnek.10
A döntő szerepkörű nyilvánosság a helyi önkormányzatok működésének különféle módjait, eseteit jelöli ki. Ha megfigyeljük a törvényhozói szóhasználatból következő lehetőségeket, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezek a helyi kormányzás módjaira, a közvetett hatalomgyakorlás megvalósulásának főszabályára, valamint az egyéb, a nyilvánosságot közvetetten kijelölő tevékenységekre utalnak.
Az első esetkörben megnyilvánuló nyilvánosság például a helyi közakarat kifejeződéséhez és megvalósításához kapcsolódik, vagyis módbeli kategóriaként szolgál ebben az esetben, nemkülönben a második esetben, a képviselő-testület ülésének meghatározásakor, amely egyben a testület főszabály szerinti működését - a nyilvános ülésezést - is kinyilvánítja. A közérdekűség kifejeződéséhez kapcsolódó nyilvánosság a konkrét, egyedi, hatósági ügyektől való elhatárolást foglalja magában; az egyéni érdekeltséggel szembeállítható közösségi célok, igények, érdekek megjelenítéséhez, elősegítéséhez járul hozzá. A helyi nyilvánosság absztrakt formájával találkozunk az első pontban tárgyalt esetben: a törvényhozó elvárja minden település helyi önkormányzatától, hogy a közakarat kifejezése során széles körű nyilvánosságot teremtsen, azonban a nyilvánosság konkrét, települési tradíció által kialakult formáját értelemszerűen nem határozza meg (ez a testületek jogalkotási hatáskörébe utalt feladat; a későbbiekben lesz róla szó).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
