https://doi.org/10.59851/mj.73.02.4
A tanulmány az egyenlő bánásmód egy eddig viszonylag csekély tudományos és jogalkalmazói figyelmet kapó, ám a digitális társadalomban várhatóan egyre jelentősebbé váló vetületével foglalkozik: az átsugárzó diszkriminációval. Az átsugárzó diszkrimináció az egyenlő bánásmód követelményéhez kapcsolódó védett tulajdonságok értelmezését tágítja, lehetővé téve, hogy a védelmet ne csak azok a személyek vehessék igénybe, akik ténylegesen rendelkeznek az adott védett tulajdonsággal, hanem azok is, akik egy védett tulajdonsággal rendelkező személlyel fennálló kapcsolatuk miatt részesülnek joghátrányban. A tanulmány célja, hogy a hazai és hazánk jogrendszere számára meghatározó európai (európai uniós és Európa tanácsi) gyakorlat feldolgozása által hozzájáruljon az átsugárzó diszkrimináció tudományos feldolgozásához, különös tekintettel az átsugárzó diszkrimináció fogalmának elemzésére.
Kulcsszavak: átsugárzó diszkrimináció; egyenlő bánásmódhoz való jog; védett tulajdonságok; Európai Unió Bírósága; Emberi Jogok Európai Bírósága
The paper examines a dimension of equal treatment that has received relatively little academic and legal attention, but is expected to become increasingly important in the digital society: discrimination by association. Discrimination by association broadens the scope of the protected characteristics associated with the requirement of equal treatment, allowing protection to be enjoyed not only by those who actually possess the protected characteristic, but also by those who are disadvantaged through their relationship with a person who possesses it. The aim of the paper is to contribute to the academic analysis of discrimination by association, by elaborating the Hungarian and the European (EU and Council of Europe) practice.
Keywords: discrimination by association; right to equal treatment; protected characteristics; Court of Justice of the European Union; European Court of Human Rights
Az egyenlő bánásmódhoz való jog alapvető emberi jog, melyet mind nemzetközi emberi jogi egyezmények, mind pedig a hazai jogrendszer biztosítanak. Az egyenlőségből az következik, hogy az egymással összehasonlítható helyzetben lévő személyeket egyformán, az egymástól eltérő helyzetben lévő személyeket pedig különbözően kezelje a jog.[1] Az egyenlő bánásmódhoz való jog[2] - vagy másik aspektusból megközelítve: a hátrányos megkülönböztetés tilalma - értelmében nem tehető indokolatlan különbség az egyének között az úgynevezett védett tulajdonságaik alapján.[3] Bár az egyenlő bánásmód megsértése rendszerint a sérelmet szenvedett személy védett tulajdonságával összefüggésben merül fel, előfordulhat, hogy a védett tulajdonsággal valójában nem a sérelmet szenvedett fél rendelkezik.[4] Ezen "speciális" megkülönböztetések közé tartozik a tanulmány által vizsgált átsugárzó diszkrimináció. Az átsugárzó diszkrimináció annyiban tér el a hátrányos megkülönböztetés "megszokott" eseteitől, hogy noha a védett tulajdonsággal nem az érintett rendelkezik, hanem egy másik személy, mégis az érintettnek (is) sérül az egyenlő bánásmódhoz való joga.
Mindeddig viszonylag csekély tudományos és jogalkalmazói figyelem irányult a megkülönböztetés kifinomultabb vagy összetettebb formáira, köztük az átsugárzó diszkriminációra. A tanulmány célja, hogy a dokumentumelemzés módszerére támaszkodva, a hazai és hazánk jogrendszere számára meghatározó európai (európai uniós és Európa tanácsi) gyakorlat feldolgozása által hozzájáruljon az átsugárzó diszkriminációval kapcsolatos jogi kihívások tudományos feldolgozásához, különös tekintettel az átsugárzó diszkrimináció fogalmának elemzésére. A tanulmány az átsugárzó diszkrimináció fogalmát és gyakorlatát vizsgálja a hazai jogrendszerben, majd az Európai Unió Bíróságának, végezetül az Emberi Jogok Európai Bíróságának a gyakorlatát ismerteti. A tanulmány összegzéssel zárul.
Hazánkban az Alaptörvény XV. cikke rendelkezik az egyenlő bánásmód tiszteletben tartásának alkotmányos követelményeiről. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2:43. § c) a személyiségi jogok keretében írja elő a hátrányos megkülönböztetés tilalmát; a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (a továbbiakban: Ebktv.) pedig ha-
- 99/100 -
zánk antidiszkriminációs törvényeként részletesen szabályozza az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érvényesülésének feltételeit. Bár az Ebktv. nem rendelkezik kifejezetten az átsugárzó diszkriminációról, az ítélkezési gyakorlat és az egyenlő bánásmód hatóság gyakorlata foglalkozott a jelenséggel.
Az egykori Egyenlő Bánásmód Hatóság mellett működő Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (a továbbiakban: EBTT) az alábbi módon határozta meg az átsugárzó diszkriminációt[5] az Ebktv. 8. § t) pontjával (egyéb helyzet mint védett tulajdonság) összefüggésben. Eszerint átsugárzó diszkriminációról van szó, "[a]mennyiben az eljárást indító fél a diszkriminációt egy védett tulajdonsággal (eredeti védett tulajdonság) rendelkező személlyel való közvetlen rokoni, baráti kapcsolata okán osztozva a joghátrányban, a védelmet nem az egyéb helyzet, hanem az eredeti védett tulajdonság alapján igényelheti (discrimination through association[6])."[7] Azaz az átsugárzó diszkrimináció esetében nem a diszkriminációval érintett személy rendelkezik védett tulajdonsággal, hanem más, vele közeli kapcsolatban álló személy védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, ez az eredeti védett tulajdonság "sugárzik át" rá.
Az átsugárzó diszkriminációra példaként hozható az Alapvető Jogok Biztosának EBF-AJBH-28/2022. ügyiratszámú határozata. A kérelem szerint a nem roma származású férj által kötött lakásbérleti szerződést a tulajdonos felmondta, miután tudomására jutott, hogy a férj házastársa roma származású. A hatóság megállapította, hogy "[a]z egyenlő bánásmód követelménye alapvetően a kérelmező védett tulajdonságával összefüggésben sérülhet, azonban átsugárzó diszkriminációként értékelhető, ha a hátrány valakit nem a saját, hanem a vele közvetlen (pl. rokoni, baráti) kapcsolatban álló személy védett tulajdonsága miatt ér, ezért a férj a jogvédelmet felesége védett tulajdonságai alapján igényelhette".
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság által kiadott, EBH/72/ 2008. sz. határozat kérelmezői azt kifogásolták, hogy a roma származásuk, illetve a nem roma kérelmező esetében a roma származású kérelmezőkkel fennálló baráti kapcsolata miatt magasabb árat számítottak fel nekik egy vendéglátóipari egységben.[8] A Hatóság megállapította a közvetlen hátrányos megkülönböztetést, a roma panaszosok esetében az etnikai származásra tekintettel, a nem roma panaszos esetében egyéb tulajdonságra (roma személlyel fennálló kapcsolat) tekintettel.[9] Azaz lényegében itt is átsugárzó diszkriminációról volt szó, bár később, 2010-ben az EBTT a már ismertetett állásfoglalásában egyértelműsítette, hogy a védett tulajdonsággal valójában nem rendelkező személyt is az eredeti védett tulajdonság alapján illeti meg a védelem.[10]
Az ítélkezési gyakorlatot illetően a BH 2023.277. érdemel figyelmet. Az ügy tényállása szerint a területi és biztosítási munkatárs munkakörben foglalkoztatott felperes munkáját kötetlen munkarendben, változó munkavégzési helyen, heti 11 órában teljesítette, időnként a munkáltatónál való megjelenési kötelezettség (elszámolás és oktatás céljából) mellett. A munkáltató felajánlotta számára az áthelyezést egy másik ügynökséghez, de ezt a felperes férje súlyos egészségügyi állapotára és az ő ápolására hivatkozva elutasította. Ezt követően közel egy hónapig keresőképtelen volt, majd a keresőképtelenség megszűnését követően a munkáltató által kijelölt új helyen (változatlan ügyfélkörrel, lényegét tekintve az elszámolási hely változott) nem volt hajlandó felvenni a munkát, noha többször felszólították erre. A munkáltató emiatt azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaviszonyát, azzal az indokkal, hogy nem teljesítette munkavégzési kötelezettségét. A felperes keresetében kérte a munkaviszonyának helyreállítását, arra hivatkozással, hogy házastársa védett tulajdonsága (fogyatékosság) miatt sérült az egyenlő bánásmódhoz való joga, mivel a férje védett tulajdonsága miatta nem tudta vállalni a megváltoztatott munkafeltételeket. Az elsőfokú bíróság helyreállította a munkaviszonyt, mivel álláspontja szerint az intézkedés átsugárzó diszkriminációt valósított meg, ugyanis a munkáltató nem vizsgálta ki kellően a körülményeket. A másodfokú bíróság nem értett egyet az ítélettel, mivel az alperes jelzését követően a munkáltató módosított az utasításán, figyelembe véve a felperes személyes körülményeit. A Kúria álláspontja szerint sem valósult meg az egyenlő bánásmód sérelme, mivel a mun-
- 100/101 -
káltató az egyértelmű felperesi közlést követően - figyelembe véve a felperes méltányos érdekeit - döntött az elszámolási helyről, a munkavégzés helyszínét változatlanul hagyta. A munkáltató törekedett a helyzet megoldásra, az a felperes elzárkózó magatartása miatt hiúsult meg.[11]
Az átsugárzó diszkriminációval némileg rokon, ám attól elkülönítendő jelenség a feltételezésen alapuló diszkrimináció ("discrimination by assumption"). A feltételezésen alapuló diszkrimináció esetében rokoni, baráti vagy egyéb szoros kapcsolat miatt az adott védett tulajdonságot a sérelmet szenvedett személynek is tulajdonítják, azaz a vélt védett tulajdonsága miatt éri jogsérelem (például feltételezett véleményazonosság miatt).[12] A feltételezésen alapuló diszkrimináció tilalmáról az Ebktv. is kifejezetten rendelkezik, amikor a 8. §-ban kimondja, hogy "[k]özvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt [védett tulajdonsága] miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne".[13] Bár az egyenlő bánásmód megsértésének egyéb eseteinek (közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés) törvényi tényállása már nem ismétli meg a "vélt védett tulajdonság" kifejezést, egy, a 8. §-ra történő utalással ez a kitétel irányadóvá válik.[14] Az átsugárzó és a feltételezésen alapuló diszkrimináció közös annyiban, hogy az egyénnel mindkét esetben egy másik személy védett tulajdonsága miatt bánnak kedvezőtlenebbül. Eltérés mutatkozik viszont abban, hogy az adott védett tulajdonságot tulajdonítják-e az egyénnek is. Míg az átsugárzó diszkrimináció esetében egyértelmű, hogy egy másik személy az, aki a védett tulajdonsággal rendelkezik, a feltételezésen alapuló diszkrimináció esetében tévesen azt feltételezik, hogy az illető is rendelkezik az adott védett tulajdonsággal.
Az Európai Unió mind elsődleges,[15] mind másodlagos jogforrásai[16] rendelkeznek az egyenlő bánásmód követelményéről, de kifejezetten nem rendelkeznek az átsugárzó diszkrimináció tilalmáról. Ugyanakkor, az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) a mérföldkőnek számító Coleman- és CHEZ-ítéleteiben kimondta a 2000/78/EK irányelv és a 2000/43/EK irányelv tekintetében, hogy azok magukba foglalják az ilyen jellegű megkülönböztetés tilalmát is.[17]
Az EUB a Coleman-ügyben[18] foglalkozott először az átsugárzó diszkrimináció jelenségével - annak ellenére, hogy az ítélet maga nem alkalmazza az átsugárzó diszkrimináció (angolul: "discrimination by association", franciául: "discrimination par association") kifejezést. Ellenben a főtanácsnoki indítvány használja ezt a kifejezést, melyet a magyar nyelvi változatban kapcsolaton alapuló hátrányos megkülönböztetésként fordítottak.
Az ügy tényállása szerint a munkavállaló édesanyát gyermeke fogyatékossága miatt érte hátrányos megkülönböztetés. Többek között a szülési szabadságáról visszatérve nem tölthette be a korábbi pozícióját (holott hasonló körülmények között egy nem fogyatékos gyermek szülőjének ezt engedélyezték volna), továbbá nem dolgozhatott ugyanolyan rugalmas munkaidőben és ugyanolyan munkafeltételek mellett, mint a nem fogyatékos gyermeket nevelő kollégái.[19] Az előzetes döntéshozatali ügyben az EUB lényegében arra kereste a választ, hogy a 2000/78/EK irányelvben[20] garantált fogyatékosságon
- 101/102 -
alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma kizárólag azokat részesíti-e védelemben, akik maguk is rendelkeznek fogyatékossággal?
Az EUB az ítéletében, a 2000/78/EK irányelv célját és fogalmait vizsgálva megállapította, hogy az irányelv célja a foglalkoztatás és munkavégzés terén alkalmazott, az irányelvben meghatározott védett tulajdonságokon, köztük a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem. Az általa nyújtott védelem nem korlátozódik azokra a személyekre, akik fogyatékossággal rendelkeznek,[21] az irányelv ugyanis nem személyek egy meghatározott csoportjára alkalmazandó, hanem az 1. cikkében felsorolt védett tulajdonságok vonatkozásában.[22] Azaz, a Coleman-ítélet szerint az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása nem korlátozódik kizárólag a védett tulajdonsággal rendelkező személyekre: "[...] amennyiben megállapítást nyer, hogy az alapügyben felmerülthöz hasonló helyzetbe került munkavállalót fogyatékosságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés ért, a 2000/78/EK irányelv olyan értelmezése, amely annak alkalmazhatóságát az olyan személyekre korlátozza, akik maguk fogyatékosak, ezen irányelv hatékony érvényesülését jelentősen gátolná, és csökkentené az általa biztosítani kívánt védelmet".[23] Az ítélet kitért mind a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, mind a zaklatás kérdésére, megállapítva, hogy az irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az mind a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, mind a zaklatás esetében nem csak azokkal a munkavállalókkal szemben tiltja az ilyen magatartásokat, akik maguk is fogyatékkal élnek. Az ítélet nem szól a közvetett hátrányos megkülönböztetés és az átsugárzó diszkrimináció közötti összefüggésekről.[24]
Az ügyben eljáró főtanácsnok lényegét tekintve az EUB-val egyező álláspontra jutott indítványában, bár némileg eltérő érvelés alapján. A főtanácsnok kiemeli, hogy "[v]alamely különleges tulajdonsággal rendelkező személy közvetlen célbavétele azonban nem az egyetlen módja a hátrányos megkülönböztetésnek, vannak más, sokkal árnyaltabb és kevésbé nyilvánvaló módok is. Egy adott csoportba tartozó személy méltósága és autonómiája aláásásának egyik módja, ha nem őt, hanem a vele szoros kapcsolatban álló és a csoportba nem tartozó személyt célozzák meg. Az egyenlőség szilárd fogalma arra is kiterjed, hogy a hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályoknak foglalkozni kell a hátrányos megkülönböztetés ilyen árnyalt formáival is, mivel ezek is érintik a gyanús kategóriába tartozó személyeket."[25] Maga az ítélet annyiban tér ki a személyes kapcsolatra, hogy a társítás ("association") a bizonyítási teherrel összefüggésben vizsgálandó, így nincs jelentősége a közvetlen hátrányos megkülönböztetésre és zaklatásra vonatkozó rendelkezések hatályának megfogalmazása szempontjából. Azaz az EUB által kifejtettek olyan helyzetben is irányadóak, amikor nem merül fel egy személyes, szoros kapcsolat a védett tulajdonsággal rendelkező személy és a sérelmet szenvedett személy között[26] - bár egyes szerzők hiányolták ennek az ítéletben történő részletes kifejtését.[27] Megjegyzendő, hogy mindez nem áll összhangban az EBTT definíciójával, mely kifejezetten tartalmazza, hogy a joghátrány a közvetlen rokoni, baráti kapcsolat okán merül fel. A főtanácsnok továbbá hangsúlyozta az emberi méltóság és autonómia fontosságát, mely azokban az esetekben is sérül, amikor maga a munkavállaló nem fogyatékkal élő, azonban a sérelmes intézkedés alapjául szolgáló ok a fogyatékosság.[28]
Ezt követően az EUB a CHEZ-ügyben foglalkozott az átsugárzó diszkriminációval. Ehelyütt is szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a bíróság ítéletében - ellentétben a főtanácsnoki indítvánnyal - nem szerepel kifejezetten az átsugárzó diszkrimináció fogalma. A főtanácsnoki indítvány - egyezően a Coleman-ügyben Poiares Maduro főtanácsnok indítványának angol és francia nyelvi változatával - a "discrimination by association" és a "discrimination par association" kifejezéseket alkalmazza, melyet magyarra ezúttal járulékos hátrányos megkülönböztetésként fordítottak.
A CHEZ-ügy[29] tényállása szerint az alapeljárás panaszosa egy üzletet működtetett egy bolgár település olyan városrészében, melyben jellemzően roma származású személyek laktak. A villamosenergia-szolgáltató vállalat a túlnyomórészt roma lakta városrészekben a végső fogyasztók villanyóráit kb. 6 méteres magasságban helyezte el, a látszólag különösen gyakran előforduló, fogyasztásmérőkbe történő jogosulatlan beavatkozások és a jogtalan áramvételezés miatt, jelentősen megnehezítve a fogyasztók általi leolvasásukat, az áramszámlák ellenőr-
- 102/103 -
zését. A nem "romakerületekben" kb. 1,7 méteren, a fogyasztók által szabadon leolvasható magasságban voltak a villanyórák.
Az EUB az előzetes döntéshozatali ügyben többek között arra kereste a választ, hogy az ügyben alkalmazandó 2000/43/EK irányelv[30] személyi hatálya kiterjed-e a nem roma panaszosra is. Az EUB szerint önmagában az irányelv 2. cikkében meghatározott megkülönböztetés fogalma, annak egyes nyelvi változatai közti eltérések miatt[31] nem ad választ a kérdésre, hanem szükséges az irányelv célját és általános rendszerét is figyelembe venni.[32] Mivel az irányelv hatályát nem lehet megszorító módon értelmezni, egyezően a Coleman-ítéletben kifejtettekkel, így a faji vagy etnikai származás vonatkozásában a védelem azokat a személyeket is megilleti, "akik jóllehet maguk nem tartoznak az érintett fajhoz vagy etnikumhoz, mégis kevésbé kedvező bánásmódban részesülnek, illetve különös hátrányt szenvednek el ezen okok egyike miatt".[33]
Érdekes lett volna azonban annak vizsgálata, hogy az ügy alapeljárásának panaszosa és a védett tulajdonsággal rendelkező személyek között nem állt fenn a Coleman-ügyben tapasztaltakhoz hasonló (egyébként az EBTT által meghatározott fogalomban is szereplő) szoros, rokoni vagy baráti kapcsolat. Az ítélet nem foglalkozott részletesen azzal, hogy ennek a szoros kapcsolatnak fenn kell-e állnia. Kokott főtanácsnok tér ki rá indítványában, miszerint a személyes kapcsolat nem lehet az egyetlen oka az átsugárzó diszkrimináció elkövetésének.[34] A főtanácsnok azt a szemléletes példát hozza állításának alátámasztására, miszerint ha egy több főből álló társaság szeretne asztalt kapni egy étteremben, ám egyikük bőrszíne miatt ez meghiúsul, úgy a többiekkel szemben járulékosan, de megvalósul a hátrányos megkülönböztetés, legyen szó akár családtagokról, akár barátokról, de akár egy olyan társaságról, akiknek tagjai között nem áll fenn szoros kapcsolat, és talán első alkalommal találkoznak.[35] Az ítélet nem vizsgálta a személyes kapcsolat kritériumát, melyből egyes szerzők szerint levonható az a következtetés, hogy nincs szükség személyes, szoros kapcsolatra az átsugárzó diszkrimináció meglétéhez.[36]
Egyes szerzők szerint az ítélet bevezette az átsugárzó közvetett hátrányos megkülönböztetés koncepcióját.[37] Az ítélet kimondta, hogy az irányelv közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést is magában foglaló 2. cikkének értelmében az "»etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetés« fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szóban forgó körülményekhez hasonló körülmények között [...] e fogalmat alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az [adott] kollektív intézkedés azon személyeket érinti, akik bizonyos etnikai származással rendelkeznek, vagy azokat, akik anélkül, hogy az említett származással rendelkeznének, az előbbiekkel együtt az ezen intézkedésből következő, kevésbé kedvező bánásmódban részesülnek, illetve különös hátrányt szenvednek el".[38] Az EUB ugyanakkor abban nem foglalt állást, hogy a kérdéses intézkedés közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított-e meg - ennek eldöntése a tagállami bíróság feladata.[39]
Bár az Európa Tanács az Európai Uniótól elkülönülő regionális szervezet, tekintettel az uniós tagállamok Európa Tanácsban való tagságára, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) EUB-ra gyakorolt hatására, az EJEB gyakorlata[40] is meghatározó szereppel bír az átsugárzó diszkrimináció értelmezésekor.[41]
- 103/104 -
Az ügy[42] tényállása szerint a kérelmező együtt élt súlyosan fogyatékos gyermekével, és gondoskodott róla. Annak érdekében, hogy a gyermek számára jobb és megfelelőbb lakhatást biztosítson, eladta a család harmadik emeleti, lift nélküli társasházban található lakását, és egy házat vásárolt. Ezt követően a horvát jog által biztosított adókedvezményt igényelt a vásárlásra, de a hatóságok elutasították a kérelmét, arra hivatkozva, hogy a meglévő lakása megfelelt a család igényeinek - az ingatlan mérete és az elérhető infrastruktúra alapján - amelynek során a hatóságok nem értékelték a lift hiányát.[43] A kérelmező szerint a hatóságok nem vették megfelelően figyelembe gyermeke fogyatékosságát, a lakás infrastrukturális szempontból történő vizsgálatát az ép személyek igényeinek megfelelően végezték el, ezáltal gyermeke fogyatékossága miatt hátrányos megkülönböztetést szenvedett el, mivel az adókedvezmény elutasítása jelentős anyagi terhet jelentett számára.[44]
Az EJEB-nek arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy a kérelmező, aki maga nem rendelkezik a védett tulajdonsággal, védelemben részesülhet-e gyermeke védett tulajdonsága miatt?[45] Hivatkozva az EUB által a Coleman- és CHEZ-ügyekben kimondottakra,[46] az EJEB megállapította, hogy az eddigi ítélkezési gyakorlatában is tágan értelmezte az "egyéb helyzet" kifejezést, továbbá tekintettel azon célokra, melyeket védeni kíván, az Egyezmény 14. cikke olyan esetekre is kiterjed, amikor egy egyént egy másik személy védett tulajdonsága miatt részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban.[47] A vizsgált ügy is ebbe az esetkörbe tartozott, azaz a kérelmező, aki maga nem rendelkezett a fogyatékossággal, kifogásolhatta az egyenlő bánásmód megsértését az általa nevelt gyermek fogyatékosságára hivatkozással. A Bíróság megállapította, hogy sérült az Egyezmény 14. cikke az 1. számú jegyzőkönyv 1. cikke (tulajdon védelme) tekintetében.
A Škorjanec kontra Horvátország ügy[48] tényállása szerint a kérelmezőt és roma származású partnerét két személy megtámadta, akik a támadást megelőzően és annak során romaellenes sértéseket kiabáltak. A büntetőeljárásban a kérelmezőt tanúként kezelték, és nem ismerték el áldozatként a faji alapú erőszakkal kapcsolatban. A kérelmező álláspontja szerint ezáltal a horvát hatóságok nem teljesítették hatékonyan a rájuk háruló pozitív kötelezettségeket a vele szemben elkövetett, faji indítékú erőszakos cselekmény kapcsán, megsértve ezzel az Egyezmény 3. és 14. cikkét.
Az EJEB megállapította, hogy nem csak az áldozat tényleges tulajdonságain alapuló cselekmény minősül- het gyűlölet-bűncselekménynek, továbbá visszautal a Guberina-ítéletben kimondottakra, miszerint a kedvezőtlenebb bánásmód másik személy védett tulajdonságán is alapulhat.[49] Az államoknak abban az esetben is ki kell vizsgálniuk rasszista attitűdök és az erőszakos cselekmények közötti kapcsolatot, ha az erőszakos cselekmény az áldozat valós vagy vélt védett tulajdonságán, továbbá az áldozat valós vagy feltételezett kapcsolatán vagy társulásán alapulnak egy olyan személlyel, aki ténylegesen vagy vélelmezhetően rendelkezik a védett tulajdonsággal.[50] Az eljáró hatóságok egyrészt nem vizsgálták, hogy az elkövetők a kérelmezőt magát is roma származásúnak tekintették-e. Másrészt figyelmen kívül hagyták az erőszakos cselekmény és a kérelmező roma származású partnerével fennálló kapcsolata közötti lehetséges összefüggéseket. E mulasztásokkal megsértették az Egyezmény 3. cikkét (a kínzás tilalma) a 14. cikkel összefüggésben.
A J.D. és A. kontra Egyesült Királyság ügy[51] kérelmezője a fogyatékkal élő felnőtt gyermeke védett tulajdonsága okán állította a kedvezőtlenebb bánásmód megvalósulását. A kérelmező egy akadálymentesített szociális bérlakásban élt gyermekével, lakhatási támogatásban részesült a bérleti díja fedezésére. Azonban egy új jogszabály következtében csökkentették a lakhatási támogatását, mivel eggyel több hálószobával rendelkeztek az előírtnál. A csökkentés miatt a lakhatási támogatás már nem fedezte a bérleti díjat. A kieső támogatás helyett igényelt egy
- 104/105 -
diszkrecionális ellátást, melyet ideiglenesen meg is kapott, ugyanakkor nem ajánlottak fel neki kisebb, a gyermeke igényeit kielégítő lakhatást. A kérelmező álláspontja szerint sérült az egyenlő bánásmódhoz való joga, mivel a lakhatási támogatás csökkentéséről szóló intézkedés nem vette kellőképpen figyelembe a gyermeke fogyatékossága miatt fennálló, akadálymentesített otthon iránti objektív lakhatási szükségletét. Ugyanis azok, akiknek nem volt ilyen objektív lakhatási szükséglete, olyan összegű támogatást kaptak, mely fedezte a bérleti díjat. Ezáltal a kérdéses intézkedés őt aránytalanul súlyosabban érintette, mint a fogyatékkal élő személyről nem gondoskodókat.
Az EJEB megállapította, hogy "egy személy hátrányos megkülönböztetése gyermeke fogyatékossága miatt - akivel szoros személyes kapcsolatban áll és akinek gondozását ellátja - a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés egy formájának minősül, amelyet az Egyezmény 14. cikke véd[,]"[52] az egyenlő bánásmód sérelmének vizsgálata során pedig azt vizsgálta, hogy a kérelmező által sérelmesnek talált intézkedés közvetett hátrányos megkülönböztetést valósított-e meg.[53] Az EJEB ugyan elvben elfogadta az átsugárzó közvetett hátrányos megkülönböztetés fennállásának lehetőségét, a konkrét intézkedés vizsgálatát követően azonban arra a megállításra jutott, hogy az megfelelően figyelembe vette a kérelmező speciális helyzetét, így nem sérült az egyenlő bánásmód követelménye.
A Weller kontra Magyarország ügyben[54] egy román nő magyar állampolgárságú férje (első kérelmező) saját nevében, két gyermeke számára (második és harmadik kérelmező) igényelt anyasági támogatást - melyet az édesanya nem igényelhetett, mivel nem volt magyar állampolgár. A kérelmezők vitatták, hogy az ellátást csak magyar állampolgár édesanyák vehették igénybe, valamint az örökbefogadó férfi szülők és férfi gyámok, a természetes apák azonban nem. A kérelmezők azt állították, hogy ezáltal hátrányban részesültek (a gyermekek az anyjuk állampolgársága, a férj apai jogállása miatt), mivel nem tudták igénybe venni az ellátást, mely az egész család számára hivatott elősegíteni a szociális biztonságot.[55]
Az EJEB szerint az első kérelmező apasági alapon (saját tulajdonsága alapján) részesült hátrányos megkülönböztetésben. Az átsugárzó diszkrimináció a gyermekekkel, azaz a második és harmadik kérelmezővel összefüggésben merült fel. A gyermekek panasza arra irányult, hogy megkülönböztetésben részesültek azáltal, hogy édesanyjuktól megtagadták az ellátás folyósítását külföldi állampolgársága miatt. Az EJEB kiemelte, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint a magyar anyával és külföldi apával rendelkező gyermekes családok jogosultak az ellátásra. A kérelmezők helyzete azonban annyiban eltérő volt, hogy az apa volt magyar, az anya külföldi - emiatt nem részesültek a támogatásban. Az EJEB nem talált észszerű igazolást a különbségtételre, így megállapítottnak találta az egyenlő bánásmód megsértését az Egyezmény 8. cikkével (magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog) összefüggésben.[56]
Amint arra a tanulmányban elemzett ítéletek is rávilágítanak, az átsugárzó diszkrimináció nem egy újkeletű jelenség. Ennek ellenére különösen fontosnak és időszerűnek tartjuk a jogtudomány általi vizsgálatát. Az átsugárzó diszkrimináció ugyanis már önmagában is a hátrányos megkülönböztetés kifinomultabb, kevésbé nyilvánvaló formái közé tartozik, mindez pedig különösen igaz a 21. századi mindennapokat egyre inkább átszövő adatalapú technológiáknak köszönhetően. Ezen technológiák közül a vizsgált téma szempontjából az automatizált döntéshozatal érdemel kiemelt figyelmet.
Automatizált döntéshozatalról beszélünk, ha a döntést technológiai eszközök segítségével, emberi beavatkozás nélkül hozzák meg.[57] Az ilyen döntéshozatali rendszerek működése algoritmusokon alapszik, melyek automatikusan végrehajtják a döntési modelleket vagy döntési útvonalakat.[58] Fontos leszögezni, hogy egyaránt automatizált döntéshozatalnak minősülhet az ember által meghatározott szabályok puszta végrehajtása, de egy autonómiával rendelkező, mesterséges intelligencia használatán alapuló mechanizmus is.
Különösen az összetettebb döntéshozatali rendszerek esetén merülhet fel az egyenlő bánásmód sérelme, mely az ún. digitális diszkriminációban ölthet testet. Criado és Such meghatározása alapján a digitális diszkrimináció "a diszkrimináció egyik formája, amelyben az algoritmusok által meghozott automatizált döntések - amelyek egyre inkább a mesterséges intelligencia technikáin, például a gépi tanuláson alapulnak -, tisztességtelenül, eti-
- 105/106 -
kátlanul vagy éppen eltérően kezelik a felhasználókat személyes adataik (például jövedelem, iskolai végzettség, nem, életkor, etnikai hovatartozás, vallási nézetek) alapján".[59] Bár a döntéshozatal során megvalósuló diszkrimináció önmagában nem egy új jelenség (elég olyan példákra gondolni, amikor egy munkáltató a neme miatt nem léptet valakit elő, vagy egy kidobó a bőrszíne miatt nem enged be valakit egy szórakozóhelyre, stb.), az algoritmusok által megvalósított digitális diszkrimináció kifinomultabb és könnyebben rejtve marad a külső szemlélő előtt.[60]
Az automatizált döntéshozatali rendszerek által megvalósított átsugárzó diszkrimináció akkor valósulhat meg, ha az algoritmus az egyén bizonyos védett tulajdonsággal rendelkező személyhez vagy csoporthoz fűződő kapcsolata alapján von le következtetést az egyénre nézve. Példaként említhető, ha a profilalkotás[61] során viselkedési adatokat felhasználó algoritmus az érintettet egy védett csoporthoz való közelsége vagy "kapcsolata" alapján levont következtetés miatt hátrányosan megkülönbözteti.[62]
Az automatizált döntéshozatal alkalmazásakor megvalósuló hátrányos megkülönböztetéssel összefüggésben több kihívás is felmerülhet.[63] Ezek közül azokat emeljük ki, amelyek álláspontunk szerint kiemelt relevanciával bírnak az átsugárzó diszkrimináció esetében. Egyrészt az algoritmusok sokkal több személyes adatra támaszkodva, sokkal gyorsabban képesek a döntéshozatalra,[64] akár olyan mintázatokat és összefüggéseket is feltárva, melyeket az emberi döntéshozó nem feltétlenül észlelt volna.[65] Amennyiben az algoritmus más személy védett tulajdonsága alapján von le következtetést az érintettre nézve, akár átsugárzó diszkriminációhoz vezethet a döntés.[66] Másrészt a rendszer működésének az átláthatósága is megkérdőjeleződhet. Az ún. fekete doboz jelenség - amikor a rendszer bemenete, kimenete és az átviteli jellemzői ismertek, ugyanakkor a belső működés pontos szabályai rejtve maradnak a külső szemlélő előtt, így nem lehet megállapítani, hogy az algoritmus pontosan mi alapján jutott az adott eredményre[67] - megnehezíti az átsugárzó diszkrimináció észlelését és bizonyítását.
Mint ahogy az a tanulmány bevezetőjében is említésre került, az átsugárzó diszkrimináció vizsgálatára eddig viszonylag csekély tudományos figyelem irányult, holott a kedvezőtlenebb bánásmód egy más személy védett tulajdonságára alapításával ugyanúgy sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot. Mindezt ráadásul az egyenlő bánásmód megsértésének hagyományos eseteihez képest sokkal árnyaltabb és gyakran kevésbé nyilvánvaló módon lehet megvalósítani.[68]
A kutatás során megállapításra került, hogy a fogalomhasználat - elsősorban a vizsgált jogforrások magyar változatának tekintetében - zavart volt: ugyanazon jelenség leírására találkozhattunk az "átsugárzó diszkrimináció", "társítás útján történő megkülönböztetés", "járulékos hátrányos megkülönböztetés" és a "kapcsolaton alapuló hátrányos megkülönböztetés" kifejezésekkel. Javasoljuk a jelenség leírására egységesen az átsugárzó diszkrimináció kifejezés alkalmazását. A fogalommeghatározáshoz kapcsolódóan kiemelendő, hogy az EBTT által 2010-ben meghatározott fogalom kifejezetten tar-
- 106/107 -
talmazza azt a kitételt, hogy az eljárást indító fél a védett tulajdonsággal rendelkező személlyel fennálló "közvetlen baráti, rokoni kapcsolata okán" részesül a joghátrányban. Bár az ismertetett ítéletek tényállásainak döntő többségében is valóban egy szoros, személyes kapcsolat állt fenn a felek között, a szoros kapcsolat fennállása nem volt feltétel az egyenlő bánásmód sérelmének megállapításánál. Sőt, ennek hiányában is felmerülhetett az átsugárzó diszkrimináció. Lásd különösen Európai Unió Bíróságának későbbi ítélkezési gyakorlatát - a 2015-ös CHEZ-ügyet, ahol a panaszos és a védett tulajdonsággal rendelkező személyek között nem állt fenn szoros rokoni vagy baráti kapcsolat. Minderre tekintettel - kiindulópontként megtartva az EBTT 2010-es fogalommeghatározását - az alábbi fogalom használatát javasoljuk: átsugárzó diszkriminációról van szó, amennyiben az eljárást indító fél nem rendelkezik a védett tulajdonsággal, azonban a védett tulajdonsággal összefüggésben - különösen a védett tulajdonsággal rendelkező személlyel fennálló közvetlen baráti, rokoni kapcsolata okán - sérül az egyenlő bánásmódhoz való joga. Ilyen esetben a védelmet nem az egyéb helyzet, hanem az eredeti védett tulajdonság alapján igényelheti.
Érdemes továbbá észben tartani, hogy a technológia fejlődésével az átsugárzó diszkrimináció (és a feltételezésen alapuló diszkrimináció) jelentősége várhatóan még inkább fel fog értékelődni. Példaként említhető az adatbányászat és a profilalkotás, amelyek alkalmazása által az egyének olyan kollektív jellemzők alapján csoportosíthatók, melyek nem feltétlenül tükrözik az egyéni jellemzőiket.[69] Mindez akár az egyenlő bánásmód sérelmét is eredményezheti, mely különösen problematikus lehet például a - hétköznapokban is egyre inkább elterjedt - automatizált döntéshozatal esetében.[70] Habár a diszkrimináció tilalmát garantáló nemzetközi és hazai jogi normák nem újkeletűek, a technológiai fejlődés új intenzitással veti fel az egyenlő bánásmód gyakorlati érvényesülésének kérdését. E fejlemények tükrében az átsugárzó diszkrimináció további, rendszerszintű és részletes jogtudományi elemzése elengedhetetlenné válik. ■
JEGYZETEK
* A Kulturális és Innovációs Minisztérium Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
[1] Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila: Emberi jogok. Budapest, Osiris, 2008. 366.
[2] Az egyenlő bánásmódtól megkülönböztetendő az esélyegyenlőség, amely többletintézkedésekkel (például előnyben részesítés) hivatott a meghatározott szempontból hátrányos helyzetben lévő egyének számára biztosítani, hogy - leküzdve ezt az eleve fennálló hátrányt - valóban élni tudjanak az egyébként őket is egyenlően megillető jogokkal. Forrás: Halmai - Tóth: Emberi jogok. 366-367.
[3] A védett tulajdonságok rendszerint szorosan kapcsolódnak az egyén személyiségéhez, annak lényegi vonását képezik, általában nehezen megváltoztathatók és csoportképzésre alkalmasak, sztereotípiák, előítéletek alapjául szolgálhatnak. (Forrás: Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV. 9.) TT. sz. állásfoglalása az egyéb helyzet meghatározásával kapcsolatban.) Rendszerint ilyen - a jogi egyezmények által is nevesített - tulajdonságnak minősül többek között a nem, a bőrszín, a vallás, a szexuális irányultság, a fogyatékosság stb.
[4] EBF-AJBH-28/2022.
[5] Az átsugárzó diszkrimináció mellett a "társítás útján történő megkülönböztetés" kifejezéssel is találkozhatunk a jelenség leírására. Például Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége - Európa Tanács: Kézikönyv az európai megkülönböztetésmentességi jogról. 2018. évi kiadás. Luxemburg, az Európai Unió Kiadóhivatala, 2020. 54.
[6] Használatosak még az "associative discrimination" és a "discrimination by association" kifejezések is.
[7] Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV. 9.) TT. sz. állásfoglalása az egyéb helyzet meghatározásával kapcsolatban, 7. Bár az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület megszűnt, az állásfoglalás a jelenlegi jogértelmezés vonatkozásában is relevanciával bír. Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság: Jogszabályok, állásfoglalások. https://www.ajbh.hu/ebff-jogszabalyok-allasfoglalasok
[8] Kiss Valéria: Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése Magyarországon, különös tekintettel az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre. PhD-értekezés. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2019. 202-203.
[9] Judy Walsh: Discrimination by Association and Discrimination by Assumption under Directives 2000/43 and 2000/78. Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2024. 41., https://www.equalitylaw.eu/downloads/6218-discrimination-by-association-and-discrimination-by-assumption-under-directives-2000-43-and-2000-78
[10] Az átsugárzó diszkrimináció hazai (hatósági) gyakorlatáról lásd bővebben: Farkas György Tamás: Az átsugárzó diszkrimináció fogalma, gyakorlata az alapjogvédelem rendszerében. KRE-DIT: A KRE-DOK Online Tudományos Folyóirata, 2019. (2), EPA03515. A tanulmány fókuszában a Független Rendészeti Panasztestület 280/2017. (XII. 14.) számú állásfoglalása található, azonban kitér a releváns hatósági gyakorlatra is.
[11] Az Mfv.10.603/2014/1. ügy felperese is egy hozzátartozója magatartását (korábbi pereskedését) jelölte meg védett tulajdonságként. Bár az ügyben eljáró bíróságok nem foglalkoztak részletesen a védett tulajdonság vizsgálatával, Zaccaria rámutat arra, hogy eredeti védett tulajdonság hiányában nem is merülhetett fel az átsugárzó diszkrimináció kérdése. Zaccaria Márton Leó: Kúriai joggyakorlat nagyító alatt - egyenlő bánásmód a munkajogban - 1. rész. Pécsi Munkajogi Közlemények, 2016. (2), 98.
[12] Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV. 9.) TT. sz. állásfoglalása az egyéb helyzet meghatározásával kapcsolatban, 8.
[13] Kiemelés a szerzőtől.
[14] Hazai példaként hozható az EBH/985/2010. sz. határozata, melyben a munkáltató ügyvezetője, azt követően, hogy egy nyaraláson a kérelmezőt egy férfi kollégájával egy szobában szállásolták el, a kérelmezővel szemben vélt szexuális irányultsága miatt vele szemben ellenséges, megalázó és megfélemlítő környezetet alakított ki, továbbá csak egy műsorban állhatott kamera elé, holott korábban több műsorban is szerepelt. A hatóság megállapította mind a zaklatás, mind a közvetlen hátrányos megkülönböztetés megvalósulását.
[15] Lásd különösen az Alapjogi Karta 21. cikkét.
[16] Lásd különösen: a Tanács 2006/54/EK irányelve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (2006. július 5.); a Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (2000. június 29.); a Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (2000. november 27.).
[17] Walsh: Discrimination by Association and Discrimination by Assumption... 11. A feltételezésen alapuló diszkrimináció uniós vetületét illetően elmondható, hogy az EUB még nem foglalkozott kifejezetten a kérdéssel. Egyes szerzők szerint a Kaltoft-ügyben merült fel feltételezésen alapuló diszkrimináció, az EUB azonban nem tért ki rá az ítéletében. Forrás: Walsh: Discrimination by Association and Discrimination by Assumption... 28.
[18] S. Coleman kontra Attridge Law és Steve Law ügyben hozott, 2008. július 17-i C-303/06. sz. ítélet.
[19] S. Coleman kontra Attridge Law és Steve Law ügyben hozott, 2008. július 17-i C-303/06. sz. ítélet, 26. bekezdés.
[20] A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról.
[21] S. Coleman kontra Attridge Law és Steve Law ügyben hozott, 2008. július 17-i C-303/06. sz. ítélet, 38. bekezdés.
[22] S. Coleman kontra Attridge Law és Steve Law ügyben hozott, 2008. július 17-i C-303/06. sz. ítélet, 50. bekezdés.
[23] S. Coleman kontra Attridge Law és Steve Law ügyben hozott, 2008. július 17-i C-303/06. sz. ítélet, 51. bekezdés.
[24] Cătălina-Adriana Ivănuş: Discrimination by Association in European Law. Perspectives of Business Law Journal, 2013. (1), 119.
[25] M. Poiares Maduro főtanácsnok indítványa, 2008. január 31. (S. Coleman kontra Attridge Law és Steve Law) 12. bekezdés.
[26] Walsh: Discrimination by Association and Discrimination by Assumption... 18-19.
[27] Sandra Wachter: Affinity Profiling and Discrimination by Association in Online Behavioral Advertising. Berkeley Technology Law Journal, 2020. (2), 395. DOI: https://doi.org/10.15779/Z38JS9H82M
[28] M. Poiares Maduro főtanácsnok indítványa, 2008. január 31. (S. Coleman kontra Attridge Law és Steve Law) 22. bekezdés.
[29] CHEZ Razpredelenie Bulgaria AD és a Komisia za zashtita ot diskriminatsia ügyben hozott, 2015. július 16-i C-83/14. sz. ítélet.
[30] A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról.
[31] Az irányelv nyelvi változatainak döntő többsége szerint akkor áll fenn közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha egy személlyel szemben faji vagy etnikai alapon járnak el kevésbé kedvezően. A nyelvi változatok közül csupán néhány tartalmazta azt a kitételt, hogy a kedvezőtlenebb bánásmódnak az illető faji vagy etnikai hovatartozása miatt kell megvalósulnia. CHEZ Razpredelenie Bulgaria AD és a Komisia za zashtita ot diskriminatsia ügyben hozott, 2015. július 16-i C-83/14. sz. ítélet 53. bekezdés.
[32] CHEZ Razpredelenie Bulgaria AD és a Komisia za zashtita ot diskriminatsia ügyben hozott, 2015. július 16-i C-83/14. sz. ítélet 55. bekezdés.
[33] CHEZ Razpredelenie Bulgaria AD és a Komisia za zashtita ot diskriminatsia ügyben hozott, 2015. július 16-i C-83/14. sz. ítélet 56. bekezdés.
[34] Juliane Kokott főtanácsnok indítványa, 2015. március 12. (CHEZ Razpredelenie Bulgaria AD és a Komisia za zashtita ot diskriminatsia) 58. bekezdés.
[35] Juliane Kokott főtanácsnok indítványa, 2015. március 12. (CHEZ Razpredelenie Bulgaria AD és a Komisia za zashtita ot diskriminatsia) 59. bekezdés.
[36] Wachter: Affinity Profiling and Discrimination by Association... 400.
[37] Wachter: Affinity Profiling and Discrimination by Association... 399. A közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés elemzéséről lásd bővebben: Malone kontra Egyesült Királyság ügyben hozott 1984. augusztus 2-ai 8691/79 sz. ítélet.
[38] CHEZ Razpredelenie Bulgaria AD és a Komisia za zashtita ot diskriminatsia ügyben hozott, 2015. július 16-i C-83/14. sz. ítélet 60. bekezdés.
[39] CHEZ Razpredelenie Bulgaria AD és a Komisia za zashtita ot diskriminatsia ügyben hozott, 2015. július 16-i C-83/14. sz. ítélet 79. bekezdés; Wachter: Affinity Profiling and Discrimination by Association... 400.
[40] Az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: Egyezmény) 14. cikke mondja ki az Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok tekintetében a megkülönböztetés tilalmát, az Egyezményhez fűzött 12. kiegészítő jegyzőkönyv pedig a megkülönböztetés általános tilalmát kimondva, kiterjeszti a törvényben meghatározott jogokra.
[41] Walsh: Discrimination by Association and Discrimination by Assumption... 24.
[42] Guberina kontra Horvátország ügyben hozott 2016. március 22-ei 23682/13 sz. ügy.
[43] Guberina kontra Horvátország ügyben hozott 2016. március 22-ei 23682/13 sz. ügy, 7-12. bekezdés.
[44] Guberina kontra Horvátország ügyben hozott 2016. március 22-i 23682/13 sz. ügy, 58. bekezdés.
[45] Guberina kontra Horvátország ügyben hozott 2016. március 22-i 23682/13 sz. ügy, 77. bekezdés.
[46] Guberina kontra Horvátország ügyben hozott 2016. március 22-i 23682/13 sz. ügy, 41-42. bekezdés.
[47] Guberina kontra Horvátország ügyben hozott 2016. március 22-i 23682/13 sz. ügy, 78. bekezdés.
[48] Škorjanec kontra Horvátország ügyben hozott 2017. március 28-i 25536/14 sz. ügy.
[49] Škorjanec kontra Horvátország ügyben hozott 2017. március 28-i 25536/14 sz. ügy, 55. bekezdés.
[50] Škorjanec kontra Horvátország ügyben hozott 2017. március 28-i 25536/14 sz. ügy, 56., 66. bekezdés. A vélt, feltételezett kapcsolat nem az átsugárzó diszkriminációra, hanem a feltételezésen alapuló diszkriminációra utal. A feltételezésen alapuló diszkrimináció tilalmát a Timishev kontra Oroszország ügyben mondta ki az EJEB. Az ügy tényállása szerint a csecsen nemzetiségű kérelmező áthaladását megtagadták a határon. Az ügyben érintett intézkedés mindenki számára megtiltotta az áthaladást, aki csecsen, vagy annak vélték. Bár maga a kérelmező valóban csecsen volt, az EJEB megállapította, hogy a tényleges vagy vélt etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés a faji megkülönböztetés egyik formája (Walsh: Discrimination by Association and Discrimination by Assumption... 31.).
[51] J.D. és A. kontra Egyesült Királyság ügyben 2020. február 24-i 32949/17 és 34614/17 sz. ügyek.
[52] J.D. és A. kontra Egyesült Királyság ügyben 2020. február 24-i 32949/17 és 34614/17 sz. ügyek, 82. bekezdés.
[53] J.D. és A. kontra Egyesült Királyság ügyben 2020. február 24-i 32949/17 és 34614/17 sz. ügyek, 90. bekezdés.
[54] Weller kontra Magyarország ügyben 2009. június 30-i 44399/05. sz. ügy.
[55] Weller kontra Magyarország ügyben 2009. június 30-i 44399/05. sz. ügy, 5., 14., 20. bekezdés.
[56] Weller kontra Magyarország ügyben 2009. június 30-i 44399/05. sz. ügy, 37-38., 40. bekezdés.
[57] A 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport: Iránymutatás az automatizált döntéshozatallal és a profilalkotással kapcsolatban a 2016/679 rendelet alkalmazásához. WP251rev.01, 2017. 8.
[58] Jessica Wulf: Automated Decision-Making Systems and Discrimination. Understanding causes, recognizing cases, supporting those affected. A guidebook for anti-discrimination counseling. Algorithm Watch, 2022. 22., https://algorithmwatch.org/en/wp-content/uploads/2022/06/AutoCheck-Guidebook_ADM_Discrimination_EN-AlgorithmWatch_June_2022.pdf
[59] Natalia Criado - Jose M. Such: Digital discrimination. In: Karen Yeung - Martin Lodge (eds): Algorithmic Regulation. Oxford, Oxford University Press, 2019. 82. DOI: https://doi.org/10.1093/oso/9780198838494.003.0004. Hasonló jelenséget ír le az algoritmikus diszkrimináció kifejezés, melyet Gerards és Xenidis úgy határoztak meg, mint "az algoritmikus elfogultság azon típusai, melyek problémásak az EU-s [...] egyenlőség és megkülönböztetésmentesség szempontjából". Janneke Gerards - Raphaële Xenidis: Algorithmic discrimination in Europe: Challenges and opportunities for gender equality and non-discrimination law. Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2021. 51.
[60] Sandra Wachter - Brent Mittelstadt - Chris Russell: Why fairness cannot be automated: Bridging the gap between EU non-discrimination law and AI. Computer Law & Security Review, 2021. (41), 105567., 10. DOI: https://doi.org/10.1016/j.clsr.2021.105567.
[61] A profilalkotás "személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;". GDPR 4. cikk 4.
[62] Raphaële Xenidis: Tuning EU equality law to algorithmic discrimination: Three pathways to resilience. Maastricht Journal of European and Comparative Law, 2020. (6), 749. DOI: https://doi.org/10.1177/1023263X20982173. A szerző azt a példát hozza, amikor egy algoritmus viselkedési adatokat használ fel áruk és szolgáltatások árának meghatározásához és az adott termékért a "szokásosnál" magasabb árakat javasol egy várandós nő partnerének.
[63] Lásd többek között: Philipp Hacker: Teaching fairness to artificial intelligence: Existing and novel strategies against algorithmic discrimination under EU law. Common Market Law Review, 2018. (4), 1143-1185. DOI: https://doi.org/10.54648/cola2018095; Frederik Zuiderveen Borgesius: Discrimination, Artificial Intelligence and Algorithmic Decision-making. Directorate General of Democracy, Council of Europe, 2018.; Gerards - Xenidis: Algorithmic discrimination in Europe...
[64] Gerards - Xenidis: Algorithmic discrimination in Europe... 46.
[65] Gerards - Xenidis: Algorithmic discrimination in Europe... 44.
[66] Példaként említhető, hogy egy 2009-es tanulmány szerint egy felhasználó Facebook-ismerősei alapján helytálló következtetés vonható le a felhasználó szexuális irányultságát illetően. A tanulmányt idézi: Gesius: Discrimination, Artificial Intelligence and Algorithmic Decision-making. 21-22.
[68] M. Poiares Maduro főtanácsnok indítványa, 2008. január 31. (S. Coleman kontra Attridge Law és Steve Law) 12. bekezdés.
[69] Maria In?s Costa: The legal concept of discrimination by association: where does it fit into the digital era? EU Law Journal, 2023. (1), 16. DOI: https://doi.org/10.21814/unio.9.1.5206
[70] Az automatizált döntéshozatallal összefüggésben felmerül digitális diszkriminációról lásd bővebben: Lukács Adrienn: Digitális diszkrimináció és automatizált döntéshozatal, különös tekintettel a munka világára. Miskolci Jogi Szemle, 2023. (2), 103-117. DOI: https://doi.org/10.32980/MJSz.2023.2.103 A technológiai fejlődés és az átsugárzó és feltételezésen alapuló diszkrimináció összefüggéseiről lásd bővebben: Wachter: Affinity Profiling and Discrimination by Association... 367-430.; Xenidis: Tuning EU equality law to algorithmic discrimination... 736-758.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző adjunktus, SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete. https://orcid.org/0000-0002-1194-1944.
Visszaugrás
