Megrendelés

Dr. Farkas Tamás: A Táncoló Közjegyző, avagy mit tegyen egy közjegyző egy sorsolás alkalmával, táncoljon, tagadja meg a részvételt, avagy tényeket tanúsítson (KK, 2004/6., 12-13. o.)[1]

Jelen cikk megírására részben a Népszabadságban megjelent cikk, részben egy panaszbeadványban foglaltak késztettek. A Megasztár című műsor döntőjében a Népszabadság tudósítása szerint a törvényes eljárást közjegyző jelenléte is garantálta. A tudósító szerint a közjegyzőt, mint az a képernyőn is látható volt, megérintette a műsor hangulata, meglehetősen sajátos módon a szavazás lezárása után kamera előtt énekelt és táncolt.

A Szerencsejáték Felügyelet panaszbeadványa értelmében az eljáró közjegyző a sorsolást megtagadta, mivel hiányosságot tapasztalt mind a kiírásban, mind a sorsolást népszerűsítő szóró lapokon.

A fenti két eset tükrében el kellene azon gondolkoznunk, hogy mit is tesz a közjegyző egy sorsolás alkalmával.

A Ktv. 144. § (1) bekezdés értelmében a közjegyző a sorsolást tanúsítja, azaz a közjegyző az eljárásról ténytanúsítványi jegyzőkönyvet készít. Erre is csak akkor jogosult, ha a sorsolás tanúsításának megtörténte, vagy elmaradása jogkövetkezménnyel jár és a tanúsítani kért eljárást a közjegyző jelenlétében folytatták le.

A fentiek alapján teljesen egyértelmű, hogy a közjegyző a sorsolásnak passzív résztvevője. Ő csak tanúsít, másként nevezve krónikása az eseményeknek és amit észlelt azt rögzíti a jegyzőkönyvben. A közjegyző tehát aktívan soha nem vesz részt a sorsolásban, nem ő állítja fel a sorsolási bizottságot, nem ő határoz a sorsolás menetéről, nem ő dönti el, hogy a sorsolás szabályszerű volt-e, és legvégül nem ő jogosult annak eldöntésére, hogy a sorsolást a jogszabályoknak megfelelően folytatták-e le. Ő csak tényeket rögzít. A közjegyző a közreműködését csak a törvényben meghatározott esetekben tagadhatja meg. Jelentős különbség van ugyanis olyan közreműködésnél, amikor a közjegyző aktív részese az eljárásnak és az olyannál, amikor a közjegyző pusztán passzív szerepet tölt be.

Azt, hogy egy sorsolás megfelelt-e a jogszabályi feltételeknek, a felügyeletet ellátó Szerencsejáték Felügyelet illetékes osztálya majd eldönti és jogszabályszegés esetén szankciót alkalmaz.

További kérdés az is, hogy a közjegyző a sorsolás lezárását követően miként viselkedjen. Erre irányadó a Ktv. 8. §-a, amelynek értelmében a közjegyző sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatai ellátáshoz szükséges közbizalmat megingathatja.

Nem arról van tehát szó, hogy a közjegyző nem táncolhat, mint magánember, bár ez esetben is óvakodni kell a túlzott nyilvánosságtól, amennyiben azt az asztal tetején kívánja megtenni. Egy sorsolás alkalmával azonban a közjegyző nem magánszemélyként vesz részt és ezért álláspontom szerint a táncolás és az éneklés, főként televíziós közvetítések alkalmával elkerülendő.

További kérdésként szokott felmerülni, hogy alá kell-e íratni a jegyzőkönyvet és ha igen, kivel? A Ktv. erről egy kivétellel mélyen hallgat, és úgy gondolom, a kivétel kivételével helyesen. A ténytanúsítványi jegyzőkönyvet tudniillik a közjegyző készíti, ő tanúsítja a tényeket, illetve a megtörtént eseményeket és ezen az sem változtat, hogy a sorsolási bizottság tagjai vagy annak elnöke aláírja-e vagy sem, az aláírás maximum az önvédelmünk miatt lehet fontos. Az egyetlen kivétel a Ktv. 143. § (2) bekezdése, amely akként rendelkezik, hogy a testületi ülésről készített jegyzőkönyvet az ülés elnöke, ha ilyen nincs, valamennyi résztvevője aláírja. Ez egy teljesen értelmetlen szabály és úgy érzem, némiképp sértő is a közjegyzőre nézve, ezért a Ktv. módosítás alkalmával javaslom e rendelkezés elhagyását. ■

Lábjegyzetek:

[1] Dr. Farkas Tamás közjegyző

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére