Magyarország Alaptörvénye több helyen rögzíti az információszabadságot mint alapjogot, illetve a közpénzügyek átláthatóságát: a VI. cikk (3) bekezdés szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez, a 39. cikk (2) bekezdés szerint pedig a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával (a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok így közérdekű adatok).
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) deklarált célja, hogy a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. Az Infotv. alapelvi szinten azt is kimondja, hogy a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, és e kötelezettség körében is kifejezetten megjelenik a közpénzek felhasználására, valamint az erre kötött szerződésekre vonatkozó információ.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) adatvédelmi szótára[2] szerint az információszabadság a közérdekű, valamint közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapvető jog, mely elősegíti a közhatalom gyakorlásának társadalmi kontrollját és a közintézmények működésének, valamint a közpénzek elköltésének átláthatóságát (transzparencia).
Az információszabadság jogtörténeti háttere - oly sok más jogintézményhez hasonlóan - a polgári forradalmak idejéhez köthetően vett egy olyan radikális fordulatot, amikor is a polgároknak elege lett az átlátható polgár - átláthatatlan állam paradigmából, és igényük támadt rá, sőt követelni kezdték ennek megfordítását, vagyis az állam legyen átlátható és a polgár legyen átláthatatlan (utóbbi követelményt testesíti ma meg garanciákkal és jogszabály teremtette kivételekkel a személyes adatok védelmével foglalkozó jogterület).
Ezután a különböző földrajzi illetékesség alá eső emberi és polgári jogi nyilatkozatok, karták, egyezmények szabályozták, hogy a polgárok szabadon kinyilváníthassák véleményüket, és az állam működéséről mindenféle információt szabadon megismerhessenek és terjeszthessenek. Magyarországon az 1848-as követelések egyik fontos pontja volt a sajtó szabadsága és a cenzúra eltörlése, a sajtószabadság egyben nyilvánvalóan a véleménynyilvánítás szabadságát is magában foglalta. Jelenleg több mint 120 országban van szerte a világon információszabadság törvény, a ma hatályos magyar jogszabály előzményeként pedig meg kell említeni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt, illetve az 1949. évi XX. törvény (a szocialista Alkotmány) 1989-es módosítását, melyben megfogalmazódott a szabad véleménynyilvánítás és a közérdekű adatok megismerhetősége és terjeszthetősége.
Az információszabadság mint jogterület és szakterület ennyi bevezető után talán nem tűnik túl izgalmasnak, az élet azonban olyan sokszínű és érdekes jogesettömeget és érdekes, élvezhető olvasatú joggyakorlatot produkál, hogy az mindenképpen megcáfolja azt a feltevést, hogy unalmas szakterülettel állnánk szemben.
27 éves közigazgatási gyakorlatom több, mint fele hatósági jogalkalmazásból áll össze több jogterületet érintően, ahol sokszor talán nem is érzékeltem, de az információszabadság rendszeresen nagymértékben befolyásolta munkámat. Birtokvédelmi jogalkalmazóként például a jegyzői eljárás tárgyát képező szomszédháborúk (ugató kutyák, kukorékoló kakasok, telekhatáron átnyúló ágak) ellentétes oldalon álló felei előszeretettel bogarászták önszorgalomból a jogtárakban-döntvénytárakban hozzáférhető anonim jogeseteket, ahol legyűjtötték és a másik fél orra alá dörgölték, hogy az általa megbízott ügyvédnek csak vesztes perei vannak a találatok között.[3]
Hogy kerülnek a meghozott bírói döntések ezekbe a gyűjteményekbe? Mondhatjuk-e, hogy adott ügyvéd nevére rákeresve az "összes" vesztes (vagy nyertes) ügyét ki tudtuk listázni? Itt jön be az információszabadság követelménye egy konkrét jogterület közzétételi kötelezettségeire vonatkoztatva: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 163-166/A. §-a rendelkezik a bírósági határozatok nyilvánosságáról, valamint a Bírósági Határozatok Gyűjteményéről (a továbbiakban: BHGY). A Bszi. 163. § (1)-(4) bekezdése taxatíve felsorolja azon bírósági határozatokat, amelyek közzéteendőek a BHGY-ban. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése alapján a bíróság elnöke - az (1)-(4) bekezdést meghaladó körben - elrendelheti a bíróság által hozott más határozat közzétételét is. Vagyis az "összes" vesztes vagy nyertes ügyet és azok döntéseit soha nem olvashatjuk majd semmilyen döntvénytárban, tekintve a jogszabályi környezeten túl még azt a józan racionális keretet is, hogy nincs akkora tárhelye egyetlen intézménynek sem, valamint tekintve például azt a funkcióját a nyilvánosságnak, hogy a joggyakorlatot érdemben befolyásoló döntések kerüljenek közzétételre.
Aki polgármesteri hivatalban dolgozik vagy dolgozott, legalább életében egyszer abban a szerencsében részesült, hogy beosztották a választási munkába: vagy kint a frontvonalon, óvodában-iskolában-művelődési házban végezte a jegyzőkönyvvezetői feladatokat a szavazatszámláló bizottságok mellett, vagy a szavazatösszesítés és a jegyzőkönyv elkészítése után bent a hiva-
- 33/34 -
talban ellenőrizte több alkalommal az eredményt, esetleg a választási irodához való továbbításban segédkezett. Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy a szavazatszámláló bizottságok összetétele, az egyes tagok neve nyilvános-e, a pártok delegáltjainak adott példányok, azok közzététele például a párt honlapján beleütközik-e az Infotv. 4. §-a szerinti célhoz kötöttség elvébe, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősül-e a szavazatszámláló bizottság összetétele, így tagjainak neve? A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés f) pontja alapján a választási eljárás egyik fontos alapelve a nyilvánosság. A Ve. 14. § (1) bekezdése szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. Vagyis a közfeladatot ellátó szavazatszámláló bizottság mint független választási bizottsági szerv tagjainak neve közérdekből nyilvános személyes adat, azok nyilvánosságra hozatala például egy párt honlapján (többek között tekintettel arra, hogy azokat a Nemzeti Választási Iroda a saját honlapján is közzéteszi) az érintettek magánszférájának szükséges és arányos korlátozásával jár a választások nyilvánosságának biztosítása érdekében. A szavazóköri jegyzőkönyvekben szereplő névadatok közzététele tehát nem jár a célhoz kötöttség elvének sérelmével, hanem e közérdekből nyilvános adatok célhoz kötött terjesztését jelenti.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
