A tanulmány az állatvédelem hazai sportjogi helyzetképét vizsgálja, különös tekintettel a hatályos jogi szabályozásra és etikai kérdésekre. A kutatás célja, hogy feltárja a sportcélú állatvédelem jelenlegi helyzetét és jövőbeli irányait. A magánjogi és közjogi szabályok, amelyek az állatok oltalmát és kíméletét garantálják, kell, hogy vonatkozzanak az állatok sportversenyeken való igénybevételére is. A sport a fair play világa, ahol fontos megőrizni annak tisztaságát és etikusságát, ezért nem tűrheti meg az állatok szükségtelen veszélyeztetését. A tanulmány támogatja a vértelen viadalokat, és hangsúlyozza a büntetőjog szigorú alkalmazását az illegális állatviadalok ellen. Javasolja, hogy a sporttörvényben jelenjenek meg az állatvédelem szempontjai. Emellett figyelmet fordít az állatvédő szervezetek radikális törekvéseire is, mint például a PETA kezdeményezése a lovas versenyszámok betiltására. A tanulmány tehát rámutat arra, hogy a sportban alkalmazott állatvédelem jogi és etikai kérdései egyre fontosabbá válnak, és szükséges a jogalkotásban is megjeleníteni ezeket a szempontokat a sport tisztaságának megőrzése érdekében.
The study examines the current situation of animal protection in Hungarian sports law, with particular regard to the legal regulations in force and ethical issues. The aim of the research is to explore the current situation and future directions of animal protection in sports. The rules of private and public law that guarantee the protection and welfare of animals must also apply to the use of animals in sporting competitions. Sport is a world of fair play, where it is important to preserve its integrity and ethics, and therefore it cannot tolerate the unnecessary endangerment of animals. The study supports bloodless competitions and emphasizes the strict application of criminal law against illegal animal competitions. It recommends the animal welfare considerations to be included in sports legislation. It also draws attention to the radical efforts of animal welfare organizations, such as PETA's initiative to ban equestrian events. The study therefore points out that the legal and ethical issues of animal protection in sport are becoming increasingly important and that it is necessary to reflect these considerations in legislation in order to preserve the integrity of sport.
Die Studie untersucht die Situation des Tierschutzes im heimischen Sportrecht unter besonderer Berücksichtigung der geltenden Rechtsvorschriften und ethischen Fragen. Ziel der Untersuchung ist es, die aktuelle Situation und die zukünftigen Entwicklungen des Tierschutzes im Sportbereich aufzuzeigen. Die privatrechtlichen und öffentlich-rechtlichen Vorschriften, die den Schutz und die Schonung von Tieren garantieren, müssen auch für die Verwendung von Tieren bei Sportwettkämpfen gelten. Der Sport ist eine Welt des Fairplay, in der es wichtig ist, seine Reinheit und Ethik zu bewahren, weshalb eine unnötige Gefährdung von Tieren nicht toleriert werden darf. Die Studie unterstützt blutlose Wettkämpfe und betont die strenge Anwendung des Strafrechts gegen illegale Tierkämpfe. Sie empfiehlt, Tierschutzaspekte in das Sportgesetz aufzunehmen. Darüber hinaus widmet sie sich auch den radikalen Bestrebungen von Tierschutzorganisationen, wie beispielsweise der Initiative der PETA, Pferderennen zu verbieten. Die Studie zeigt also, dass die rechtlichen und ethischen Fragen des Tierschutzes im Sport immer wichtiger werden und dass es notwendig ist, diese Aspekte auch in der Gesetzgebung zu berücksichtigen, um die Reinheit des Sports zu bewahren.
Az állatok sportversenyeken való szerepeltetése egészen az ókorig visszavezethető.[2] Elég csupán az első görög olimpiákra gondolnunk. A görögöknél minden ünnep versenyei közül talán a legérdekesebbek és leginkább közönségcsalogatóbbak a kocsi- és lóversenyek voltak.[3] A lovakat igénybe vevő verseny két fajtáját ismerték: a lovaglóversenyt, illetve a kocsiversenyeket. A görög olimpiákon először a négyes fogatok versenyét rendezték meg (25. olimpia), ezt követte a versenylovaglás (33. olimpia), majd a kocsi- és a lóversenyek lebonyolítása. E versenyek a szabad mezőn folytak, a pályát hippodromnak nevezték. A lóversenyek általános elterjedése és közkedveltsége azt is eredményezte, hogy idővel az előkelő úri nők is hódoltak a sportágnak. Később a Római Birodalom időszakában különösen a fogathajtó versenyek voltak gyakoriak, de a gladiátorok vadállatokkal is harcoltak az életükért a szabad római polgárok szórakoztatására.
A korabeli vázákra festett jelenetek, szobrok, leírások és a kort feldolgozó későbbi filmalkotások alapján arra lehet következtetni, hogy elsősorban az állatok tulajdonosai versenyeztek, és a győzelmet szerzett kocsihajtók és lovak emlékét csak kivételesen örökítették meg.[4] Az állatokat kihasználták és a versenygyőzelemnek rendelték alá akár az életüket is.
Napjainkban az állatok kímélete, védelme a sportversenyeken való igénybevételük során is mellőzhetetlen
- 21/22 -
jogi és erkölcsi kötelezettség.[5] Az állatvédelem, mint fontos társadalmi ügy, része az emberi kultúrának.[6] Csak az emberi lét természetes környezetének oltalmával együtt értelmezhető. A fenntartható fejlődést szolgáló feladattá vált az állatok megóvása, bármely célú igénybevételükről is legyen szó.[7] Ebből következően a sportversenyeken részt vevő állatok számára - lévén ez a szerep nem a természetes létükhöz kapcsolódik - fokozottan biztosítandó a védelem és a kíméletesség.[8] Ennek garantálásához feltétlenül szükség van hatékony jogi eszközökre is, emellett megfelelő erkölcsi, etikai fokmérték megfogalmazására.[9] Rövid tanulmányunkban ezért az állatvédelem sportban is fontos sziluettjeinek érzékeltetésére törekedtünk.
Az állatvédelemre vonatkozó törvényi szabályozás a XIX. század végén, de még inkább a XX. század második felében vált igazán a jogalkotások részévé.[10] Az egyes jogrendszerek ma már egyre szélesebb körű és nemzetközi egyezmények által is előírt védelmet biztosítanak az állatok számára[11]. Az USA állatvédelmi indexe: az Animal Protection Index (API) például mind az 50 amerikai államot 10 mutató alapján értékeli, amelyek négy célban vannak csoportosítva, és amelyek a világszerte fellelhető kulcsfontosságú állatjóléti problémákkal foglalkoznak.[12] Az USA jelenleg D besorolást szerzett. Az állatok érzékenységének elismerése és az állatok szenvedésének tilalma kapcsán rendszeresen felmérik, hogy az állatok érzékenységét elismerik-e a jogszabályok, és feltárják az állatoknak biztosított alapvető törvényi védelem körét, például az állatkínzás tilalmának érvényesülését.
Az állatjóléti jogszabályok differenciálnak az állatok különböző kategóriáival kapcsolatban, nevezetesen: haszonállatok, fogságban tartott állatok, társállatok, haszonállatok és szórakoztató célokra használt állatok, tudományos kutatásra használt állatok és vadon élő állatok.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
