A helyi önkormányzatoknak, mint közpénzekkel gazdálkodó entitásoknak, egy rossz vagy előre nem látható következményekkel végződő döntése, sokakban kételyt ébreszthet és a sajtóban is nagy port kavarhat. Véleményem szerint fontos, hogy ezen vitás kérdéseket kizárólag szakmai alapon, észszerű érvek felsorakoztatásával tisztázzuk. Az önkormányzati befektetések a Quaestor-ügy kapcsán borzolták leginkább a közvélemény kedélyeit.
A helyi önkormányzatok azért gazdálkodhatnak közpénzekkel, mert az államháztartás önkormányzati alrendszerének részét képezik. Ahogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény fogalmaz, az államháztartás nem más, mint "...a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere."[2]
A helyi önkormányzat rendelkezésére álló források felhasználása azonban nem maradhat ellenőrizetlenül, amely kontroll célja pedig: "az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása."[3]
Az önkormányzatokat érintő ellenőrzésekkel összefüggésben megkülönböztethetünk belső és külső kontrollrendszert. Ez utóbbival kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) (bizonyos esetekben MÁK) látja el. Ez a szerv jelenleg a Quaestor-ügy kapcsán érintett önkormányzatoknál is ellenőrzéseket végez (és fog végezni) a kormány felhívására.[4]
Jelenleg Győrszemere és Alsónémedi ellenőrzése van folyamatban:
"A belső kontrollrendszer kialakítása, a kontrollrendszer egyes elemeinek működtetése biztosította-e a közpénzfelhasználás szabályosságát, a teljesítésigazolás és az érvényesítés kulcskontrollok elegendő védelmet nyújtottak-e a lehetséges hibákkal szemben. Az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számon kérése, ellenőrzése megtörtént-e."[5]
A Quaestor-üggyel összefüggő önkormányzati befektetések, a média és a közvélemény számára is kulcsfontosságú kérdésekké váltak. A vita sarokpontjait az alábbi kérdések adják: állampapír vagy kötvény vásárolása történt-e, nem lett-e volna valamely kedvezőbb és kevésbé kockázatos megoldás választható, illetve az önkormányzatok vajon betartották-e a rájuk vonatkozó szabályokat?
Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy nem elhanyagolható az a körülmény - és ennek jelentőségét a sajtó-helyreigazítási perek gyakorlata is alátámasztja -, hogy addig, amíg egy nagyobb bírósági per vagy állami szerv ellenőrzése van folyamatban, ezzel kapcsolatos tényállással összefüggő tényállítást nem lehet egyértelműen valósnak vagy valótlannak tekinteni. Az ÁSZ-ellenőrzések folyamatban vannak, sőt egyes önkormányzatok esetében az ellenőrzés még el sem kezdődött, így minden állítás, esetleges hallgatás vagy vélemény bizonytalan. A bizonytalanságok feloldására pedig a legjobb megoldás véleményem szerint az ÁSZ kontrolljának bevárása lesz.
Kizárólag szakmai szempontból vizsgálva a fenti kérdéseket megállapítható, hogy az első kérdés végére (az esetlegesen bemutatott igazolások stb. ellenére) a pontot az ÁSZ fogja feltenni, mivel a közvéleményt - amelynek bizalma az elmúlt időszak történései miatt megingott - csak ez a szerv tudja megnyugtatni és a kételyeket eloszlatni. Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevőszék jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és a 2011. évi LXVI. törvény határozza meg. Az ÁSZ ellenőrzése során, mint jogalkalmazó és nem mint jogértelmező jár el, ellenőrzései során megállapításokat tesz, jelentéseiben javaslatokat fogalmaz meg, és kizárólag ezeket illetően van véleményezési, tanácsadói funkciója. Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését, az Országgyűlés számára véleményt ad a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességéről és célszerűségéről.
Az önkormányzatok szabad pénzeszközeik elhelyezésére többféle befektetési forma közül választhatnak. Amikor befektetésről van szó leginkább négy lehetőséget lehet figyelembe venni, azaz a MÁK, a nagyobb bankok, banki hátterű brókercégek vagy független brókercégek szolgáltatásait.
Az önkormányzat legjobb döntése az lehet, ha állampapírba fekteti szabad pénzeszközeit. Ezen értékpapíroknak két csoportját különböztethetjük meg, államkötvényeket és kincstárjegyeket. Ha állampapírba invesztál az önkormányzat a visszafizetési kockázat nem jelentős, szinte elhanyagolható (esetleges államcsőd esete).
A MÁK egy biztonságos lehetőség az állampapír vásárlást tekintve, azonban nem a legkedvezőbb. Véleményem szerint, ha olyan szolgáltatásra van igényük az önkormányzatoknak, amelynek előnyeit a MÁK által nyújtott szolgáltatásokon keresztül nem tudnak élvezni, akkor a bankok, majd a banki hátterű brókercégek tűnnek a legjobb választásnak. De abban az esetben, ha ezen utóbbiakat választják, véleményem szerint vállalniuk kell az előre nem láthatóan bekövetkező krach következtében kialakult vitákat is. Egy ilyen kedvezőtlen esemény következtében az emberekben számos kérdés merül fel, így hogy a közpénzekkel gazdálkodó "szervezetek" miért nem választottak más, számukra talán biztonságosabb megoldást. Természetesen egy ilyen befektetési döntést is meg lehet érteni, mivel az önkormányzatok a nagyobb hozamra és ezáltal a közszolgáltatások eredményesebb ellátására törekedve, bíznak egy-egy már hosszabb ideje működő pénzügyi intézményben.
Giró-Szász András (a miniszterelnökség volt kormányzati kommunikációért felelős államtitkára) szerint az alábbi önkormányzatok érintettek és fektették be szabad pénzeszközeiket brókercégnél:
- 35/36 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
